Balogh Petya szerint nagy szükség lenne arra, hogy ne csak zárt ajtók mögött beszéljünk arról, hogy vannak jobb és rosszabb befektetők, és minőségi javulást érnénk el azzal, ha tételesen látnánk, hogy melyik befektető milyen deal-eket kötött, és azokból hogyan jöttek ki. Györkő Zoltán szerint azonban egy ilyen kimutatást nagyon nehéz lenne alátámasztott információkkal kivitelezni.
Az ökoszisztémának szóló eseményeken és a startupmédiában sok szót ejtünk a pozitív dolgokról: sikeres projektekről, a sikerhez vezető útról, lehetőségekről, tippekről. Mindezek mellett szerencsére már tudunk beszélni a fuck up sztorikról, az ökoszisztémában megjelenő egyenlőtlenségekről, a magyar startup– és médiapiac közel sem rózsás helyzetéről, valamint a felelősökről is. Vannak azonban témák, amik még 2024-ben is tabunak számítanak. Erről kérdeztük a Startup Safarin Balogh Petyát, a STRT Holding CEO-ját, illetve Györkő Zoltánt, a Startup Hungary felügyelőbizottsági tagját és a Balabit egykori vezérigazgatóját.
+ + +
Szerintetek ma mi a legnagyobb tabu, amit nem beszélünk ki a magyar startup-ökoszisztémában?
Györkő Zoltán: Szerintem nincs olyan téma, amit ne mernénk érinteni.
Balogh Petya:
Szerintem van: az, hogy nem minden befektető egyforma. Vannak cégek, akikkel a piacon több a rossz, és vannak, akikkel több a jó tapasztalat.
Erről zárt ajtók mögött persze megy a susmus, de nem tesszük ki az asztalra, és emiatt nincs arról térképünk, hogy kitől mi várható.
Miért baj ez?
BP: Mert nem, vagy lassabban megy végbe az a piaci rendeződés, hogy aki kevésbé jó befektető, az kevésbé jusson projektekhez. Voltak már ebből csúnya balesetek az ökoszisztémában.
GYZ: Szubjektív az, hogy ki a rossz befektető. Ha valakire azt mondom, hogy ő jobb, mint a másik, a másik meg fog sértődni, hogy ezt miért mondom.
BP: Persze, de attól ez még tabutéma, amiről nem beszél senki.
Miért nem?
BP: Mert senki nem keresi a konfliktust, senki nem akar ellenségeket. Mert nem lehet tudni, hogy az, akiről te rosszat mondtál, hol fog felbukkanni újra.
De ez gyengíti az ökoszisztéma immunrendszerét.
BP: A probléma ott van, hogy manapság minden dealt titoktartási szerződések védenek. Ha egy alapítót megszivat egy befektető, ki se állhat ezzel a nyilvánosság elé. Emellett az is igaz, amit Zoli mond: az, hogy ki milyen, sosem fekete vagy fehér.
De engem azért érdekelne egy olyan statisztika, amiben látszik minden elérhető befektető minden befektetése, és hogy ezekből hogyan jöttek ki, pluszosan vagy mínuszosan. Egy ilyen térkép biztosan tisztítaná az ökoszisztémát, és minőségi javulást érnénk el vele.
GYZ: A Startup Hungary oldaláról azt látjuk, hogy egy ilyen tényszerű statisztikát készíteni nagyon nehéz lenne. De az ökoszisztéma tisztításához nemcsak ezzel lehet hozzájárulni: lassan eljutunk odáig, hogy publikáljuk a Startup Estonia-hoz hasonlóan azokat a template-eket, amik például az egyes típusú befektetésekre egységesen alkalmazhatóak. Ez nem jelenti, hogy ne lehetne ezeket a dokumentumokat a lokális viszonyokra szabni, de lenne már egy jó közös kiindulási alapunk ehhez.
A befektetői körképet, amit említettél, meg is próbálta csinálni a Startup Hungary? Belekezdtetek, és a tapasztalatok alapján mondod, hogy ez nagyon nehéz lenne?
GYZ: Nem kezdtünk ebbe bele, csak végiggondoltuk, hogy ezt meg lehetne-e csinálni. És arra jutottunk, hogy
ezt nagyon nehéz lenne objektíven, alátámasztott információkkal kivitelezni – egyszerűen azért, mert nem állnak rendelkezésre az információk. Nem fogod megkapni a term sheeteket, a befektetési szerződéseket…
BP: De egy szubjektív körkép is sokat segítene.
GYZ: Lehetne, csak honnan fogod tudni, hogy egy ilyen szubjektív felmérésben nem sértett emberek fogják dobálni a sarat? Eleve kit kérdezel meg? Aki sikeres lett az adott VC-vel, vagy aki elbukott vele?
BP: Mindenkit. A STRT szívesen be is szállna egy olyan projekt finanszírozásába, ami segíti a tisztánlátást a befektetői piacon.
GYZ: Köszönjük, el fogunk gondolkozni azon, hogy mit lehet ezzel a problémával kezdeni.
NYITÓKÉP: Balogh Petya és Györkő Zoltán az OXOCoffeeBreak podcast beszélgetésében a Startup Safari keretében. Forrás: Startup Safari
