Petróczi Rafael

Petróczi Rafael

A Startup Online vezető újságírója, szerkesztője. Pályáját közéleti újságíróként kezdte az Azonnali hírportálnál, majd az egykori Express Innovation Agency-ben merült el a startupok világában. Lenyűgözőnek tartja le a szféra színességét és merész, kockázatvállaló magatartását. A két világ között mozogva kamatoztatja újságírói tapasztalatát és a startup-ökoszisztémáról megszerzett tudását.

Rovat: Interjúk

Csillag Péter: Nem új jogszabályokra van szükség az európai ökoszisztéma jobb működéséhez, hanem a meglévő korlátozások lebontására

Csillag Péter: Nem új jogszabályokra van szükség az európai ökoszisztéma jobb működéséhez, hanem a meglévő korlátozások lebontására
#USA #mesterséges intelligencia #Csillag Péter #Európa #interjú #vámok #vámháború #AI #EU #HunBan
A HunBAN elnöke szerint ha az amerikai vámpolitika azt eredményezi, hogy Európa végre összekapja magát, és egységesebb piacot hoz létre, ez még jól is jöhet számunkra. Ehhez viszont az uniós döntéshozóknak hagyniuk kéne a piacot érvényesülni, és jól kihasználni a technológa adta lehetőségeket. Erről is beszélgettünk Csillag Péterrel.

Az alábbi interjút április 9-én készítettük.

+ + +

Tekintve az AI tőkevonzó képességét, szerinted akár Magyarországon, akár a régióban van ma értelme úgy startupot építeni, hogy a megoldásnak nincsen valamilyen AI-integrációja? 

Nehéz manapság már elképzelni olyan területet, ahol AI-integráció nélkül lehetne a piac többi szereplője előtt valamiféle újdonsággal előállni. Talán a hardverek területén még előfordulhat ez. De ezt leszámítva muszáj a cégeknek AI-dependensnek lenniük, mert különben nem tudnak elég hatékonyak lenni, és lemaradnak a piaci versenyben.

 

Akkor angyalként te sem fektetsz már be olyan projektbe, ami nem gondolkodik AI-ban? 

Nem így fogalmaznám ezt meg. Angyalbefektetőként olyan cégeket keresünk, akik meg tudják valósítani a céljaikat, és képesek tartani a tempót az öldöklő piaci versenyben. Ahhoz, hogy ezt el tudjam hinni a cégnek, kell látnom azt is, hogy tudják használni azt az eszközt, ami manapság a leginkább növeli a hatékonyságot: ez pedig az AI. 

Szóval nem azért nem fektetek be egy csapatba, mert nem használ AI-t. Hanem azért, mert azt látom, hogy nem elég jók.

Túl kényelmesek, nem használják jól a saját networkjüket, nem használnak fel minden eszközt a hatékonyság növelésére, vagy egyszerűen kihagynak olyan ziccereket a termékfejlesztésben, amiket egy AI-kiegészítéssel ki lehetne aknázni.

 

Eközben egyre élesebb versenyt látunk az AI-piacon: az USA-ban ott van például az OpenAI, Európában a Mistral AI, és nemrég Kína is benevezett a versenybe a DeepSeekkel. Szerinted Európának hol van a helye ebben a versenyben? 

A kínaiak megmutatták, hogy kellő rugalmassággal – és ez alatt a szerzői jogok rugalmas értelmezését is értem – sokkal olcsóbban is el lehet érni hasonló eredményeket, mint a nagy amerikai techcégek befektetéseiből. 

Egyéni angyalbefektetőként azt látom, hogy nekünk, angyaloknak az AI-infrastuktúra nem befektetési területünk, egyszerűen azért, mert ha még olcsón is csinálják, a beugró szint több millió vagy tízmillió dollárnál kezdődik. Amiben több lehetőséget látok, az az AI-infrastruktúra funkcionális, okos, jó használata, amivel gyorsan és hatékonyan tudnak a startupok profitot, árbevételt és új ügyfeleket elérni. Ebben minden további nélkül versenyképesek lehetnénk.

A magán-, és nem befektetői véleményem pedig az, hogy

stratégiai-biztonsági kérdés, hogy Európának legyen saját AI-infrastruktúrája a nagy nyelvi modellekhez, és meg tudja teremteni a globális szinten is labdába rugó versenytársakat, akiket nem lehet lekapcsolni vagy korlátozni geopolitikai vagy egyéb politikai okokból. 

 

Tudsz mondani példát olyan funkcionális AI-használatra, ami lenyűgözött az utóbbi időben? 

Jó példa a portfóliómból a Redmenta, akik AI-asszisztenssel segítik az oktatási munkát. Ők eredetileg nem AI-ra építkeztek, hanem egy oktatási anyagok összerakására alkalmas online platformot hoztak létre. Ismerték jól az üzleti területet, ahol építkeztek, behatóan ismerték a problémát, és abban a pillanatban, hogy elterjedtek a nagy nyelvi modellek, azokat is ki tudták aknázni.

Volt egy adatbázisuk, benne csomó információval arról, hogy milyen egy jó worksheet, és ezt használták fel arra, hogy az AI viszonylag kevés inputtal és gyorsan képes legyen jó minőségű oktatási anyagokat legenerálni, és azokat akár az egyes tanulók szintjén perszonalizálni. Így akár egy osztályban ugyanarról a tananyagról minden gyereknek különböző verziókat lehet készíteni, az adott diák igényeinek, tudásszintjének és tanulási képességeinek megfelelően. Ez iszonyatosan nagy hatékonyságnövekedés ezen a területen.

Csillag Péter a 2025. évi Startup Safarin Csetri Orsolyával, az OXO befektetési igazgatójával beszélgetett az általa alapított Starschema Kft. sikeres, 45 millió dolláros exitjéről. Forrás: Startup Safari Budapest / Facebook

Szerinted milyen hatása lehet az európai ökoszisztémára a kibontakozó amerikai vámháború? 

Nehéz kérdés. Szerintem elriaszthatja az európai startupokat az amerikai terjeszkedéstől. De ha ez azt eredményezi, hogy Európa végre összekapja magát, és egységesebb piacot hoz létre, ez még jól is jöhet számunkra. 

Szokták kérdezni, hogy miért nem Európa mozgatja a világot, miközben 500 millió fogyasztó él itt közel olyan vásárlóerővel, mint az amerikaiak, akik csak 350 millióan vannak. Nagyon egyszerű a válasz:

azért, mert az USA-val ellentétben Európa nem egy egységes piac. Minden duma és EU-s integrációs kísérlet ellenére ez a piac egyszerűen nem integrál eléggé.

Egy cégnek külön kell piacra lépnie az egyes országokban, amiknek mind külön nyelve, kultúrája, szabályozási és adózási környezet van. Más és más szabályoknak kell megfelelni, más és más szabályok szerint kell eladni. Emiatt sokkal nehezebb egy európai szintű piacra lépést végrehajtani, mint az egyetlen monolit piacként működő USA-ban.

Egy vámháború – ha tényleg ebbe fog torkollani a sztori – vagy rosszabb helyzetbe fogja hozni Európát, mert nem tud alkalmazkodni, vagy jobb helyzetbe, aminek az egyik legfontosabb eleme az lehet, hogy a tagállamok elengedik a saját korlátozásaikat, és az EU összerántja a piacait. Ha ezt meglépi, kialakulhat egy erős, belső uniós piac az amerikai piac pótlására. 

 

Amikor az EU-s piac fragmentáltságáról van szó, az egyik megoldásként egy egységes, startupokra szabott cégforma létrehozását szokták emlegetni. 

Szerintem baromság, hogy a közös cégforma létrehozása lenne a legfontosabb. Eddig is tudott működni egy holland szabályok szerint alapított startup Észtországban, Magyarországon, vagy akárhol Európában, és vica versa. Hiányosság, de talán a legkevésbé fájdalmas hiányossága az európai ökoszisztémának a startup cégforma.

 

Az EU-ban ugye most először emelték önálló szakpolitikai szintre az innovációt és a startupokat azzal, hogy az új Európai Bizottságban létrehozták a startupokért, kutatásért és innovációért felelős biztosi pozíciót, amit a bolgár Ekaterina Zaharieva tölt be december óta. Ha lenne egy fél órás slotod nála, mire hívnád fel a figyelmét?

Mivel nagyon piachívő vagyok, ezért arra, hogy a piac jó működése érdekében

nem új jogszabályok bevezetésére lenne szükség – legyenek azok restriktív vagy támogató jellegűek –, hanem a meglévő szabályok, nemzeti szintű korlátok, speciális adórezsimek lebontására ott, ahol ezek feleslegesen korlátozzák a versenyt. 

Ezen felül arra hívnám fel az európai biztos figyelmét, hogy mennyivel hatékonyabb lehetne az EU a technológia okos, jó használatával.

Mondok egy példát: ma egy cégnek, ha terjeszkedni akar az EU-ban, külön regisztrálnia kell magát minden esetben a helyi adóhivatalnál, és külön adószámot kell kérnie. Miközben a technológia már adott lenne ahhoz, hogy létre lehessen hozni egy egységes, kötelező adózási rendszert, és nem telne sokba ezeket a helyi adatbázisokat összekapcsolni és egységesen kezelni. Így ha valaki Észterországban alapítana egy céget, az ott kapott adószáma érvényes lehetne Európa összes országában. 

Tehát szerintem a piacot korlátozó intézkedések lebontásával és a technológia okos használatával sokkal könnyebbé lehetne tenni az EU-ban lévő emberek és cégek életét.

NYITÓKÉP: Csillag Péter, a Starschema Kft. alapítója, angyalbefektető és a HunBAN elnöke a 2024. évi AngelFesten. Forrás: Hungarian Business Angel Network / LinkedIn

Olvasd el ezt is!

Az Egyesült Államok piaca továbbra is nyitott az innovatív cégekre – ezzel biztatják a magyar startupokat az amerikai szereplők

#USA #mesterséges intelligencia #interjú #Donald Trump #vámok #AI #Florida #HungarianHub #JP Morgan #Pazaurek Piros #University of Central Florida #USA Accelerator
A mostani bizonytalan időkben is van keresnivalójuk az európai és magyar cégeknek az USA piacán, és ezt olyan szereplők állítják, mint a JP Morgan vagy a Florida állami gazdaságfejlesztési vezetők. Arról, hogy milyen visszhangokat hall mostanában az amerikai piacról, és miben kell segítség a magyar cégeknek az amerikai piacra lépéshez, Pazaurek Pirossal, az USA Accelerator alapítójával és a HungarianHub elnökével beszélgettünk.

Biás Csongor: Nyitott kapukat döngetünk az Európai Bizottságnál a startupok páneurópai szabályozásáról

#Startup Hungary #mesterséges intelligencia #Biás Csongor #interjú #EU Inc. #Ursula von der Leyen #AI #EU #Európai Bizottság
Amivel az EU döntéshozói a leginkább segíthetnék az európai startupszcénát, az egy ökoszisztémára szabott, páneurópai jogi entitás megteremtése lenne – na meg az, ha a megvalósításra is odafigyelne az EU. Hol áll most az ezt a szabályozást a zászlajára tűző EU Inc kezdeményezés, és kiket kell még meggyőzni ennek fontosságáról? Többek között erről kérdeztük Biás Csongort, a Startup Hungary ügyvezető igazgatóját.

Balogh Petya: Amerika lábon lőtte magát a vámháborúval, és ebből az európai startupszektor rengeteget profitálhat

#USA #Balogh Petya #STRT #Európa #interjú #Donald Trump #vámok #EU #vámháború
A STRT vezérigazgatója szerint a Donald Trump vezette USA pont azt az előnyét építi le a vámpolitikájával, ami őt a világ legerősebb gazdaságává tette. Ez lehetőséget teremt nemcsak arra, hogy az európai cégek a kihulló szereplők helyébe lépjenek, hanem arra is, hogy az EU nagy lépéseket tegyen a digitális és innovációs függetlenedés útján. A Startup Online interjújra Balogh Petyával.

Takács Zoltán: Magyarországról el sem lehet képzelni, milyen tempóban működik az ázsiai és közel-keleti piac

#Közel-Kelet #interjú #APAC #Pierre Martensson #Takács Zoltán #The Scale Factory #Ázsia #Telenor #Telenor Accelerate
A Scale Factory közép-kelet-európai régióért felelős tanácsadójaként Takács Zoltán azon dolgozik, hogy a magyar scaleupok sikerrel lőjenek ki a keleti piacokra. Hogyan lehet bekerülni egy olyan nemzetközi akcelerátorba, mint a Scale Factory? Mit csinál most pontosan, és milyen tanulságokat tud hasznosítani a megboldogult Telenor Accelerate programból? Erről kérdeztük a magyar szakembert.

Hogyan változott a Startup Safari Budapest az elmúlt tíz évben, és miért éri meg idén is elmenni rá?

#Oszkó-Jakab Natália #Startup Safari Budapest #interjú #Startup Safari 2025 #Csetri Orsolya #Lévai Anna
A Startup Safari megtartotta eredeti szellemét, miközben megújult és alkalmazkodott az ökoszisztéma változásaihoz. Mit várhatnak az idén április 8-9-én tartandó eseménytől a látogatók, és hogyan biztosíthatod be a helyed a téged érdeklő programon? Erről kérdeztük a Safari szervezőit, Oszkó-Jakab Natáliát, Csetri Orsolyát és Lévai Annát.

"There is great potential in Hungarian startups to quickly elevate their technology to an international level,"

#USA #CEE #scaleup #Hungary #interview #APAC #Pierre Martensson #The Scale Factory #Asia #China
The Scale Factory aims to launch scaleups from the CEE region into the Asian and Pacific markets rather than the U.S. But why there? What should you consider if you want to expand eastward, and what do you need to have in place if you want to scale internationally with The Scale Factory’s support? We discussed these questions with Pierre Martensson, founder and managing partner of The Scale Factory.

Nagy lehetőség van a magyar startupokban arra, hogy gyorsan nemzetközi szintre emelhessék a technológiájukat

#USA #CEE #Kína #scaleup #interjú #Magyarország #Pierre Martensson #The Scale Factory #Apac #Ázsia
A Scale Factory nem az USA-ba, hanem az ázsiai és csendes-óceáni piacokra akarja kilőni a CEE régió startupjait és scaleupjait. De miért pont oda? Mire kell figyelned, ha kelet felé akarsz terjeszkedni, és mivel kell rendelkezned, ha a Scale Factory segítségével akarsz külföldön skálázódni? Ezekről kérdeztük Pierre Martenssont, a Scale Factory alapítóját és ügyvezető partnerét.

Sok diáknak fogalma sincs arról, hogy milyen költségekkel jár a felnőtt élet – mondja Gyarmati Fanni, a Diverzum társalapítója

#fiatalok #kutatás #interjú #gen z #adat #Diverzum #diákok #Gyarmati Fanni #László Miklós #Gen Z Report
A Diverzum és a más ökoszisztéma-szereplők által készített Gen Z Reportból kiderül, hogy a fiatalok átlagos bérigénye közel sem olyan irreálisan magas, mint azt gondolnánk. A kutatási eredmények kapcsán beszélgettünk Gyarmati Fannival, a Diverzum társalapítójával.