Az Egyesült Királyság innovációs szcéánájának szereplőjeként hogyan jellemeznéd a brit startup-ökoszisztéma jelenlegi állapotát?
Nehéznek.
Miért?
A covid-lezárások óta – sőt, talán már azelőtt is – általánossá vált a tőkekihelyezés kockázatának csökkentése. A kockázati tőkebefektetők ma már azt mondják: „Mielőtt befektetnénk, mutasd meg, hogy mennyit növekedsz, és milyenek az eladásaid!” Nagyobb árbevételt vagy magasabb értékesítési számokat akarnak látni, mielőtt újra befektetnének.
Az angyalbefektetői piac is egyértelműen visszaesett. Ők is igyekeznek minimalizálni a kockázatot, így nem érdeklődnek olyan startupok iránt, amelyeknek még nincs piaci lendületük. Ez a klasszikus „tyúk vagy a tojás” helyzetet eredményez: hogyan vegyek lendületet, hogyan mutassak fel piaci eredményeket, ha nincs elég pénzem hozzá?
Véleményen szerint sok startup egyszerűen nem tudta eléggé bizonyítani a piacnak, hogy az emberek valóban meg akarják vásárolni a terméküket. Ezért teszik fel a befektetők és az angyalok a kérdést: „Miért fektessünk beléd, ha még semmit sem adtál el?” Amikor az alapító azt válaszolja, hogy „dehát az emberek venni fogják a termékemet”, akkor mi erre csak annyit mondunk: „Rendben, akkor mutass erre bizonyítékot!” Egy vállalkozásnak szüksége van piacon szerzett eredményekre – nem elég egy jó ötlet.
Nemrégiben az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok egy átfogó, 31 milliárd angol font értékű megállapodást kötött egymással, amelynek keretében olyan amerikai techóriások, mint a Google, az OpenAI vagy az Nvidia, közös projekteket valósítanak meg a brit ökoszisztéma szereplőivel, például az Nscale-lel.
Nem hiszem, hogy ez a pénz a startupoknak szólna. Ez elsősorban az adatközpontokról szól, ilyen egyszerű.
Energiáról van szó, és arról, hogy ezeknek a vállalatoknak szükségük van egy brit bázisra. Ez a megállapodás lehetővé teszi, hogy a nagy amerikai szereplők további beruházásokat hajtsanak végre más nagyszabású technológiákba az Egyesült Királyságban.
Európa-szerte két, egymással ellentétes megközelítés látszik kialakulni. Az EU-ban – Franciaország vezetésével – sokan a gazdasági és kereskedelmi önállóság fontosságát hangsúlyozzák, miközben a brit ökoszisztéma – mint az ebből a megállapodásból is látszódik – éppen szorosabb együttműködést keres az USA-val. Mi lehet ennek az oka?
Én ezt nem így látom, szerintem a tőke nemzetközi. Lehet, naiv vagyok, de nem vettem észre, hogy az Egyesült Királyság közelebb húzódna az USA-hoz, és eltávolodna Európától.
Viszont azt gondolom, hogy van valamiféle lelki rokonságunk az amerikaiakkal.
A britek szerintem sokkal inkább hajlamosak a kockázatvállalásra, és nagyobb hangsúlyt fektetnek a tőkéhez való hozzáférésre, mint a közép-európai vállalkozók. És az Egyesült Államok nagyszerű hely, ha a tőkéhez való hozzáférésről van szó.
Ennyire egyszerű.
Beszéljünk egy kicsit a mesterséges intelligenciáról. Hogyan változtatja meg az AI megjelenése a pénzügyi finanszírozás világát?
Az AI ma nagyon felkapott, de én elég idős vagyok ahhoz, hogy emlékezzek arra, amikor még a blockchain volt a nagy dolog. Amikor az is forradalminak számított, hogy valaki asztali számítógép helyett laptopon vagy mobilon tudott dolgozni. Így működik a technológiai fejlődés. A következő hullám a kvantumszámítás lesz – ami meg a mesterséges intelligenciát fogja túlszárnyalni.
Szóval nagy hibának tartom, ha az AI-t valami különleges dologként kezeljük, és szem elől tévesztjük a valódi kérdést: milyen problémát próbálunk megoldani? Senki sem azt mondja, hogy „a mesterséges intelligenciával megjavítottam az autódat.” Hanem azt, hogy: „Megjavítottam a kocsit egy villáskulccsal, és most már működik.”
Amikor valaki odajön hozzám, és azt mondja: „Készítettünk egy fantasztikus AI-terméket”, az első kérdésem mindig az, hogy: „Rendben, de milyen problémát oldottatok meg vele, és ki vette meg a terméket?”
Mit tanácsolnál azoknak a magyar startupoknak, akik a brit piacra szeretnének terjeszkedni? Mire érdemes felkészülniük?
Először is vannak alapvető kérdések, amelyeket tisztázni kell – és ezek minden ország esetében ugyanazok. „Hozzak létre helyi csapatot? Nyissak helyi irodát az Egyesült Királyságban?” „Magyarországról működtessem a céget, és csak egy helyi kirendeltséget tartsak fenn?” „Alkalmazzak tanácsadót, vagy helyi munkaerőt?” „Hogyan fogok tudni eladni az új piacon?”
A terjeszkedéshez mindig pénzre és időre van szükség – de nem kell mindent egyszerre megtenned. Használd fel bölcsen az idődet!
Másrészt meg kell találnod a megbízható tanácsadókat a brit piachoz. Szerintem a Hungarian British Business Alliance (HBBA) erre a célra egy nagyon is megbízható szervezet.
Olyan emberekből állunk, akik hosszú ideje dolgozunk együtt a magyar és közép-európai ökoszisztémával, és pontosan meg tudjuk mondani, hogy mit érdemes és mit nem érdemes tenned. Segítünk, tanácsot adunk, és valószínűleg sok pénzt spórolunk meg neked a brit piacra lépés során. Hozzánk fordulni lényegében egy tudásalapú befektetés: biztonságos környezetet biztosítunk neked ahhoz, hogy kipróbáld az ötleteidet anélkül, hogy túl sok költséget vállalnál.
KÉPEK: John McKeown, a Hungarian British Business Alliance (HBBA) elnöke és az Accelerate Funding vezérigazgatója a HBBA 2025. októberi Budapest Business Trip eseményein. Forrás: HBBA Global / LinkedIn
