Ha magyar oktatási innováció, az elsők között juthat eszünkbe a Redmenta és a Voovo. Mindkét startup viszonylag friss szereplője az oktatási szférának, de már mindketten jelentős eredményeket értek el.
A 2020-ban alapított Redmenta AI-asszisztenssel segíti a közoktatátsban dolgozó pedagógusok munkáját. Ahogyan a Startup Online-nak adott interjújában Csillag Péter, a HunBAN elnöke és egyben a cég egyik angyalbefektetője jellemezte őket: „Eredetileg nem AI-ra építkeztek, hanem egy oktatási anyagok összerakására alkalmas online platformot hoztak létre. (...) Volt egy adatbázisuk, benne csomó információval arról, hogy milyen egy jó worksheet, és ezt használták fel arra, hogy az AI viszonylag kevés inputtal és gyorsan képes legyen jó minőségű oktatási anyagokat legenerálni, és azokat akár az egyes tanulók szintjén perszonalizálni.”
A 2021 végén létrehozott Voovo már a felsőoktatást célozza: AI-megoldása képes felismerni és értelmezni az egyes oktatási anyagokat, például diagramokat vagy egész tankönyvi bekezdéseket, és azokból pillanatok alatt tanulókártyákat generálni. A felhasználó így rendszeresen és hatékonyan ismétli az adott tananyagot, ezzel segítve az információk hosszútávú beépülését.
Ami a két startupban még közös, az a STRT: mindkettő a Balogh Petya nevével fémjelzett VC portfóliócége. Ezért is szervezett a STRT egy háttérbeszélgetést, ahol többek között a Redmenta és a Voovo alapítóitól kérdezhettek a meghívott újságírók.
Életkortól független, hogy melyik tanár kötelezi el magát az innováció mellett
Logikusnak tűnhet, hogy egy olyan elöregedő társadalmi rétegben, mint a pedagógusok, a fiatalok lesznek az innováció motorjai, akik edukálják az idősebb, az újdonságokra kevésbé fogékony kollegákat. Azonban, mint azt Visy Zoltán, a Redmenta társalapítója és vezérigazgatója kérdésünkre elmondta: nem az életkor a meghatározó abban, hogy a technológiájuk elsajátítására és használatára mennyire nyitottak a tanárok.
Ahogyan kifejtette: a Redmenta úgy volt képes pár év alatt skálázódni a magyar pedagógusok között, hogy korosztálytól függetlenül sikerült megtalálni azokat a kulcsembereket, akik elkötelezettek a technológiájuk mellett. Sok falat ezek a tanárok voltak képesek áttörni
– például azt az attitűdöt, hogy „minek használjak én ilyen eszközöket?”. Visy Zoltán hozzáfűzte: a nyitottság hiányát az életkor helyett inkább azzal lehet összefüggésbe hozni, hogy ha nem érzi a tanár magát megbecsülve, és a kiégés jeleit mutatja.
Persze ez nem jelenti, hogy a startup ne tenne meg mindent azért, hogy ő maga is elterjessze a megoldását a célcsoportban: jó viszonyt ápolnak a szakképzési centrumokkal, tankerületekkel, egyházi fenntartókkal, és tagjai olyan szakmai szervezetnek is, mint a digitális oktatástechnológia elterjedését a zászlajára tűzó EduTech Hungary. Ezeken a szereplőkön keresztül is képes a Redmenta eljutni az oktatási intézményekbe, vagy akár az egyes tanárokhoz – akiknek aztán B2B vagy B2C alapon eladhatják a technológiájukat.
Kérdésünkre, hogy a startup az oktatáspolitika vezetőivel is ápol-e viszonyt, Visy Zoltán elmondta:
ők az iskolák fenntartóival beszélgetnek, szakpolitikai döntéshozókkal nem állnak kapcsolatban – de nem is céljuk az oktatáspolitika alakítása.
Kormányzati szereplőkkel jellemzően akkor ülnek le, amikor a határokon átlépnek, és arról kell tárgyalni, hogy a Redmentát egy külföldi országban kezdjék el értékesíteni.
Csak néhány „champion” kell, hogy le lehessen gyűrni az egyetemi bürokráciát
A Voovo hasonló terjeszkedési stratégiát követ, mint a Redmenta, csak éppen a felsőoktatás sajátosságaihoz alkalmazkodva. A technológia bevezetése az egyetemekre nem olyan egyszerű: minden kurzusra egyedileg kell finomhangolni a rendszerüket, amihez az adott kurzust tanító tanárral és akár az azt már elvégző, jó hallgatókkal is együtt kell működni.
Az igazi nehézség viszont az, hogy hogyan jusson el idáig a startup egy olyan híresen nehezen mozduló, mamut intézmény esetében, mint az egyetem. Hermán Benedek, a Voovo alapítója és vezérigazgatója az ezt feszegető kérdésünkre kifejtette:
először meg kell találni az adott intézményen belül azt a belsős embert – ahogyan a Voovo vezetője fogalmazott, „championt” –, aki hisz benned, és utána ő fogja tudni neked legyőzni a bürokráciát.
Például először az ügyed mögé állítod az egyetemi innovációs intézet igazgatóját, aki aztán kopogtat a dékán ajtaján, aki meg megy tovább a rektorhelyetteshez, és így tovább. Ezzel a gyorsított eljárással évek helyett körülbelül 2-3 hónapra csökken az az idő, ami alatt el lehet érni egy megállapodást.
Hermán Benedek hozzátette: volt semmelweises hallgatóként ő volt a vállalkozás első „championja”. A belsős kapcsolatrendszer révén tavaly szeptemberben el is indult a Voovo pilot projektje a SOTE-n, mára pedig rengeteg hazai egyetemmel sikerült egymás kezébe csapni, továbbá külföldi intézményekkel is folynak a beszélgetések.
Mire számíthatunk még a két startuptól?
Jelenleg mindkét startup arra fókuszál, hogy a felhasználói értéket növeljék, illetve tovább terjeszkedjenek a külföldi piacon. A Voovo még tavaly zárt egy 500 ezer dolláros pre-seed kört az amerikai Techstars vezetésével, amit a termékfejlesztésre és a CEE-régióban való terjeszkedésre használ a cég.
A Redmenta is tavaly kapott befektetést összesen 330 ezer dollár értékben olyan hazai angyaloktól, mint Csillag Péter, Fülöp András és Varga Zoltán. Mint azt Visy Zoltán kérdésünkre elmondta:
jelenleg a Redmenta reporting rendszerének fejlesztésén dolgoznak, hogy részletesebb, pontosabb képet kaphassanak az oktatási intézmények és a tanárok a diákok teljesítményéről.
Továbbá egy új funkciót is előkészítenek a cégnél: azt, hogy az AI-rendszerük a kézzel írott dolgozatok javításában is segítségére lehessen a tanároknak.
NYITÓKÉP: Visy Zoltán a globális oktatási rendezvény, a Bett innovációs díjával, amit 2025-ben a Redmenta nyert el, és ami a kiemelkedő kreativitást és az oktatásban alkalmazott technológiák terén elért úttörő eredményeket ismeri el. Forrás: Redmenta / LinkedIn
