A Startup Safari 0. napján Bedő Beatrix, Szakacsits Szabolcs, Károlyi Antal és Eszter Elemér járták körbe, hogy milyen félreértések övezik a társadalmi hatásokat fókuszba helyező, úgynevezett impact befektetéseket, milyen nehézségei vannak itthon egy impact alapon építkező vállalkozónak, és mire van szükség a fejlődéshez.
Bedő Beatrix szerint nem szabadna, hogy tabu legyen a befektetések pénzügyi és egyéb feltételeit összefoglaló dokumentum, a term sheet. Ha erről nyíltabban beszélnénk, olyan vállalkozókat nevelnénk, akik tájékozottabbak és nem kiszolgáltatottak a befektetőknek.
A startupszféra fokozottan kitett a kiégésnek: ott, ahol a munka nagyfokú elköteleződést, odaadást kíván meg, könnyű elveszítenie az embernek saját magát, és nehéz határt vonni. Hogyan csapja be magát a startupper, és hazudja ünnepnek a munkát? Hogyan tehetünk a kiégés ellen csapatszinten és egyénileg? Erről beszélgetett a Startup Safarin Bélavári Virág, a Munch marketingmenedzsere, valamint
Az angyalbefektető szerint a Hiventures egy, a nemzetközi gyakorlatban szokványos gazdaságélénkítő eszköz, ami betölti a funkcióját: megtanítja a vállalkozónak, hogy milyen az, amikor van pénze, és hozzájárul a tapasztalatot szerző vállalkozói réteg gyarapításához. Azt a szellemi munkát ugyanakkor nem spórolhatja meg az ökoszisztéma, hogy hogyan születhet minél több magyar sikersztori.
Ahogy Balogh Petya a Startup Safarin elmondta: akkor érdemes egy startupnak befektetés után néznie, ha azt úgy tudja felhasználni, hogy még több pénze legyen belőle. Tudnia kell a vállalkozónak azt is, hogy a befektető nem a cég építésére, hanem arra ad pénzt, hogy profitja legyen – és ha ebből konfliktus születik, azt asszertíven, a befektető
Jakab Kitti szerint ha nincsen 12-18 hónapra elegendő megtakarításod, inkább ne vállalkozz, mert a startupépítés bizony ennyi ideig jó eséllyel pénzégetéssel fog járni. De ha ezt az időszakot túl is éled, jobb ha tudod: közel sem fogsz olyan jó befektetéseket kapni itthon, mint Nyugat-Európában vagy Amerikában kapnál.