Az alábbi interjút április 9-én készítettük.
+ + +
Tekintve, hogy az AI említésére még a mostani forrásszűkös időszakban is megnyílnak a befektetői pénzcsapok, van-e szerinted értelme valamiféle AI-integráció nélkül startupot fejleszteni?
Érdemes-e házat építeni anélkül, hogy bevezetnénk az áramot? Úgy gondolom, ma már nem, és csak nagyon kivételes esetben tudom elképzelni, hogy mégis.
Lehetnek persze még ma is nem AI-specifikus területek, de azt láthatjuk, hogy a legtöbb iparágba valahogyan betörnek az AI-megoldások, például a fejlesztést támogató technológián keresztül. Szóval mostanra az AI a startupszektorban olyan, mint a háztartásokban az áram – megszokott, magától értetődő.
Már csak azért is, mert ha minden versenytárs alkalmazza a mesterséges intelligenciát, nemhogy innovatívnak, még versenyképesnek sem tartható az a projekt, ami ezt nem teszi meg. Nehezen tudom elképzelni, hogy AI nélkül egy vállalkozás új piacokra terjeszkedjen, vagy új termékkel törjön be oda.
Akkor az OXO-ban sem fektettek be olyan cégbe, aminek nincs AI-tudatossága?
Jó megfogalmazás, hogy AI-tudatosságot várunk el a cégeinktől. Nem azt, hogy rendelkezzenek egy már kész AI-megoldással, hanem azt várjuk el, hogy iparágtól függetlenül legyen benne az AI a fejlesztési terveikben. Hogy tudják, hogy mikor lesz érdemes rendelkezni ezzel a technológiával, és hogyan tudják majd azt integrálni a megoldásukba. És legyenek tisztában azzal is, hogy hol állnak e tekintetben a versenytársaik.
Egyre élesebb versenyt látunk az AI-piacon: az USA-ban ott van például az OpenAI, Európában a Mistral AI, és nemrég Kína is benevezett a versenybe a DeepSeekkel. Szerinted Európának hol van a helye ebben a versenyben?
Ideje lenne Európának ráébredni, hogy önállóvá kell válnia a technológiai és tőkepiacon. Ugyanúgy, ahogy pár éve arra ébredt rá, hogy diverzifikált és független energiaellátási megoldásokat kell építenie.
Nem az kell legyen a szerepünk, hogy az USA és Kína által fejlesztett technológiákat csak használjuk, és csupán arról gondolkodjunk, hogy ezeket hogyan vezessük be az itteni piacokra. Mert arra, amit az USA és Kína csinál, Európának is megvan a képessége.
Egy 500 millió fogyasztót magába foglaló piacunk van, magas életszínvonallal, komoly megtakarítási és befektetési képességgel, és világszínvonalú szellemi erőforrásokkal. Az előttünk álló kihívás az, és a világban bekövetkező változások is afelé nyomnak minket, hogy ezeket az erőforrásokat, a kapacitásainkat Európában használjuk fel ahelyett, hogy hagyjuk más kontinenseken befektetni.
Visszatérve az AI-piacra: azt látjuk, hogy néhány nagy szereplő (mint az OpenAI) irtózatos mennyiségű pénzből áttöri a falakat, és rengeteg munkát elvégez – az utánuk következők pedig sokkal kevesebb pénzből is be tudnak már törni a piacra.
Ez kellene legyen az a pillanat, amit az európai befektetők, technológiai fejlesztők, döntéshozók és szabályozók megragadnak. Arra kell törekednünk, hogy ne csak a Mistral legyen az európai kihívója az amerikai és ázsiai szereplőknek, hanem legyen még sokkal több belőlük.
Minderre a globális átalakulásra milyen hatása lehet a kibontakozó amerikai vámháborúnak?
Ha ennek tényleg vámháború lesz a vége, azzal Amerika fura módon segít Európának.
Ha Európa rá van kényszerítve arra, hogy a gazdasági teljesítményét ne egy magas fogyasztói attitűddel rendelkező piacra történő termékeladásokból tartsa fenn, az pont az USA-tól független megoldások keresésére fogja ösztönözni a szereplőket.
És mondom, az energiaellátás terén van már egy jó példánk arra, hogy az ilyen kényszerítő eseményeknek milyen hatásuk van. 2022 februárjában, amikor kitört az orosz-ukrán háború, hirtelen nem tűnt racionálisnak, hogy az addig megszokott oroszországi energiabeszerzéssel Európa egy háborús agresszort finanszírozzon. A kényszer hatására Németország egy év alatt levált az orosz energiáról, és Európa más országaiban is elkezdtek átállni a minél tisztább és Európában termelt energiára.
Ugyanilyen kényszert helyezhet Európára egy vámháború. Az más kérdés, hogy ez fog-e eredményezni egy ugyanennyire gyors alkalmazkodást, megtalálják-e a hagyományos európai iparágak a felvevő piacukat, és felgyorsul-e az innováció. Én remélem, igen, mert ennek mi Európában nyertesei lennénk, és hatalmas lehetőségeket teremtene számunkra.
Ahogy utaltál is rá, AI-jal a mai tőkepiacon hatalmas befektetéseket és hatalmas cégértékeléseket lehet elérni. Fenyeget szerinted az AI-lufi kidurranása?
Szerintem már durran ki ez a lufi. Elég megnézni a Fantasztikus Hetes cégek részvényeinek értékelését. Olyan magas áron lehetett csak megvenni ezeknek a cégeknek a részvényeit, hogy a megtérülési idő – ami 35-40 éves távlatokba szállt el – értelmezhetetlenné vált. (A Fantasztikus Hetes, vagy angolul Magnificent Seven alatt az amerikai részvénypiac hét nagy teljesítményű és befolyásos vállalatát értjük: ők az Alphabet, az Amazon, az Apple, a Meta Platforms, a Microsoft, az NVIDIA és Tesla – a szerk.)
A lufi kipukkanása abban látszódik, hogy akik jobb állapotban vannak, azok körülbelül 20 százalékot veszítettek a részvényeik értékéből, akik rosszabb állapotban vannak, azok körülbelül 45 százalékot. Ez lett a sorsa ennek a 17 ezer milliárd dollárra fújt tőkepiaci lufinak. Az igazság az, hogy
sosem volt olyan üzleti modellje az AI-alkalmazásnak, ami indokolta volna ezeket a hatalmas értékeléseket. Nem volt kitalálva, hogy az irtózatos nagyságú befektetésekből hogyan lesz egy olyan üzleti modell, ami visszahozza a befektetést, és bevételt termel.
Az Nvidia ugyan képes volt felállítani egy bevételtermelő üzleti modellt, de az abból fakadt, hogy olyan agyonfinanszírozott cégek vásárolták a termékeiket, akiknek úgyszint nem volt bevételtermelő üzleti modelljük.
Az, hogy ez az AI-ba történő tőkefelhalmozás az USA-ban egy soha meg nem térülő, kidurranó lufit fog eredményezni, akkor vált egyértelműbbé, amikor kiderült: elégettek ezek a szereplők iszonyatos mennyiségű pénzeket a technológiai áttörésért, de ennek nyomán az utánuk következők ezeknek az összegeknek a töredékéből is képesek eredményeket elérni.
Milyen tanulságot érdemes ebből levonni?
Talán azt, hogy nem mindig az amerikai piacokra kell pakolnia a megtakarításokat.
KÉPEK: Oszkó Péter a 2025. évi Startup Safari Budapest eseményén. Forrás: Startup Safari Budapest / Facebook
