Startupbefektetőként hogyan értékeled az elmúlt napok amerikai vámháborús eseményeit?
Szerintem ez sok változást fog hozni az életünkben. Egyik napról a másikra amerikai termékek és szolgáltatások lesznek elérhetetlenek, vagy fognak megdrágulni. Szinte biztos, hogy fennakadások lesznek az ellátási láncokban.
Mindez ijesztő tud lenni, de startup szemmel nézve egyúttal lehetőség is. Ugyanis most olyan helyzetbe kerülhetnek sokan, a magánszemélyektől kezdve, a kkv-kon át a nagyvállalatokig és az állami rendszerekig, amikor gyorsan szükségük lenne valamire, de nem tudják azt beszerezni. Például ha egy nagy autógyártó hirtelen nem tud beszerezni egy alkatrészt emiatt az őrület miatt, akkor kénytelen lesz szóba állni egy kisebb beszállítóval.
Tehát azok a cégek, akik erre a pillanatnyi igényre gyorsan tudnak reagálni, és jól ki tudják azt szolgálni, hirtelen olyan ügyfelekhez juthatnak be, és olyan új piacokra robbanhatnak be, ami békeidőben lehetetlen lenne, és nagyot növekedhetnek.
A vámháború kapcsán két sarkos véleménnyel találkozom: az egyik a pánik, hogy vége a szabadkereskedelmi kapitalizmusnak, és jön a világvége. A másik a kincstári optimizmus, hogy majd úgyis megegyeznek a felek, és minden rendbe jön. Szerinted hol van az igazság?
Szerintem Amerika ezekkel a vámokkal lábon lövi magát, kiírja magát a globális gazdaságból, és pont abból a hatalmas erőfölényéből épít le, amit a globalizáció révén nyert.
Hiszen a globalizációnak volt köszönhető, hogy Amerikának nem kellett mindenhez is értenie, nem kellett mindent is megcsinálnia. A kisebb hozzáadott értékű munkákat más országok végezték el helyette, aminek köszönhetően ő lett a legerősebb szereplő a legnagyobb hozzáadott értékű munkákban. Emiatt lett Amerika a világ legerősebb gazdasága, legnagyobb tőkepiaca, legnagyobb agyelszívója, legnagyobb innovátora.
És ahogy ezek a folyamatok visszájára fordulnak az USA-ban, úgy fog lehetőséget kapni az erősödésre az európai innováció, és úgy fognak az európai cégek nagyobb arányban európai megoldásokat keresni a problémáikra.
Szóval a vámháború érdekes módon még jót is tehet az európai startupszektornak.
Balogh Petya, a STRT (bal oldalon) és Oszkó Péter, az OXO Holding (jobb oldalon) vezetője a 2025. évi Startup Safari Budapest panelbeszélgetésén.
Ami az Európai Unió egészét illeti, remélem, a vámháború és a Draghi-riport közös eredménye az lesz, hogy az EU is komolyabban veszi a startupszektort és az innovációs befektetéseket, és rájön, hogy a mostani kiszolgáltatottságunkat az USA felé a digitális és innovációs függetlenedésnek kel felváltania.
(Az Európai Központi Bank volt elnöke és Olaszország korábbi miniszterelnöke, Mario Draghi nevével fémjelzett, 2024-es jelentés az EU működésének komplex reformját irányozza elő annak érdekében, hogy az EU ne maradjon le a világ technológiai és gazdasági versenyében. A dokumentum ajánlásainak egy részét befogadta a tavaly felálló Európai Bizottság is – a szerk.)
Tekintve, hogy az AI említésére még a mostani forrásszűkös időszakban is megnyílnak a befektetői pénzcsapok, van-e szerinted értelme valamiféle AI-integráció nélkül startupot fejleszteni?
Szerintem minden olyan iparágban, ahol a termék vagy szolgáltatás mögött szellemi munka áll, nem hagyható figyelmen kívül a mesterséges intelligencia.
Aki mégis ezt teszi, azt egy-két éven belül el fogja gázolni az AI-úthenger, és nem fog tudni befektetéshez jutni.
Kell rendelkezni egy jó AI-stratégiával, de legalább AI-tudatossággal, és kell érteni, hogy az AI mit tud és mit nem tud megcsinálni.
A technológiai fejlődés gyorsasága miatt nem járható út azt mondani, hogy „mivel az AI most nem elég jó ahhoz, hogy megoldja ezt a problémát, ezért nem is foglalkozom vele”. Mert semmi garancia nincsen arra, hogy egy-két éven, de akár hónapokon belül ne válna alkalmassá a technológia a probléma megoldására – és a legtöbb esetben ez így is lesz. Aki nem onnan kezdi el tervezni az üzleti modelljét, hogy hogyan lehet az AI-ra bízni a gondolkodás, a tervezés, a szervezés, az ügyfélkiszolgálás, a termék/szolgáltatás egyedi testreszabásának jó részét, annak nem lesz jövőálló üzleti modellje.
Akkor a STRT sem fektet már be olyan cégekbe, amiknél nincsen meg ez a fajta AI-tudatosság?
Nagyon kevés olyan befektetést végzünk, ahol az alapító ne tudná, hogy mihez kezdjen az AI-jal. Sőt, a tavalyi 38 befektetésünkből 32 új cég volt, és ez utóbbiak 40 százalékának az AI volt az elsődleges értékteremtő eszköze. A mesterséges intelligencia segítségével oldanak meg valamilyen iparági problémát (például az egészségügyben, a mezőgazdaságban, a kereskedelemben) az ügyfelek számára. És a maradék 60 százalék mindennapi munkájában is megjelenik az AI, hatékonyabbá téve azt.
Azt látjuk a mai kockázatitőke-piacon, hogy az AI-jal hatalmas befektetéseket és hatalmas cégértékeléseket lehet elérni. Fenyeget az AI-lufi kidurranása?
Szerintem lesz olyan lufi, ami ki fog durranni. Mivel egyre több a nyílt forráskódú, bárki számára hozzáférhető AI-technológia, ezért
azok a több milliárd vagy tízmilliárd dolláros infrastrukturális gigaberuházások, amelyek szerverparkok építését célozzák, végsősoron buktával fognak végződni, és ki fognak pukkadni.
A technológiának van is egyébként ebben a tekintetben egy ingaszerű mozgása. Van időszak, amikor a világ úgy érzi, hogy nagy szerverparkokba kell centralizálni a számítási kapacitásokat. Aztán amikor kiderül, hogy ez az üzleti modell nem fenntartható, kilengünk a másik irányba, és fokozatosan visszakerül a számítókapacitás a felhasználó eszközére.
Most éppen a centralizálás hullámának végén vagyunk: mivel a korai AI-rendszerek nagyon központosítottak voltak, ezért azok a giga méretű szervertermek kapacitását igényelték. Viszont – mint azt a korábbi hullámoknál is megfigyelhettük – a technológiai fejlődésével a számítókapacitás egyre nagyobb részét lehet rátenni a felhasználó infrastruktúrájára, például az okostelefonjára vagy a számítógépére. Ezért én a következő pár évben visszarendeződésre számítok.
Balogh Petya és Oszkó Péter panelbeszélgetésének közönsége a 2025. évi Startup Safari Budapesten.
A másik nagy lufi a tőzsdén lévő, nagy amerikai technológiai cégek körül alakult ki, akik azt hitték, hogy az AI-versenyt egyetlen szereplő megnyerheti, aki onnantól majd monopol helyzetben a világ AI-cége lesz. Ehhez képest az AI egy nyílt tudományra épülő, több millió fejlesztőt foglalkoztató technológiává vált, és az csak egyre inkább hozzáférhető lesz a fejlesztők számára. Már most több mint 25 cég, több mint 100 modellje van a piacon, aminek fejlettsége meghaladja a két évvel ezelőtti legjobb ChatGPT-t.
Ez azt jelenti, hogy az egyetlen győztesre fogadó, nagy tőzsdei befektetők (mint a Google, a Microsoft vagy az Amazon) gigaberuházásai sem fognak megtérülni, és az általuk felfújt tőzsdei lufi is ki fog durranni.
KÉPEK: Startup Safari Budapest / Facebook
