Az alábbi interjút április 9-én készítettük.
+ + +
Tekintve az AI tőkevonzó képességét, szerinted akár Magyarországon, akár a régióban van ma értelme úgy startupot építeni, hogy a megoldásnak nincsen valamilyen AI-integrációja?
VC oldalon azt látni, hogy mindenki az AI-sztorikra ugrik, és azt várják, hogy a generatív mesterséges intelligencia akkora platform shift lesz az életünkben, mint korábban az internet vagy a okostelefon volt. Emiatt sokkal nehezebben tud fundraiselni az, aki nem AI-sztorival rendelkezik.
De azért vannak szerencsére jó sztorik nem AI-kategóriában is. Jó példa erre a B2B cybersecurity cégként a Wiz, amit márciusban vásárolt fel a Google, és ami rekordidő alatt tudott elérni több százmillió dolláros bevételt és hatalmas market cap-et.
Sőt, megjelent már az is, hogy valaki direkt nem AI-megoldásként pozícionálja a termékét vagy szolgáltatását.
A közösségünk egyik aktív tagja, a CaptiWate – mely cégben kis angyalbefektetőként is részt veszek – például pont egy „Human Led Sales” eszközként pozícionálja magát, rámutatva, hogy a leginkább hype-olt AI-alapú értékesítési eszközök nem feltétlenül hozzák azokat az eredményeket, amiket ígérnek, és az AI értékesítési fejlesztési képviselők (AI SDR-ek) világában érték az emberi kapcsolat.
Eközben egyre élesebb versenyt látunk az AI-piacon: az USA-ban ott van például az OpenAI, Európában a Mistral AI, és nemrég Kína is benevezett a versenybe a DeepSeekkel. Szerinted Európának hol van a helye ebben a versenyben? Van egyáltalán?
Szerintem abszolút van.
Ha nem feltétlenül az alapmodelleket, hanem az AI-applikációkat nézzük, brutális növekedési sztorik indultak el Európából.
Elég megnézni a lengyel ElevenLabs példáját, ami az indulása után egy évvel már unikornis lett, több százmillió dolláros éves árbevételük van, és meghatározó branddé váltak a hangalapú AI-piacon.
Az ElevenLabs standja a 2024. évi Londoni Könyvvásáron. Forrás: ElevenLabs / LinkedIn
Vagy ott van a Loveable, amit egy maréknyi svéd srác csinált meg, és egy olyan komoly AI kódolási eszközt hoztak létre, ami fel tudta venni a versenyt a versenytársakkal, és egy 15 fős csapattal, Európában még soha nem látott sebességgel, 3 hónap alatt 17 millió dolláros éves visszatérő bevételt (ARR) tudtak elérni.
Úgyhogy én azt gondolom, hogy minden lehetősége megvan Európának arra, hogy kitűnjön a globális AI-versenyben. Ezt nagyban segítené, ha az európai piac fragmentáltsága csökkenne, és az EU tagállamaiban nem különbözőképpen szabályoznák a piaci befektetéseket.
Az EU-ban ugye most először emelték önálló szakpolitikai szintre az innovációt és a startupokat azzal, hogy az új Európai Bizottságban létrehozták a startupokért, kutatásért és innovációért felelős biztosi pozíciót, amit a bolgár Ekaterina Zaharieva tölt be december óta. Ha lenne egy fél órás slotod nála, mire hívnád fel a figyelmét?
Szerencsére van lehetőségünk a Startup Hungary-vel különböző platformokon találkozni vele, és mi ugye szorosan együtt dolgozunk Andreas Klingerrel és az EU Inc csapatával is, akik pont az egységes startup vállalati struktúráért indítottak kampányt. (Erről a kezdeményezésről bővebben ebben a cikkünkben írtunk a Startup Online-on – a szerk.)
Két dolgot emelnék ki a számára: egyrészt – az EU Inc. kezdeményezéssel összhangban – hogy
a legfontosabb egy startup-ökoszisztémára szabott, páneurópai jogi entitás megteremtése lenne, ami a Delaware C Corphoz hasonlóan egységes standardokat teremt a befektetési kérdésekben és bizonyos cégjogi szabályozásban. Erre lehetne építeni aztán minden mást is.
Másrészt azt kérném az európai biztostól, hogy ne veszítse el a fókuszt. Sajnos azt problémának látom az EU működésében, hogy nagyon sok jó ötlet és terv születik (lásd Draghi- és a Letta-jelentést) , de aztán ezeket nem priorizálják eléggé, és a végrehajtásuk nem sikerül olyan jól, mint kéne. A végrehajtáshoz lehet nagy segítség, ha abban az EU is támaszkodik a mértékadó piaci és szakmai szereplőkre.
A másik probléma, hogy a több száz oldalas reportokban az EU Inc. (vagy brüsszeli körökben 28th regimeként ismert javaslat) egy csupán a sok ötlet közül.
Ha már említetted: hol tart most az EU Inc? Milyen volt ennek a munkának a fogadtatása az uniós berkekben?
Az Európai Bizottságnál nyitott kapukat dönget ez a sztori.
Elkezdődött már a kodifikációs munka, amiben az EU Inc. csapata azt dolgozza ki, hogy a gyakorlatban hogyan lehetne megvalósítani a páneurópai szabályozást.
Az elmúlt hónapokban azt sikerült elérni, hogy ez kiemelt fontosságúvá javaslattá váljon Brüsszelben. A következő lépés, hogy a tagállamokat is meg kell győzni, hogy ne akadályozzák a megvalósítást.
Azaz helyi lobbitevékenységet kell folytatni. A Startup Hungary kivel szokott erről beszélgetni?
Mi kis szervezetként egykapus startégiát követünk: más ökoszisztéma-szereplőkkel együtt jó kapcsolatunk van a Nemzeti Innovációs Ügynökséggel. (A Nemzeti Innovációs Ügynökség, röviden NIÜ a Kulturális és Innovációs Minisztérium alá tartozó szakpoltikai szervezet, amelynek célja, hogy állami oldalról erősítse Magyarország innovációs képességeit – a szerk.)
Nekik mondjuk el, amit gondolunk, és ők járják ki a változást a bürokrácián belül, például a Pénzügyminisztériumnál vagy a Nemzetgazdasági Minisztériumnál.
Így tudtunk másokkal közösen szabályozási előrelépéseket tenni az ESOP-ban (Employee Stock Ownership Plan, azaz munkavállalói résztulajdonosi program – a szerk.) vagy a convertible note (üzletrésszé konvertálható, jellemzően rövid lejáratú tagi kölcsön – a szerk.) területén.
Biás Csongor a 2023. évi Startup Mikulás Party-n. Forrás: Birkás Krisztián / MeOutGroup
A Startup Hungary már jelezte a NIÜ felé az EU Inc. fontosságát, és azt látjuk, ezt ők is értik. De az államigazgatás egy politikával átszőtt terület, és nem biztos, hogy az EU Inc mindenhol, minden állami szervezetnél ülni fog. Meglátjuk.
Ahhoz, hogy egy olyan kormányzati szereplőn, mint a NIÜ-n át tudjátok vinni az üzenetet egy-egy szakpolitikai kérdésben, mennyire kell tudnotok beszélni az ő nyelvükön?
Azt mondanám, hogy inkább ők beszélik a mi nyelvünket, mintsem mi az övéket. Ebben a NIÜ tök jó partner, és kíváncsiak is a véleményünkre.
Jól is tudja beszélni a NIÜ a ti nyelveteket?
Szerintem igen. Szorosan dolgozunk velük együtt, és azt látjuk, hogy eléggé rajta tartják az ujjukat az ökoszisztéma pulzusán.
NYITÓKÉP: Biás Csongor a tavalyi SMART keretein belül szervezett SMARTup! konferencián. Forrás: Stiller Ákos / IVSZ
