Petróczi Rafael

Petróczi Rafael

A Startup Online vezető újságírója, szerkesztője. Pályáját közéleti újságíróként kezdte az Azonnali hírportálnál, majd az egykori Express Innovation Agency-ben merült el a startupok világában. Lenyűgözőnek tartja le a szféra színességét és merész, kockázatvállaló magatartását. A két világ között mozogva kamatoztatja újságírói tapasztalatát és a startup-ökoszisztémáról megszerzett tudását.

Rovat: Interjúk

Sok diáknak fogalma sincs arról, hogy milyen költségekkel jár a felnőtt élet – mondja Gyarmati Fanni, a Diverzum társalapítója

Sok diáknak fogalma sincs arról, hogy milyen költségekkel jár a felnőtt élet – mondja Gyarmati Fanni, a Diverzum társalapítója
#fiatalok #kutatás #interjú #gen z #adat #Diverzum #diákok #Gyarmati Fanni #László Miklós #Gen Z Report
A Diverzum és a más ökoszisztéma-szereplők által készített Gen Z Reportból kiderül, hogy a fiatalok átlagos bérigénye közel sem olyan irreálisan magas, mint azt gondolnánk. A kutatási eredmények kapcsán beszélgettünk Gyarmati Fannival, a Diverzum társalapítójával.

Leegyszerűsítve: a Diverzum sikere annak köszönhető a frissen kiadott Gen Z Report alapján (amiről részletesen itt írtunk a Startup Online-on – a szerk.), hogy rátapintott egy fájdalompontra: akarna ez a generáció költeni, csak még nem tud akkora mértékben, és keresi a spórolási lehetőségeket?

 

Részben igen. Egy olyan szegmensben terjeszkedünk, ami nagyon árérzékeny, és erre a diákoknak nyújtandó kedvezmények jó megoldást jelentenek. Jó volt az időzítés is: abban az évben indultunk, amikor óriási infláció volt – emiatt is valószínűleg sokan hajlottak a kedvezmények felé. 

 

A harmadik tényező, ami miatt ennyire gyorsan ennyire sok diákhoz eljutottunk, az szerintem a kommunikáció feléjük, ami a kezdetekben nem volt tudatos.

Nagyon jól rávilágít a kutatás arra, hogy ennek a generációnak mennyire fontos a hitelesség, nem szeretik a reklámokat, gyorsan és hatékonyan szeretnének hozzájutni az információkhoz.

Erre alkalmasak a rövid videók, amit mi még azelőtt elkezdtünk csinálni, azelőtt elkezdtünk tiktokozni, hogy a brandek megjelentek volna ezen a platformon. 

 

 

A kommunikációba az is beletartozik, hogy folyamatos párbeszédet folytatunk a diákokkal: megkérdezzük őket, hogy mit szeretnének még látni a Diverzumon, és a válaszokat beépítjük a működésünkbe. Például azokkal a márkákkal kezdünk el tárgyalni, akiket a diákok szívesen látnak. Nem egy idegen, távoli célközönségünk van, hanem olyan, amit szinte már kívül-belül ismerünk.

 

 

A Gen Z Report haszna a részetekről ez alapján, hogy mindazt az empírián alapuló tudást, ami megvan nektek a mai fiatalokról, egy adatközpontú formában is megjelenik, és adatvezérelten lehet ezután döntéseket hozni?

 

Igen, ez volt a kutatás oka a részünkről. Sok cég foglalkozik a Z generációval részben - mi viszont csak velük, erősen rájuk fókuszálva. Azt éreztük, hogy ezt a tudást szívesen átadnánk más brandeknek, munkáltatóknak, szülőknek, akár maguknak a fiataloknak. 

 

A tudásunk nagy része viszont csak a fejünkben és a belső adattábláinkon létezett eddig. Szerettük volna azt alátámasztani egy hivatalosabb munkával, kiegészítve olyan szereplők tudásával, tapasztalataival és szakértelmével, akik úgyszint sokat tudnak a fiatalokról.

 

Volt olyan kutatási eredmény, ami a sok felhalmazott tudásotok ellenére meglepett titeket?

 

Az, hogy álomjövedelemnek a Z generáció csupán 393 ezer forintot képzel el átlagosan. 

 

Ami nagyon kevés a mai viszonyok között.

 

Pontosan. Nem akarok általános következtetéseket levonni, hogy mi van emögött, de nekem az jött le, hogy

a mai diákoknak fogalmuk sincs sok dolog költségvonzatáról. Hogy mivel jár az, ha te veszed meg a kaját, te fizeted az albérletet, a tömegközlekedést, a telefonszámlát, a wifit – ezeket sok Z generációs fiatalnál még a szülők fizetik.

Ahogyan a kutatás kiemeli: „A vágyott jövedelem szintje összefügg a jelenlegi anyagi lehetőségekkel: azok, akik alacsonyabb, például 10-25 ezer forintos szabadon elkölthető jövedelemmel rendelkeznek, jellemzően 100-200 ezer forintos havi jövedelmet tartanak ideálisnak. Azok viszont, akik már most 50-100 ezer forint közötti összeget kezelnek, inkább 200-300 ezer forintot tartanának ideálisnak.” Forrás: Gen Z Report

Láttok olyan eredményt a kutatásban, ami alapján változtatni vagy fejleszteni akartok a Diverzum működésén?

 

Az előző válaszomhoz kapcsolódva: eddig is hangsúlyos volt a kommunikációnkban a pénzügyi tudatosság emelése, hogy tudják a fiatalok, hogy honnan jön a pénz, hogyan működik az üzlet, a gazdaság, a befektetések.

Az eredmények alapján lehet, még inkább fókuszba kéne helyezni ezt, hogy pár év múlva már pontosan tudják a fiatalok, hogy mi mennyibe kerül, és mi vár rájuk a felnőtt életben.

Ezt a tudást sokszor nem adja meg sajnos sem a család, sem az oktatási rendszer a fiataloknak.

 

Akkor a Diverzum végzi el azt, amit a családnak vagy az államnak kéne?

 

Nem akarjuk átvenni ezeket a szerepeket, nem is felelősségünk ez. De az tény, hogy nagyon sok diák követ minket, fontos szereplő lettünk a magyar fiatalok életében, és ezzel jár egy olyan felelősség is, hogy olyan dolgokat adjunk át, amiket máshonnan nem kapnak meg. 

 

A Diverzum a jelenlegi Z és az alfa generációra lő. Viszont ha ez a célcsoport felnő, és már nem diák, hanem önálló felnőtt lesz belőle, válaszúthoz érkeztek: akár egy pivotálás árán is tovább kíséritek azt a korcsoportot, amiről rengeteg tudásotok van, vagy szakítotok velük, és az újabb fiatal generációk felé fordultok, akikről viszont kevesebbet tudtok. 

 

Ez nem dilemma: diákkedvezményes platformként a mindenkori diákok a legfontosabbak számunkra.

A tudásunkat a diákokról folyamatosan frissítjük, és törekszünk arra, hogy az ne avuljon el. 14 éves kortól lehet regisztrálni a Diverzumra, így kapunk visszajelzéseket már az alfa generációtól is, ismerjük meg őket is folyamatában

– miközben  tömegével még a Z generáció tagjai vannak jelen a platformunkon.

 

Csak nem feltétlen lesz hiteles, hogy olyan emberek szólnak az újabb fiatal generációkhoz, akik korban egyre távolabb vannak tőlük.

 

Ettől azért nem tartok, mert már most sem mi, a cégvezetők vagyunk a középpontban. Sem Miki, sem én nem szereplünk már a TikTok-videókban, és a koncepciókat sem mi rakjuk össze.

Gyarmati Fanni és László Miklós, a Diverzum társalapítói.

A legfontosabb a diákokkal való kommunikációt tekintve a marketing részleg, ahol az átlagéletkor jelenleg 20-21 év, és ahova továbbra is érkezni fognak új és fiatal arcok, akiknek hála hiteles tud maradni a Diverzum.

 

KÉPEK: A Gen Z Report eredményeinek bemutatója. Forrás: Gyarmati Fanni / LinkedIn

Olvasd el ezt is!

There has never been a better time for American-Hungarian collaboration than now, says American ecosystem builder Carol Ann Dykes Logue

#Hungary #Donald Trump #Carol Ann Dykes Logue #US #tariff policy
How does entrepreneurial thinking differ between Hungary and the US? What could strengthen innovation ties between the two countries? How should a startup from Hungary approach entering the US market? Interview with Carol Ann Dykes Logue, former director of the University of Central Florida’s Business Incubation Program.

Az Egyesült Államok piaca továbbra is nyitott az innovatív cégekre – ezzel biztatják a magyar startupokat az amerikai szereplők

#USA #mesterséges intelligencia #interjú #Donald Trump #vámok #AI #Florida #HungarianHub #JP Morgan #Pazaurek Piros #University of Central Florida #USA Accelerator
A mostani bizonytalan időkben is van keresnivalójuk az európai és magyar cégeknek az USA piacán, és ezt olyan szereplők állítják, mint a JP Morgan vagy a Florida állami gazdaságfejlesztési vezetők. Arról, hogy milyen visszhangokat hall mostanában az amerikai piacról, és miben kell segítség a magyar cégeknek az amerikai piacra lépéshez, Pazaurek Pirossal, az USA Accelerator alapítójával és a HungarianHub elnökével beszélgettünk.

Csillag Péter: Nem új jogszabályokra van szükség az európai ökoszisztéma jobb működéséhez, hanem a meglévő korlátozások lebontására

#USA #mesterséges intelligencia #Csillag Péter #Európa #interjú #vámok #vámháború #AI #EU #HunBan
A HunBAN elnöke szerint ha az amerikai vámpolitika azt eredményezi, hogy Európa végre összekapja magát, és egységesebb piacot hoz létre, ez még jól is jöhet számunkra. Ehhez viszont az uniós döntéshozóknak hagyniuk kéne a piacot érvényesülni, és jól kihasználni a technológa adta lehetőségeket. Erről is beszélgettünk Csillag Péterrel.

Biás Csongor: Nyitott kapukat döngetünk az Európai Bizottságnál a startupok páneurópai szabályozásáról

#Startup Hungary #mesterséges intelligencia #Biás Csongor #interjú #EU Inc. #Ursula von der Leyen #AI #EU #Európai Bizottság
Amivel az EU döntéshozói a leginkább segíthetnék az európai startupszcénát, az egy ökoszisztémára szabott, páneurópai jogi entitás megteremtése lenne – na meg az, ha a megvalósításra is odafigyelne az EU. Hol áll most az ezt a szabályozást a zászlajára tűző EU Inc kezdeményezés, és kiket kell még meggyőzni ennek fontosságáról? Többek között erről kérdeztük Biás Csongort, a Startup Hungary ügyvezető igazgatóját.

Balogh Petya: Amerika lábon lőtte magát a vámháborúval, és ebből az európai startupszektor rengeteget profitálhat

#USA #Balogh Petya #STRT #Európa #interjú #Donald Trump #vámok #EU #vámháború
A STRT vezérigazgatója szerint a Donald Trump vezette USA pont azt az előnyét építi le a vámpolitikájával, ami őt a világ legerősebb gazdaságává tette. Ez lehetőséget teremt nemcsak arra, hogy az európai cégek a kihulló szereplők helyébe lépjenek, hanem arra is, hogy az EU nagy lépéseket tegyen a digitális és innovációs függetlenedés útján. A Startup Online interjújra Balogh Petyával.