Hirdetés

Szakacsits Szabolcs: A finnek ugyanolyan paranoiásak, mint a magyarok, csak a finn ökoszisztémában megtanultak optimistának is lenni

A Tuxera alapítója szerint mi, magyarok azt tanultuk meg a történelmünkből, hogy bizalmatlannak és paranoiásnak kell lennünk ahhoz, hogy túléljünk, ami a startup-ökoszisztémában is kifejti a hatását. A finn és a magyar ökoszisztémát egyaránt jól ismerő angyal óvatosabb is lett, miután Magyarországra érkezett, de azt mondja, emiatt nem szomorkodik.

Az ökoszisztémának szóló eseményeken és a startupmédiában sok szót ejtünk a pozitív dolgokról: sikeres projektekről, a sikerhez vezető útról, lehetőségekről, tippekről. Mindezek mellett szerencsére már tudunk beszélni a fuck up sztorikról, az ökoszisztémában megjelenő egyenlőtlenségekről, a magyar startup– és médiapiac közel sem rózsás helyzetéről, valamint a felelősökről is. Vannak azonban témák, amik még 2024-ben is tabunak számítanak. Erről kérdeztük a Startup Safarin Szakacsits Szabolcs angyalbefektetőt, a Tuxera alapítóját.

+ + +

Szerinted ma a magyar startup-ökoszisztémában mi a legnagyobb tabutéma, amiről nem vagy csak félve merünk beszélni?

Talán nem annyira nyílt a magyar ökoszisztéma, mint egy nyugati társa. Nagy a bizalmi különbség itthon ahhoz képest, amit Finnországban tapasztaltam: nálunk sokkal óvatosabbak az emberek.

Amikor a finn ökoszisztémából ide jöttem, a finn hozzáállással kezdtem, és meg is égettem magam emiatt. Most már én is óvatosabb vagyok. Nem fektetek be például akkora összegeket egy projektbe.

 

Nem tartod szomorúnak, hogy még neked, aki egy hozott, követendő mentalitással lép be a magyar ökoszisztémba, sincs más lehetősége, mint ezt a mentalitását leépíteni?

Megmondom, miért nem tartom szomorúnak. Minden országnak, így Finnországnak és Magyarországnak is megvan a maga útja. Almát hasonlítunk össze körtével, ha ezeket összevetjük. Nem lehet az egyik utat egy az egyben átvenni, és a finn viszonyokat elvárni Magyarországon. Inkább igazodni kell a helyi adottságokhoz. Megtanultam, hogy most óvatosabbnak kell lennem, de ez nem jelenti, hogy 10-20 év múlva is ugyanolyan óvatosnak kell majd lenni. Megvan a saját, magyar utunk, amihez igazodni kell, és dolgozni azon, hogy jobbá tegyük a magyar ökoszisztémát.

 

Miben nyilvánul meg a bizalmatlanság a magyar ökoszisztémában?

A bizalmatlanság nemcsak a startup-ökoszisztémát, az egész magyar társadalmat jellemzi. Például még mindig az a mentalitás, hogy ha szolgáltatást veszel, akkor szívességet teszel a szolgáltatónak. Nem a szolgáltató van a vásárlóért, hanem a vásárló a szolgáltatóért.

 

Másképp kérdezem: miben mutatkozik meg a finneknél, hogy náluk magasabb a bizalmi szint? Könnyebben beszélnek az alapítók az ötleteikről? Könnyebben fektetnek be a befektetők, és mondják el ennek a részleteit?

Megnyilvánul például abban, hogy a finn startupok nagyobb befektetési összegeket kapnak. 

 

Miért alakult ki úgy, hogy a magyar ökoszisztémában és társadalomban ekkora a bizalmatlanság?

Valószínűleg a magyar azt tanulta meg a történelméből, hogy jobb bizalmatlannak lenni. Paranoidnak kell lennünk ahhoz, hogy túléljünk. Ajánlom ennek kapcsán Andy Grove, az Intel alapítójának és korábbi CEO-jának könyvét, amit Only the Paranoid Survive címmel jelentetett meg. 

A paranoia alól a finnek sem kivételek, csak ők már megtanulták, hogy a paranoia mellett optimistának is kell lenni, amire lehet bizalmat építeni. Ha az ember folyamatosan bizalmatlan, nagyon nehéz előre haladni.

 

Mit nyerne az ökoszisztéma, ha nagyobb bizalom alakulna ki a szereplők között?

Hatékonyságot. Több értéket tudnánk teremteni, és könnyebben el tudnánk érni a céljainkat.

NYITÓKÉP: Szakacsits Szabolcs a 2024. évi Startup Safari 0. napján. Forrás: Tőkeportál

Európában az energiaiparba áramlik leginkább a kockázati tőke

2024-ben eddig 5,7 milliárd dollár értékben kaptak a startupok európai kockázatitőke-befektetést energiaipari innovációk fejlesztésére. Ez egy viszonylag új, 2023-ban kezdődött trend: annak előtte az energiaipart megelőzték a pénzügyi és az egészségügyi innovációk, valamint a vállalati szoftverek. Mutatunk 5 darab grafikont arról, hogy a Dealroom Europe Tech Update elemzése szerint eddig idén hogyan áll az európai

Bővebben

Mit jelent impact alapon befektetni, és miért fontos a startupoknak, hogy mérjék a társadalmi hatásukat?

A Startup Safari 0. napján Bedő Beatrix, Szakacsits Szabolcs, Károlyi Antal és Eszter Elemér járták körbe, hogy milyen félreértések övezik a társadalmi hatásokat fókuszba helyező, úgynevezett impact befektetéseket, milyen nehézségei vannak itthon egy impact alapon építkező vállalkozónak, és mire van szükség a fejlődéshez.

Bővebben

A fejlett ökoszisztémák húzzák fel a kockázatitőke-befektetéseket 2024 első felében

A kockázatitőke-befektetések számát és mértékét az olyan fejlett ökoszisztémák húzzák felfelé 2024-ben, mint az USA, Kína és az Egyesült Királyság. Mutatunk 5 darab grafikont arról, hogy a Dealroom Global Tech Update elemzése szerint eddig idén hogyan áll a globális kockázati tőke.

Bővebben

Bátrabb vállalkozókat nyernénk azzal, ha nyíltan beszélnénk a term sheetekről

Bedő Beatrix szerint nem szabadna, hogy tabu legyen a befektetések pénzügyi és egyéb feltételeit összefoglaló dokumentum, a term sheet. Ha erről nyíltabban beszélnénk, olyan vállalkozókat nevelnénk, akik tájékozottabbak és nem kiszolgáltatottak a befektetőknek.

Bővebben

Hogyan ne égj ki, ha startupot építesz?

A startupszféra fokozottan kitett a kiégésnek: ott, ahol a munka nagyfokú elköteleződést, odaadást kíván meg, könnyű elveszítenie az embernek saját magát, és nehéz határt vonni. Hogyan csapja be magát a startupper, és hazudja ünnepnek a munkát? Hogyan tehetünk a kiégés ellen csapatszinten és egyénileg? Erről beszélgetett a Startup Safarin Bélavári Virág, a Munch marketingmenedzsere, valamint

Bővebben

Befektetői találkozót tart július 10-én a jótékonysági applikációt fejlesztő Sharity

A tőkével rendelkező cégeket, a jó ügyekért síkra szálló civil szervezeteket és az adományozó magánszemélyeket összekötő startup célja, hogy kilépjen a nemzetközi piacra – ehhez keres a Tőkeportál közösségi finanszírozási kampányán keresztül befektetőket.

Bővebben

Eszter Elemér: Nagyon utálom, amikor valaki a Hiventures-t piszkálja

Az angyalbefektető szerint a Hiventures egy, a nemzetközi gyakorlatban szokványos gazdaságélénkítő eszköz, ami betölti a funkcióját: megtanítja a vállalkozónak, hogy milyen az, amikor van pénze, és hozzájárul a tapasztalatot szerző vállalkozói réteg gyarapításához. Azt a szellemi munkát ugyanakkor nem spórolhatja meg az ökoszisztéma, hogy hogyan születhet minél több magyar sikersztori.

Bővebben

Nemzetközi franchise lehet a MyFarm-ból annak új befektetője, az első hazai McDonald’s tulajdonosa jóvoltából

Egy családi cégnek indult közösségi kert modellt vinne az európai piacra a McDonald’s korábbi marketing igazgatótanácsi elnöke, Kercsmár András, aki a nemzetközi franchise kiépítése mellett a marketingben is segíti a MyFarm csapatát.

Bővebben