Az amerikai innovációs ökoszisztéma fontos szereplőjeként milyennek látod az amerikai startup-ökoszisztéma jelenlegi állapotát?
Nagyon élénknek, az biztos. Az Egyesült Államokat a kezdetektől a vállalkozói szemlélet jellemzi. Minden sikertörténet – amelyek közül sok világszerte ismert – annak a vállalkozói attitűdnek és kulturális gondolkodásmódnak az eredménye, amelyre minden területen szükség van. Még ha egy nagyvállalatnál dolgozol, akkor is tudnod kell vállalkozóként gondolkoznod: nyitottnak kell lenned a változásokra, és alkalmazkodni a piaci igényekhez. Emiatt lesznek sikeresek a nagyvállalatok.
Van tapasztalatod mind az amerikai, mind a magyar ökoszisztémában. Miben különbözik a két ország vállalkozói gondolkodásmódja?
Az USA-ban a vállalkozók általában gyorsan és nehézség nélkül kérnek segítséget, illetve könnyen megtalálják az őket támogató szervezeteket. Ahogy tapasztalom,
Magyarországon sok vállalkozó talán nincs is tudatában annak, hogy léteznek ezek a szervezetek. Lassabban kérnek segítséget, vagy nem veszik igénybe azokat a coaching és tanácsadói lehetőségeket, amelyeken múlhat a túlélésük az első években.
Amint viszont realizálják, hogy léteznek ezek a lehetőségek, maximálisan kihasználják azokat.
Mi az amerikai ökoszisztéma legnagyobb előnye és hátránya?
Ezt a kérdést talán még soha nem tette fel nekem senki. Előnyként az első, ami eszembe jut, hogy nagyon könnyű vállalkozást indítani. Az Egyesült Államok az ígéret és a lehetőségek földjeként született, így gyakorlatilag bárki elindíthat egy céget, és sokan úgy is gondolják: „Lehet belőlem vállalkozó.”
A hátrány pedig az, hogy emiatt sokan el is hiszik, hogy lehet belőlük vállalkozó. Gyakran nem ismerik fel ezek az emberek, hogy milyen fontos lenne a tervezés, a kutatás és az elemzés, mielőtt belevágnak egy cég indításába.
Szinte szóról szóra ugyanezt mondta nekünk egy francia alapító – csak éppen a saját ökoszisztémáját elemezve. Ami viszont csak az USA-ra jellemző, az az unortodox vámpolitika: milyen mértékben befolyásolják a politikai tényezők – különösen Donald Trump április óta látszódó vámintézkedései – az ökoszisztéma működését?
A politikai hatások általában helyi, semmint szövetségi szinten jelentkeznek, mivel sok startupokat és vállalkozókat támogató szervezet helyi finanszírozásból működik.
A jelenlegi – és szinte minden korábbi – kormányzat támogatja és támogatta a kis, innovatív vállalkozásokat. Szinte minden kormány felismerte e cégek jelentőségét, hiszen az általuk előállított termékekkel és szolgáltatásokkal az USA versenyképesebbé válhat, és megőrizheti pozícióját a kritikus területeken. A kis, innovatív cégek kulcsszerepet játszanak a gazdaságban, a nemzetbiztonságban – alapvetően mindenben.
Mi a helyzet a transzatlanti kapcsolatokkal?
Földrajzi átrendeződések lesznek az Egyesült Államok nemzetközi partnerségeiben: jelenleg néhány ázsiai országgal az USA kapcsolata nem túl barátságos, így onnan kevesebb aktivitás várható a jövőben.
Ettől függetlenül Európa mindig fontos partnere marad az Egyesült Államoknak, és egyes országokkal, például Magyarországgal most kezd el igazán kibontakozni a kapcsolat. Számos európai ország – mint Magyarország, Románia, Lengyelország stb. – élvonalbeli technológiákkal rendelkezik, és fontos az Egyesült Államoknak, hogy kialakuljanak az együttműködések ezekkel a fantasztikus, kreatív cégekkel.
Tehát a vámintézkedések miatti nem túl kedvező tárgyalási légkör ellenére sincsenek komoly aggodalmai a transzatlanti kapcsolatokat illetően? (Az interjú elkészítése óta politikai megállapodás született az USA és az EU közötti vámpolitikáról, erről bővebben itt írtunk a Startup Online-on – a szerk.)
Egyáltalán nem. Szerintem soha nem volt még jobb időszak az amerikai-magyar együttműködésre.
Mire alapozza ezt az állítást?
Az elmúlt néhány év történéseire. Azt tapasztaljuk, hogy az amerikai ökoszisztéma szereplői egyre inkább felismerik a magyarországi tehetségek, egyetemi kutatások és üzleti lehetőségek értékét. Egyre többen lesznek lelkesek, hogy együtt dolgozzanak ezeknek a lehetőségeknek a megvalósulásáért.
Milyen bilaterális keretrendszer bevezetését vagy fejlesztését tartanád fontosnak az amerikai-magyar innovátorok közötti gördülékenyebb együttműködés elősegítésére?
Egyrészt, hogy iparágspecifikus keretrendszereket hozzunk létre. A Hungarian Summit jó kezdeményezés erre: jelenleg is tárgyalunk a Hungarian Hubbal és más szereplőkkel arról, hogy kifejezetten az űripart, az egészségügyet, a környezetvédelmet vagy az energiatechnológiákat támogató magyar-amerikai keretrendszereket alakítsunk ki. Ezekkel a programokkal a magyar cégek releváns információkhoz, tudáshoz, támogatáshoz és kapcsolatokhoz juthatnának, amelyek mind segíthetik őket a sikeres belépésben az amerikai piacra. Fontos az is, hogy növeljük annak az esélyét, hogy amerikai cégek jöjjenek Magyarországra.
A másik kulcselem – bármiről is beszélünk – a tőkéhez való hozzáférés. Szerencsére egyre több olyan korai fázisú befektető működik az Egyesült Államokban, akik felismerik a saját országukban már sikeres cégekben rejlő lehetőségeket. Az ilyen vállalkozások amerikai terjeszkedése kifejezetten vonzó lehet ezeknek a befektetőknek.
Mit tanácsolnál annak a magyar alapítónak, aki startupjával az amerikai piacra szeretne belépni? Mire kell felkészülnie?
Ha valaki bárhová külföldre akar terjeszkedni, arra kell készülnie, hogy gyakorlatilag újra kell tanulnia a vállalkozásépítést.
Ez igaz még arra is, aki egy másik angol nyelvű országból akar az amerikai piacra belépni. Rengeteg dolog máshogy működik az egyes ökoszisztémákban: például a könyvelés, a márkaépítés vagy a marketing. Viszont ezeknek az újratanulása bőven megéri a befektetett energiát.
Az első tanácsom tehát az, hogy mielőtt bármibe belekezdenél, mielőtt egyetlen dollárt is elköltenél az amerikai piacra lépésre, legalább hat hónapot – ha nem többet – szánj arra, hogy beszélgetsz az amerikai szervezetekkel, illetve azokkal a cégekkel, akik már sikeresen végigcsinálták ezt az átállást. Ezzel tudod biztosítani, hogy megértsd az amerikai piacot, hogy megismerd a valódi üzleti lehetőségeket, és egyúttal azt is, hogy mindez mennyibe fog kerülni.
A második tanácsom, hogy
már azelőtt szerezz néhány amerikai ügyfelet, hogy kialakítanád a céged amerikai jelenlétét. Ez adja meg neked a piaci validációt, és sokkal könnyebbé teszi az amerikai piacra való belépést.
KÉPEK: Carol Ann Dykes Louge a Hungarian Summit eseményen és a „Race is On” Innovation Pitch Day versenyen. Forrás: Hungarian Summit