Közel fél évvel az eredetileg tervezett időponthoz képest,
2025 szeptemberében hajthatja végre IPO-ját a svéd fintech unikornis, a Klarna – állítják az ügyre rálátó források a Bloombergnek.
Az IPO-t továbbra is a New York-i Értéktőzsdén tervezi végrehajtani a cég.
Mint arról korábban írtunk, a svéd BNPL (buy now, pay later) Klarna eredetileg azt célozta be, hogy idén áprilisban debütáljon a New York-i Értéktőzsdén, a nyilvános piacon bevonni kívánt összeget legalább 1 milliárd dollárban határozta meg, értékelését pedig körülbelül 15 milliárd dollárra kívánta feltornászni.
Ehhez márciusban publikálta is az ilyenkor kötelező kibocsátási tájékoztatóját, az IPO-terveknek azonban keresztbe tett április elejétől Donald Trump protekcionista vámpolitikája és a tőzsdei élet kiszámíthatatlansága.
Abban, hogy a Klarna ismét ráléphet a gázpedálra (bár a cég szóvivője nem kívánt ezzel kapcsolatban nyilatkozni), szerepet játszhat a hosszas huzavona után, július végén megszületett (jogi kötőerővel nem bíró) politikai megállapodás az USA és az Európai Unió között. Ennek értelmében augusztus 1-jétől:
- 15 százalékos vámplafon vonatkozik a legtöbb uniós exporttermékre, például az autókra és autóalkatrészekre, valamint a gyógyszerekre és a félvezetőkre vonatkozó „bármely jövőbeli vámra” is
- azért is plafonról beszélünk, mert a 15 százalékhoz nem csaphat hozzá az amerikai fél további vámtételeket, például a legnagyobb kedvezmény elve szerinti MFN-vámokat. Amennyiben az MFN-vám meghaladja a 15 százalékot, akkor azt kell alkalmazni, további vámterhelések nélkül;
- ezekért cserébe az USA sem szembesül magasabb vámokkal az EU-ba irányuló exportja során;
- továbbá az EU vállalta, hogy a következő három évben további 700 milliárd euró értékben vásárol amerikai energiaipari termékeket,
- 40 milliárd euró értékben szándékozik vásárolni AI-chipeket,
- valamint hogy az uniós vállalatok 2029-ig 550 milliárd euró értékben terveznek befektetni „különböző szektorokba” az USA-ban.
A megállapodást az uniós és az amerikai fél több helyütt eltérően értelmezte. Például amíg a Fehér Ház szerint az EU acél-, alumínium- és réztermékeire továbbra is 50 százalékos vámtarifa vonatkozik, addig az Európai Bizottság kommunikációja szerint a felek közösen azért dolgoznak, hogy csökkentsék ezt a vámszintet. Továbbá az USA szerint az EU beleegyezett abba, hogy „jelentős mennyiségű amerikai katonai felszerelést” vásároljon, miközben az EU közleménye erről egy szót sem említ.
Érdemes azt is hangsúlyozni, hogy jogi kötőerővel nem bíró, politikai megállapodásról lévén szó a közlemények a legtöbb esetben nem konkrét kötelezettségeket vállalnak, hanem szándékokat irányoznak elő –
hogy a valóságban ezek a szándékok miként fognak megvalósulni, egyelőre homályos.
NYITÓKÉP: A Klarna bódéja a 2025. évi Latitude Festivalon, Angliában. Forrás: Klarna / LinkedIn
