2025 májusában jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Unió jogszabály-kezdeményező szerve, az Európai Bizottság (EB) elnöke az Unió Startup és Scaleup Stratégiáját. Ahogyan azt a stratégia részletes bemutatása mellett akkor kifejtettük, a dokumentumot egy magasszintű forgatókönyvként kell értelmezni arra, hogy az EU mit és mikor akar elérni az elkövetkező években az ökoszisztémában, és aminek a konkrét végrehajtását ki kell még dolgoznia.
A stratégia egyik vállalása
a Scaleup Europe Fund létrehozása, aminek célja a növekedési és késői fázisban lévő scaleupok közvetlen anyagi támogatása olyan „stratégiai ágazatokban”, mint az AI, a kvantumtechnológia, a félvezetők, a robotika és autonóm rendszerek, az űrtechnológia, az energetika, a biotechnológia, az orvosi technológia, a fejlett anyagok és az agrártechnológia.
Ennek gyakorlati előkészítését kezdte meg az Európai Bizottság október végén, egy lehetséges befektetőpartnerekkel tartott találkozó keretében.
Az eseményről kiadott uniós sajtóközlemény alapján a következő szereplők voltak jelen:
- az Európai Befektetési Bank (EBB),
- a dán Novo Holdings,
- a Dán Export- és Befektetési Alap (EIFO),
- a spanyol CriteriaCaixa,
- a spanyol Santander által alapított Mouro Capital,
- az olasz Intesa Sanpaolo bankcsoport, és a belőle kinőtt két alapítvány, a Fondazione Compagnia San Paolo és a Fondazione Cariplo,
- a holland nyugdíjalap-kezelő APG Asset Management,
- a svéd Wallenberg Investments,
- valamint a Lengyel Nemzeti Fejlesztési Bank (BGK).
Első lépésben tehát a Bizottság ezekkel a szereplőkkel dolgozik együtt a Scaleup Europe Fund feltőkésítésén, amely a tervek szerint 2026 tavaszán fogja megkezdeni a tőkekihelyezést. Mint azt a Bloomberg kiderítette,
Ursula von der Leyenék kezdeti célja, hogy 5 milliárd eurót kalapozzanak össze, amiből 3 milliárd euróra már kötelezettségvállalást is kapott az alap. A Bizottság végső célszáma az alap 25 milliárd euróra történő felpumpálása lenne.
Az EB sajtóközlménye továbbá kifejti: a Scaleup Europe Fund „piaci alapú, magánkézben lévő és magánfinanszírozású növekedési alapként fog működni”, és kezelő társaságának kiválasztására „hamarosan nyilvános felhívás jelenik meg”. A kiválasztást a Bizottság a többi alapító befektetővel együtt fogja végezni.
Svédasztalos vacsorán Európa versenyképességéről
Mindeközben az Európai Bizottság elnöke, oldalán Maria Luís Albuquerque befektetési unióért felelős biztosával részt vett azon az informális vacsorán is, amelyet Ulf Kristersson svéd miniszterelnök kezdeményezett október végére, és amelyen a politikai döntéshozók a svéd ökoszisztéma vezetőivel beszélgettek.
Mint arról korábban írtunk, a svéd miniszterelnök volt az első európai kormányfő, aki nyilvános kritikát fogalmazott meg az uniós AI-szabályozás, az AI Act kapcsán, kifogásolva a gyakorlati bevezetés zavarosságát.
A nyilvánosságra hozott fénykép alapján a résztvevők között volt:
- Ulf Kristersson mellett a svéd kormány részéről Jessica Rosencrantz uniós ügyekért felelős és Niklas Wykman pénzügyi piacokért felelős miniszter,
- az AI Act kapcsán korábban nyílt levélben kritikát megfogalmazó Johannes Schildt, a Kry egészségügyi startup alapítója és volt vezérigazgatója,
- Anton Osika, az unikornis Lovable társalapítója,
- Fredrik Hjelm, a környezeti mobilitási startup Voi társalapítója és vezérigazgatója,
- Susanna Campbell, a textil-újrahasznosítást végző Syre társalapítója,
- Adam Kostyal, a Nasdaq stockholmi fiókjának vezetője,
- Sofia Lindelöw, az impaktbefektető Norrsken ügyvezető igazgatója,
- valamint Sandra Malmberg, az EQT Ventures partnere.
A résztvevők egyöntetűen üdvözölték a kezdeményezést közösségimédia-posztjaikban, az elhangzottakról azonban kevés konkrétum látott napvilágot. Johannes Schildt a Siftednek kifejtette, hogy
a vacsora két fő témája a technológiai szabályozás és az európai versenyképesség voltak, és benyomása alapján a bizottsági elnök „tisztában van azzal, hogy az innovációra nehezedő túlzott bürokrácia milyen kockázatokat rejt magában”.
Anton Osika meglepődését fejezte ki, hogy Ursula von der Leyen mennyire sürgetőnek tartja az európai ökoszisztéma előre haladását. Ahogy fogalmazott: „Európában még nem mindenki érez így.”
Sandra Malmberg posztjából kiderült, hogy
a Bizottság elnöke Európát egy vízióként írta le, amelyben – Sandra értelmezésében – „meg kell fogalmaznunk a saját narratívánkat, ünnepelni kell a sikereket, megoldásorientált gondolkodásmóddal kell kezelni a kihívásokat, és közösen kell megírnunk a történetünket”.
Az este alapján biztatónak találta, hogy a Bizottság elfogadja az ökoszisztéma problémáinak létezését, és felismeri, hogy „az európai szabályok harmonizálása hatalmas növekedést eredményezhet a startupok és a scaleupok számára”. Hozzátette: a legfontosabb tanulság számára, hogy Európának gyorsabban kell tudnia reagálni a kihívásokra, növelnie kell a tehetségvonzó képességét, és üdvözlendőek azok a kezdeményezések, amelyek közvetlenül kapcsolják össze a vállalkozókat a politikai döntéshozókkal.
Susanna Campbell végül pedig azt hangsúlyozta, hogy benyomása alapján az Európai Bizottság valóban a változás motorja kíván lenni, „bár ez is kihívást jelent akkor, amikor sok tagállamnak eltérő véleménye és célja van”. Hozzátette: örömmel hallotta első kézből, hogy Ursula von der Leyenék mennyire erősen elkötelezettek „a klímával kapcsolatos kérdések megoldása iránt”.
NYITÓKÉP: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Forrás: Ursula von der Leyen / LinkedIn
