Ahogy korábbi cikkünkben kifejtettük, 2026. április 12-én – politikai értelemben mindenképp – új korszak vette kezdetét: 16 év Fidesz-kormányzás után a magyar választók egy új erőnek, a Magyar Péter vezette Tisza Pártnak szavaztak bizalmat a 2026-os országgyűlési választáson.
A Tisza rekord gyorsasággal kezdte meg a munkát: egy hónappal a választás után már nemcsak az új országgyűlés, hanem az új kormány is megalakult – összesen 16 miniszterrel. Azt, hogy a magyar startup-ökoszisztémának mely miniszterek munkáját érdemes követnie, itt szedtük össze.
Megérezte a változás szelét a magyar startup-ökoszisztéma is, ami most egy új kezdeményezéssel lép színre Restart Hungary néven. A Restart nem egy konkrét szervezet (így például tisztségviselői vagy formális vezetői sincsenek), hanem az
„a hazai innovációs és vállalkozói ökoszisztéma független szakmai kerekasztala, amelynek célja konkrét, megvalósítható szakpolitikai javaslatok kidolgozása egy versenyképesebb Magyarországért.”
Ennek megfelelően a kezdeményezés egy olyan szószólói (advocacy) tevékenységet folytató platformként kíván működni, „ahol az alapító vállalkozók, startupok, angyal- és kockázati tőkebefektetők, vállalkozásfejlesztők, valamint az oktatási és kutatási intézmények közösen vitathatják meg a szektor legfontosabb kihívásait és ötleteit. Fő küldetésünk, hogy a legérettebb iparági elképzeléseket strukturált szakpolitikai javaslatokká alakítsuk, majd azokat átlátható és hiteles módon képviseljük a döntéshozók, a sajtó, illetve a széles nyilvánosság felé a magyar vállalkozói környezet sikeres újraindítása érdekében.”
Ahogyan Balogh Petya, STRT Holding vezetője és a Restart egyik kezdeményezője rávilágított:
„Nem csupán jó javaslatokat kívánunk tenni a kormányzat számára – erre megvannak a korábbi szervezetek egyéni lobbitevékenységei –, hanem a nyilvánosság számára is elérhetően kívánjuk ismertetni az általunk szükséges lépéseket.”
A Restart Hungary honlapján egyébként megtalálhatóak azok az érdekvédelmi és javaslattevő szervezetek, akik már nevüket adták az új kezdeményezéshez: előbbihez tartozik a HunBAN, a Magyar Fintech Szövetség és a Magyar Innovációs Szövetség, utóbbihoz pedig – a teljesség igénye nélkül – a STRT Holding, az Interactive Venture Partners, az O3 Partners, a Szakacsits Ventures, a PastPay, a Munch, a BME InnoLab vagy a Csővári Legal ügyvédi iroda.
A felvételt a Restart honlapján keresztül lehet kérvényezni.
Hogyan fog működni a Restart Hungary?
Mint az a Restart indulása kapcsán tartott sajtóeseményen kiderült, a platform ötlete körülbelül 2,5 hete fogalmazódott meg Sárospataki Albert, a Billingo Technologies Zrt. alapító vezérigazgatója és startup befektető, valamint Balogh Petya, a STRT Holding alapító vezérigazgatója fejében.
Ahogyan Petya kifejtette: az Alberttel folytatott beszélgetésben feljött az, hogy az új magyar kormány részéről olyan sebesség és a korábbiaknál nyitottabb hozzáállás mutatkozik a párbeszédre, ami lehetőséget teremt a startup- és innovációs világ számára is a szakmai igények becsatornázására. Ennek formája azonban nem magától értetődő.
Erre találták ki a Restart Hungaryt, ami ahelyett, hogy egy-egy meghatározott cég szakértői anyagaival próbálna változást elérni,
egy platformra tereli az ökoszisztéma szereplőit, akik átbeszélik az adott problémát és a megoldási javaslatokat, majd ezeket a megmutatkozó közös pontokra építve, kollaboratív munkával egy olyan egységes szakpolitikai javaslatba foglalják, amit a szakpolitikai irányítók és a széles nyilvánosság felé is lehet kommunikálni.
Az eseményen a kezdeményezők hangsúlyozták, hogy bár a Restart célja a minél nagyobb szakmai egység megteremtése a hazai innovációs ökoszisztéma fontos ügyei mellet, de a csatlakozás nem jelenti azt, hogy mindenkinek minden kidolgozott javaslatot támogatnia kell. A Restart Hungary csak egy egyeztetési platform, és a kerekasztal résztvevői külön-külön döntenek az egyes javaslatok támogatásáról. A kész javaslatokat a Restart a honlapján fogja közzétenni.
A Startup Online kérdésére, hogy egy ilyen bázisdemokratikus, egyértelmű vezetés nélküli szerveződés hogyan tudja majd tartani a tempót Magyar Péterék agilisan haladó kormányával, Balogh Petya úgy reagált:
„Ez lesz a mágia, ha ez sikerül.” Mint kifejtette: sok és különféle szereplőt kell majd itt egy asztalhoz ültetni és velük közösen dolgozni, aminek a metódusát még ki kell alakítani.
Azonban szerinte azt látni most az ökoszisztémában, hogy mindenki érzi a jelenlegi politikai helyzetben rejlő lehetőséget, és nyitottság mutatkozik az együttműködésre.
Kikkel fog egyeztetni a Restart Hungary?
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a Restart Hungary konkrétan mely politikai vezetőket kívánja elérni a javaslataival. Sárospataki Albert válaszában hangsúlyozta, hogy a startup-ökoszisztéma kérdéseivel – jelen állapot szerint – több minisztérium is fog foglalkozni: egyrészt a Tanács Zoltán-féle Tudományos és Technológiai Minisztérium, másrészt a Kapitány István-féle Gazdasági és Energetikai Minisztérium, harmadrészt pedig a Lannert Judit-féle Gyermek- és Oktatásügyi Minisztérium.
Ahogyan Sárospataki kijelentette:
„Célunk, hogy a következő hetekben le tudjunk ülni azokkal a kormányzati szereplőkkel, akikkel szeretnénk majd a későbbiekben együttműködni. És bízunk benne, hogy ők is szeretnének majd velünk, a szakmával együttműködni.”
A Startup Online kérdésére, hogy miért éri meg egy elfoglalt szakpolitikai vezetőnek figyelmet szentelnie a Restart Hungary képviselőire, Sárospataki azzal reagált, hogy azért, mert a Restart Hungary javaslatai mögött olyan számos és nagy súlyú szereplők fognak állni, akiket érdemes lesz a szakpolitikának is meghallgatni.
Oszkó Péter, az O3 Partners alapítója és ügyvezető partnere ezt azzal egészítette ki, hogy
a szakpolitikának is egyszerűbb egy egyetlen platformról érkező javaslatra figyelnie, mint külön-külön meghallgatnia a különböző szereplők egyéni mondandóját.
Balogh Petya erre reflektálva azt tette hozzá, hogy a felálló szakpolitikai vezetésnek nem arra van szüksége, hogy túlbonyolítsák számára a helyzetet. Márpedig, ha 25 szereplő 25 eltérő javaslatát kell mérlegelni például arról, hogy hogyan kéne megváltoztatni a startupszektor számára káros, hazai FDI-szabályozást, akkor könnyen lehet az a reakció, hogy „ha még ez is ilyen bonyolult, akkor ezt most inkább hagyjuk, és foglalkozzunk mással”.
„Ehelyett azt mondjuk, hogy itt van egy közös javaslata a szakmának, így oldjátok meg az FDI-t. Átgondolta, aláírta mindenki, ezt fogja okozni. Erre sokkal könnyebben fogja azt mondani a szakpolitika, hogy »nézzétek, ebben milyen nagy az egyetértés, nézzük meg, hogy végig tudjuk-e vinni ezt az ügyet«.
Azt viszont hangsúlyozta, hogy nem cél az, hogy a Restart egyetlen embert jelöljön ki a szakpolitikai szereplőkkel való egyeztetésekre. Szerinte sok szereplő és sokféle asztalhoz fog tudni leülni, és a korábbi zárt ajtós tárgyalások helyett, ahova a szereplők sokszor már kész válaszokkal érkeztek, egy olyan kommunikációt tart kívánatosnak, ahol a javaslatokat valóban meghallgatják, tesztelik, vitatkoznak róluk és javítják.
Milyen témákban tehet javaslatot a Restart Hungary?
Kérdésünkre, hogy milyen időtávban és ügyekben reális, hogy a Restart Hungary konkrét, kidolgozott szakpolitikai javaslatokkal álljon elő, Balogh Petya úgy reagált, hogy remélhetőleg hamar be fog ez következni. Ahogy rávilágított,
szerencsére vannak már a szakmában jól körüljárt és viszonylag konszenzusos témák – ezeken kell szerinte végigfutnia a Restart résztvevőinek.
Ilyen széles egyetértésre alkalmas témaként – a saját nevében nyilatkozva – említette Petya az FDI-szabályozás mellett az EU Inc. technikai feltételeinek itthoni megteremtését (hogy ez micsoda, arról itt olvashatsz bővebben), illetve azt a szemléletformáló feladatot, hogy az emberek fejében a tőkealap ne legyen egyenlő a lopással, és sikerüljön elválasztani a piaci alapon működő befektetőket, alapokat azoktól a magántőke-alapoktól, amikbe az állam az elmúlt időszakban megszámlálhatatlan mennyiségű pénzt öntött.
Csillag Péter, a HunBAN elnöke hozzátette, hogy a Restart Hungary-nek abban is lehet szerepe, hogy ráirányítsa a szakpolitikai döntéshozók figyelmét arra, hogy nem feltétlenül érdemes a nagyon lassan, nehezen és kétségesen megtérülő gazdaságfejlesztési irányokat választaniuk:
nemzetközi példák mutatják, hogy megfelelő szakmai előkészítéssel lehet gyors és komoly eredményeket elérni azzal egy nemzeti gazdaságban, ha a rendelkezésre álló tőkét a hirtelen nagy fejlődésre képes startupiparág felé irányítják.
A Startup Online-nak válaszolva továbbá dr. Budai Judit, a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) elnökségi tagja azt is felvetette, hogy a későbbiekben regionális szintű, az egyetemi városokra koncentráló szakpolitikai kezdeményezéseket is kidolgozhatnak a Restart Hungary platformján.
KÉPEK: A Restart Hungary indulását bejelentő sajtóesemény. Forrás: STRT Holding
