Ha az ökoszisztéma és a társadalom állít gátakat a női startupperek elé, nem az a megoldás, hogy a nőkhöz szólunk a kifejzetten rájuk koncentráló kezdeményezésekkel: a gátmászás helyett a gátak lebontását lenne érdemes támogatni.
Az alábbi véleménycikket Timár Gigi, a BGE Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Kiválósági Központjának vezetője írta. A cikk nem tükrözi a Startup Online szerkesztőségének véleményét, de itt van, mert szeretjük a jól érvelő, minőségi írásokat. Ha tetszik, oszd meg, ha vitatkoznál vele, írj nekünk!
+ + +
Az a Startup Genome kutatásban is megmutatkozó tény, hogy férfidominancia van a startupok körében, valójában nemcsak a startupokra, hanem a vállalkozói világ egészére igaz.
Magyarország a férfi és a női vállalkozások arányát vizsgáló rangsorban a középmezőny második felében szerepel az összehasonlításba bevont 17 uniós ország között a világ legnagyobb vállalkozáskutatása, a Global Entrepreneruship Monitor eredményei szerint – amit Magyarországon a BGE Budapest LAB végez. Ráadásul a férfiak a jövőben is közel másfélszer nagyobb arányban terveznek vállalkozni, mint a nők.
A női startuppereket érő hátrányok forrása nem a startup ökoszisztémában keresendő
Ebben valószínűleg az is szerepet játszik, hogy a magyar nők jellemzően a férfiaknál némileg negatívabban látják a jövőt, kevésbé tartják felkészültnek magukat a vállalkozásra (a férfiak 43,1, míg a nőknek csak 30,9 százaléka nyilatkozott így), valamint a kudarc lehetősége is erősebb visszatartó erő számukra (a férfiak 40, míg a nők 47 százalékát tartja vissza a kudarc lehetősége a vállalkozásindítástól) – bár a magyar nők kudarctűrő képessége még így, a férfiaktól lemaradva is jobb az uniós és globális átlagnál a GEM alapján készült Női vállalkozók Magyarországon riport eredményei szerint.
És bár a környezetük hasonló mértékben tekinti innovatívnak a nőket és a férfiakat, előbbiek jellemzően mégis kevésbé használják ki a kínálkozó üzleti lehetőségeket.
Összességében alacsonyabb aspirációs szinttel vágnak bele – ha belevágnak – a vállalkozásba, ami még távolabb tolja őket attól, hogy tisztességes megélhetést és önmegvalósítást kínáló „lifestyle” vállalkozás helyett a világot meghódító startupban gondolkozzanak.
A fenti eredmények hátterében többek között az áll, hogy a nők körében a vállalkozás motivációi közül a megélhetés biztosítása a legerősebb – ellentétben a férfiakkal, akiknél a pénzügyi motivációk között inkább a vagyonszerzés dominál.
A munkaerőpiaci tendenciák ismeretében feltételezhető, hogy nem arról van szó, hogy ne lehetne állást találni, ha valaki szeretne, hanem hogy alacsony az olyan pozíciók száma, amik lehetővé tennék a nők számára, hogy a magánéletükben feléjük támasztott társadalmi elvárásoknak – háztartási munka, családdal kapcsolatos, elsősorban a nőkre háruló teendők elvégzése – is megfeleljenek.
A vállalkozói ökoszisztéma működése a női vállalkozók szempontjából minden vizsgált aspektus alapján elmarad a globális és az európai uniós átlagtól a GEM-ben megkérdezett szakértők értékelése szerint. Bár úgy látják, hogy a piacokhoz és a finanszírozáshoz való hozzáférés egyformán biztosított a nők és a férfiak számára, a társadalmi normák és elvárások kevéssé támogatják a női vállalkozókat.
A szakértői vélemények alapján a nők vállalkozóvá válásának és a vállalkozó nők támogatásának korlátai elsősorban a nemzeti kultúrában és az elfogadott társadalmi normákban gyökereznek.
Vagyis a (leendő) startupperként, vállalkozóként a nőket érő legnagyobb hátrány nem a startup ökoszisztémán belül, hanem annál szélesebb társadalmi kontextusban merül fel.
Megvan az ambíció a nőkben, hogy startupjukkal megváltsák a világot
Startup kontextusban különösen fontos ugyanakkor, hogy a korai szakaszban lévő női vállalkozások esetében (nem csak a startupoknál, de ők is ebbe a kategóriába tartoznak) még a megélhetés biztosításánál is valamivel erősebb az a húzóerő, hogy vállalkozóként valami lényegeset vigyen véghez az alapító.
A válaszadók közel háromnegyede (71,6 százaléka) nyilatkozott így, ami meghaladja a globális (52,3 százalék) és az európai (43,1 százalék) értéket is –
ez pedig mi más lenne, mint potenciális startup alapítási húzóerő. Az ambíció a világ megváltoztatására tehát ott van, csak segíteni kellene kibontakozni neki.
Ebben az értelemben női alapítókról szóló diskurzus önmagában hasznos, ahogyan a sikertörténetek bemutatása és a női vállalkozók, startupperek speciális nehézségeinek leküzdéséről szóló, ahhoz eszközöket adó kezdeményezések – konferenciák, képzések – is azok.
Inkább a férfi dominaciájú közbeszéddel kellene szembenézni, semmint női „különszámokkal” próbálkozni
Ugyanakkor van bennem rossz érzés amiatt, ha valaki pusztán a neme miatt külön kategóriába kerül vállalkozói kontextusban. Egyes nehézségek – mondjuk a munkaélet és magánélet egyensúlyának fenntartása, vagy a szülői szerep és a startuplét összeegyeztetése – női problémaként való címkézése részben maga a probléma.
Nem nagyon kérdezik meg például egy férfi alapítótól, hogy miképp egyezteti össze a családi életet – vagy erre vonatkozó terveit – a vállalkozás építésével, míg a nők rendre szembesülnek ezzel.
Más nehézségek – például a munka területén meglévő, vezetői ambíció pozitív attitűdként való társadalmi elfogadása – valóban a nőket sújtják inkább, tenni ellenük azonban nem lehet kizárólag nőket célzó kezdeményezésekkel, vagy kifejezetten a női startupperekről szóló „különszámokkal”. A kifejezetten női alapítókra koncentráló kezdeményezések sok esetben segíthetnek, ha az élvonalba kerülést támogatják. Abban az értelemben azonban kifejezetten károsak is lehetnek, hogy alapból az „NB2-be” sorolják – ahogy Kozma Andrea, az STRT Chief Portfolio Officere fogalmazott egyszer – a női alapítójú startupokat, még ha a legjobb szándékkal is.
A női startupperek útján megjelenő speciális kihívások megoldásai tehát nem női megoldások. Ha az ökoszisztéma és a társadalom állít gátakat, a gátmászás helyett azok lebontását lenne érdemes támogatni. Egyik oldalról sokkal inkább azzal segítünk a nőkön, ha szembenézünk vele, hogy
a startupperekről szóló közbeszéd is – a média elemzése alapján – kifejezetten férfiak által dominált, a startupokkal foglalkozó írások főszereplője túlnyomó többségben férfi, az „ideális startupper” megjelenített értékei pedig mind férfiasnak tekintett értékek.
Az ökoszisztémában való helytálláshoz nemtől függetlenül kell ezeket demonstrálni, a női startupperek esetében pedig rendre bemutatni, hogy emellett a nőiesnek tekintett értékeket is „hozzák”.
Másik oldalról szerencsésebbnek tartanám a támogatást nem a megmérettetés, hanem az indulás idején megadni, ami hozzájárul a fent vázolt társadalmi visszahúzás leküzdéséhez, a társadalmi elvárásnak megfelelő és a megélt női szerep közötti feszültség feloldásához, valamint a mindennapi élethelyzetekben felmerülő problémák megoldásához.
Bár én is nagyobb eséllyel nyernék egy kifejezetten barna hajú, szociológus végzettségű, macskatartóknak kiírt vállalkozói készségfejlesztő versenyen, de sokkal inkább szeretnék egy olyanon, ami mindenki számára nyitott.
NYITÓKÉP: Timár Gigi. Forrás: BGE
