Az alábbi interjút április 9-én készítettük.
+ + +
Tekintve az AI tőkevonzó képességét, szerinted akár Magyarországon, akár a régióban van ma értelme úgy startupot építeni, hogy a megoldásnak nincsen valamilyen AI-integrációja?
Nehéz manapság már elképzelni olyan területet, ahol AI-integráció nélkül lehetne a piac többi szereplője előtt valamiféle újdonsággal előállni. Talán a hardverek területén még előfordulhat ez. De ezt leszámítva muszáj a cégeknek AI-dependensnek lenniük, mert különben nem tudnak elég hatékonyak lenni, és lemaradnak a piaci versenyben.
Akkor angyalként te sem fektetsz már be olyan projektbe, ami nem gondolkodik AI-ban?
Nem így fogalmaznám ezt meg. Angyalbefektetőként olyan cégeket keresünk, akik meg tudják valósítani a céljaikat, és képesek tartani a tempót az öldöklő piaci versenyben. Ahhoz, hogy ezt el tudjam hinni a cégnek, kell látnom azt is, hogy tudják használni azt az eszközt, ami manapság a leginkább növeli a hatékonyságot: ez pedig az AI.
Szóval nem azért nem fektetek be egy csapatba, mert nem használ AI-t. Hanem azért, mert azt látom, hogy nem elég jók.
Túl kényelmesek, nem használják jól a saját networkjüket, nem használnak fel minden eszközt a hatékonyság növelésére, vagy egyszerűen kihagynak olyan ziccereket a termékfejlesztésben, amiket egy AI-kiegészítéssel ki lehetne aknázni.
Eközben egyre élesebb versenyt látunk az AI-piacon: az USA-ban ott van például az OpenAI, Európában a Mistral AI, és nemrég Kína is benevezett a versenybe a DeepSeekkel. Szerinted Európának hol van a helye ebben a versenyben?
A kínaiak megmutatták, hogy kellő rugalmassággal – és ez alatt a szerzői jogok rugalmas értelmezését is értem – sokkal olcsóbban is el lehet érni hasonló eredményeket, mint a nagy amerikai techcégek befektetéseiből.
Egyéni angyalbefektetőként azt látom, hogy nekünk, angyaloknak az AI-infrastuktúra nem befektetési területünk, egyszerűen azért, mert ha még olcsón is csinálják, a beugró szint több millió vagy tízmillió dollárnál kezdődik. Amiben több lehetőséget látok, az az AI-infrastruktúra funkcionális, okos, jó használata, amivel gyorsan és hatékonyan tudnak a startupok profitot, árbevételt és új ügyfeleket elérni. Ebben minden további nélkül versenyképesek lehetnénk.
A magán-, és nem befektetői véleményem pedig az, hogy
stratégiai-biztonsági kérdés, hogy Európának legyen saját AI-infrastruktúrája a nagy nyelvi modellekhez, és meg tudja teremteni a globális szinten is labdába rugó versenytársakat, akiket nem lehet lekapcsolni vagy korlátozni geopolitikai vagy egyéb politikai okokból.
Tudsz mondani példát olyan funkcionális AI-használatra, ami lenyűgözött az utóbbi időben?
Jó példa a portfóliómból a Redmenta, akik AI-asszisztenssel segítik az oktatási munkát. Ők eredetileg nem AI-ra építkeztek, hanem egy oktatási anyagok összerakására alkalmas online platformot hoztak létre. Ismerték jól az üzleti területet, ahol építkeztek, behatóan ismerték a problémát, és abban a pillanatban, hogy elterjedtek a nagy nyelvi modellek, azokat is ki tudták aknázni.
Volt egy adatbázisuk, benne csomó információval arról, hogy milyen egy jó worksheet, és ezt használták fel arra, hogy az AI viszonylag kevés inputtal és gyorsan képes legyen jó minőségű oktatási anyagokat legenerálni, és azokat akár az egyes tanulók szintjén perszonalizálni. Így akár egy osztályban ugyanarról a tananyagról minden gyereknek különböző verziókat lehet készíteni, az adott diák igényeinek, tudásszintjének és tanulási képességeinek megfelelően. Ez iszonyatosan nagy hatékonyságnövekedés ezen a területen.
Csillag Péter a 2025. évi Startup Safarin Csetri Orsolyával, az OXO befektetési igazgatójával beszélgetett az általa alapított Starschema Kft. sikeres, 45 millió dolláros exitjéről. Forrás: Startup Safari Budapest / Facebook
Szerinted milyen hatása lehet az európai ökoszisztémára a kibontakozó amerikai vámháború?
Nehéz kérdés. Szerintem elriaszthatja az európai startupokat az amerikai terjeszkedéstől. De ha ez azt eredményezi, hogy Európa végre összekapja magát, és egységesebb piacot hoz létre, ez még jól is jöhet számunkra.
Szokták kérdezni, hogy miért nem Európa mozgatja a világot, miközben 500 millió fogyasztó él itt közel olyan vásárlóerővel, mint az amerikaiak, akik csak 350 millióan vannak. Nagyon egyszerű a válasz:
azért, mert az USA-val ellentétben Európa nem egy egységes piac. Minden duma és EU-s integrációs kísérlet ellenére ez a piac egyszerűen nem integrál eléggé.
Egy cégnek külön kell piacra lépnie az egyes országokban, amiknek mind külön nyelve, kultúrája, szabályozási és adózási környezet van. Más és más szabályoknak kell megfelelni, más és más szabályok szerint kell eladni. Emiatt sokkal nehezebb egy európai szintű piacra lépést végrehajtani, mint az egyetlen monolit piacként működő USA-ban.
Egy vámháború – ha tényleg ebbe fog torkollani a sztori – vagy rosszabb helyzetbe fogja hozni Európát, mert nem tud alkalmazkodni, vagy jobb helyzetbe, aminek az egyik legfontosabb eleme az lehet, hogy a tagállamok elengedik a saját korlátozásaikat, és az EU összerántja a piacait. Ha ezt meglépi, kialakulhat egy erős, belső uniós piac az amerikai piac pótlására.
Amikor az EU-s piac fragmentáltságáról van szó, az egyik megoldásként egy egységes, startupokra szabott cégforma létrehozását szokták emlegetni.
Szerintem baromság, hogy a közös cégforma létrehozása lenne a legfontosabb. Eddig is tudott működni egy holland szabályok szerint alapított startup Észtországban, Magyarországon, vagy akárhol Európában, és vica versa. Hiányosság, de talán a legkevésbé fájdalmas hiányossága az európai ökoszisztémának a startup cégforma.
Az EU-ban ugye most először emelték önálló szakpolitikai szintre az innovációt és a startupokat azzal, hogy az új Európai Bizottságban létrehozták a startupokért, kutatásért és innovációért felelős biztosi pozíciót, amit a bolgár Ekaterina Zaharieva tölt be december óta. Ha lenne egy fél órás slotod nála, mire hívnád fel a figyelmét?
Mivel nagyon piachívő vagyok, ezért arra, hogy a piac jó működése érdekében
nem új jogszabályok bevezetésére lenne szükség – legyenek azok restriktív vagy támogató jellegűek –, hanem a meglévő szabályok, nemzeti szintű korlátok, speciális adórezsimek lebontására ott, ahol ezek feleslegesen korlátozzák a versenyt.
Ezen felül arra hívnám fel az európai biztos figyelmét, hogy mennyivel hatékonyabb lehetne az EU a technológia okos, jó használatával.
Mondok egy példát: ma egy cégnek, ha terjeszkedni akar az EU-ban, külön regisztrálnia kell magát minden esetben a helyi adóhivatalnál, és külön adószámot kell kérnie. Miközben a technológia már adott lenne ahhoz, hogy létre lehessen hozni egy egységes, kötelező adózási rendszert, és nem telne sokba ezeket a helyi adatbázisokat összekapcsolni és egységesen kezelni. Így ha valaki Észterországban alapítana egy céget, az ott kapott adószáma érvényes lehetne Európa összes országában.
Tehát szerintem a piacot korlátozó intézkedések lebontásával és a technológia okos használatával sokkal könnyebbé lehetne tenni az EU-ban lévő emberek és cégek életét.
NYITÓKÉP: Csillag Péter, a Starschema Kft. alapítója, angyalbefektető és a HunBAN elnöke a 2024. évi AngelFesten. Forrás: Hungarian Business Angel Network / LinkedIn
