Hirdetés

Hogyan építs lokális ökoszisztémát? A Nagyváradi Tech Hub példáján keresztül bemutatjuk

A romániai Nagyvárad történelmi okokból sokáig az olyan üzleti és IT fellegvárak, mint Bukarest vagy Kolozsvár árnyékában volt kénytelen élni. Ezen a helyi gazdasági szereplők a városvezetéssel összefogva próbálnak változtatni, és feltenni Nagyváradot a térképre. Ennek érdekében a politika nem rest megfogadni azt, amit a tőlük független szakemberek mondanak, és támogatni projektjeiket. A Nagyváradi Tech Hub vezetője avatott be minket a városfejlesztés részleteibe.

A román-magyar határtól kevesebb mint 20 kilométerre helyezkedik el Nagyvárad, egy történelmi romániai település, ami ugyanakkor olyan nagyvárosok árnyékában él, mint Bukarest vagy Kolozsvár – legalábbis ami az IT szektort illeti. Ennek orvoslására jött létre 2015-ben, privát vállalkozók alapította nonprofit szervezeteként a Nagyváradi Tech Hub (OTH), ami nem függ a helyi vagy országos politikától, mégis el tudja érni, hogy a városvezetés figyelembe vegye és támogassa az ötleteiket.

Így egy olyan ökoszisztémaépítési modell rajzolódik ki Nagyváradon, ahol a helyi gazdasági szereplők és a politika egymásra támaszkodva, partnerségben dolgoznak azért, hogy a települést felvirágoztassák.

Mit kínál Nagyvárad az IT szektornak?

„A Nagyváradi Tech Hub célja, hogy feltegye az IT ökoszisztéma térképére Nagyváradot” – mondta el a Startup Online-nak Király Márk, a szervezet igazgatója. Elmesélése alapján Váradon azért nem alakult ki korábban jelentős IT és mellette startup-ökoszisztéma, mert a település nem volt elég fejlett hozzá, és hatalmas hátránnyal indul Románia nagy IT központjaihoz képest, mint a főváros Bukarest, a legnagyobb erdélyi települések, Kolozsvár és Temesvár, vagy éppen az ország egyik legnépesebb városa, Jászvásár.

Ezek a települések központi történelmi-társadalmi szerepet töltöttek be az elmúlt évszázadokban, ellentétben Nagyváraddal, emiatt az üzleti élet szereplői sem figyeltek rá sokáig.

Ahhoz, hogy ezen változtatni lehessen, az OTH mindenekelőtt Kolozsvár történetéből tanult, amit a kommunista rendszer összeomlása után is próbáltak még elszeparálni a kívülről jövő vállalkozások és befektetők elől. Erre válaszul jött létre belülről az a helyi vállalkozói réteg, ami megteremtette a vállalkozói ökoszisztéma alapjait, és amire építve a politikai akadályok leküzdését követően gyorsan skálázódhatott az ökoszisztéma.

A Nagyváradi Tech Hub is egy ilyenfajta növekedést igyekszik ösztönözni, igaz, úgy, hogy az árak és az infláció ne szálljon el úgy, mint Kolozsváron.

Nagyváradnak van mit kínálnia az ökoszisztémának: a 183 ezer fős határmenti település infrastruktúrája fejlett, az IT szektor árai alacsonyabbak, mint a nagy romániai IT fellegvárakban, ráadásul onnan könnyebben elérhető Európa középső és nyugati része, benne Magyarország is, ami befektetési szempontból sem mellékes.

Az OTH híd szerepet kíván betölteni az ökoszisztémában

„Nagyvárad IT iparának emeléséhez szerintünk az együttműködéseken keresztül vezet az út. Híd szerepet kívánunk betölteni az ökoszisztémában, és a projetkjeinket leginkább valakikkel partnerségben valósítjuk meg”

– mesélte Márk.

Így túl azon, hogy az OTH létrehozott egy szakembereket és cégeket is befogadó coworking irodahelyiséget, továbbá szakértőkből, mentorokból, cégekből, szabadúszókból, diákokból és a techszféra iránt érdeklődőkből álló kapcsolati hálót, teret nyitott továbbá szakmai cikkek publikálására, és lehetőséget biztosít a saját eseményeiken túl az ökoszisztéma szereplőinek is rendezvényeket lebonyolítani. Mint azt Márk elárulta, az OTH idén októberben nemzetközi hackatont is fog szervezni, amely során majdnem féltucat szakmai szervezet fog együtt dolgozni.

Az OTH 2024. áprilisi meetup-ja, amelynek témája a nők szerepének erősítése volt a technológiai szférában. Forrás: Oradea Tech Hub / Facebook

A Nagyváradi Tech Hub oldalán egyébként hét állandó partnert tüntet fel, köztük Románia legnagyobb bankját, a Transilvania Bankot (aminek a magyar OTP épp az idén adta el a  Romániában húsz éve létrehozott helyi bankját, az OTP Bank Romániát), valamint több technológiai, digitális és szoftverfejlesztő céget.

A helyi politika a helyi gazdasági szereplőkre támaszkodik a város ügyeiben

A partneri viszonyt azonban az OTH nemcsak a szakmai szervezetekkel, hanem a helyi politikai vezetéssel is ápolja. Mint arról Márk beszámolt, a váradi önkormányzat turizmust népszerűsítő egyesülete, a Visit Oradea szokott szervezni zártkörű gyűléseket, amik összehozzák a helyi gazdasági és kulturális élet szereplőit. Itt az oktatási és építkezési terület képviselőitől kezdve, az étkeztetésen át egészen a technológiai és startupszféráig közösen beszélgetnek a résztvevők Nagyvárad jövőjéről, lehetséges fejlődési irányairól és cselekvési terveiről.

Azaz ez egy olyan fórum lett a helyi közéletben, ami az IT és a startup-ökoszisztéma szereplőit is bevonja a közös ügyek intézésébe, ötletelésbe és végsősoron, közvetetten a politikai döntéshozatalba.

Ahogyan azt a Startup Online kérdésére Márk elmondta, számukra és a velük szorosan együtt dolgozó, startupokra szakosodott Make IT In Oradea szervezetnek a legfontosabb ember a váradi önkormányzatban Mihai Jurca, Nagyvárad városmenedzsere, aki képviseli az IT és startup-ökoszisztéma ügyeit a városvezetésben.

Mihai Jurca, Nagyvárad városmenedzsere. Forrás: Mihai Jurca / Facebook

A politika és a szakmai szervezetek szoros együttműködése egyszerre választás és kényszer: az önkormányzatnak egyszerűen nem tud a várospolitika egyes területein saját szakértői gárdát foglalkoztni, amik felelnének az adott terület fejlesztéséért.

Erőforrás hiányában így a politikai vezetés inkább az olyan helyi ágensekre támaszkodik a fejlesztések kigondolásában és megvalósításában, mint a Nagyváradi Tech Hub vagy a Make IT in Oradea.

Az önkormányzat aktívan segíti, hogy Nagyvárad vonzó legyen a technológiai és startup cégek számára

Így sikerült elérni négy éve, hogy az önkormányzat maga is a startup-ökoszisztéma aktív részesévé váljon: 2020-ban megszületett a Make IT in Oradea nonprofit szervezet, amelyet a nagyváradi városháza és a Nagyváradi Helyi Fejlesztési Ügynökség kezdeményezett, helyi technológiai vállalatok egy csoportjával együtt. A szervezet létrehozását a 2020 óta tisztségét betöltő polgármester, Florin Birta is támogatta.

A Make IT in Oradea célja, hogy felgyorsítsa a helyi startup-ökoszisztéma fejlődését, és ennek érdekében különböző lehetőségeket kínál: mentorálást, finanszírozást a vállalkozóknak, ösztöndíjakat a diákoknak, különböző adókedvezményeket a startupoknak.

Ennek keretében minden évben három startup kap bootstrap alapon támogatást arra, hogy Váradon építsék fel a vállalkozásukat, így mentesülnek például helyi adók alól, vagy kedvezményesen kapnak irodahelyiséget.

A startupokat ösztönzik arra is, hogy részt vegyenek a Make IT in Oradea Bright Labs Inkubációs Programjában, aminek létrejöttét úgyszint támogatta az önkormányzat. Az inkubációs programot már 26 csapat teljesítette, akik számára összesen 215 ezer euró támogatást folyósított.

David Achim, a Make IT in Oradea CEO-ja prezentálja Nagyvárad 2023. évi startup jelentését egy tavaly decemberi meetup-on. Forrás: Make IT in Oradea / Facebook

Az OTH továbbá a helyi vezetés támogatásával indít – egyelőre pilot projektként, egy pályaorientációs foglalkozásokat tartó céggel közösen – egy komplex oktatási programot: ennek első lépéseként idén nyártól 7-8. osztályos diákoknak fognak tartani tematikus oktatótáborokat, például IT vagy projektmenedzsment témakörben.

Ezt követően a résztvevők tesztet írnak, és az OTH a további, szakmai partnerekkel közösen választja ki azokat a gyerekeket, akikbe szeretnének hosszútávon is befektetni.

Őket az elkövetkező években az adott partner külön is elkezdi képezni, bevonni a projektjeibe, és segítséget kapnak ahhoz is, hogy nemzetközi egyetemeken tanulhassanak tovább, így formálva a gondolkodásmódjukat. A program tehát azt fogja célozni, hogy a képzett, magas minőségű szakemberek Nagyváradon helyezkedjenek el.

A támogatásért cserébe mit vár el a politika?

A Startup Online kíváncsi volt arra is, hogy a partneri viszony ápolásában mekkora szerepe van annak, hogy a várost 2008 óta a román Nemzeti Liberális Párt (PNL) polgármesterei vezetik (2008-2020 között Ilie Bolojan, 2020 óta Florin Birta), különös tekintettel arra, hogy a helyi politika hátszelét élvezi mind a Make IT in Oradea, mint az OTH – utóbbi az önkormányzat támogatása nélkül nem kapott volna irodát sem a Nagyváradi várban.

Az OTH vezetője úgy felelt, hogy missziójuk szerint realisztikusan és transzparensen képviselik az IT szektor igényeit, részrehajlás és korrupció nélkül, így a helyi önkormányzat nincs befolyással a működésükre.

„A városmenedzser Mihai Jurca például párton kívüli, és tőlünk sem vár el senki politikai elköteleződést vagy szívességeket az ötleteink támogatásáért cserébe. Pénzügyileg is függetlenek vagyunk, nem kapunk önkormányzati forrásokat.

Helyben amúgy sem a politikai hovatartozás, hanem az számít, hogy ki mit tesz a városért. Nem lenne változás akkor sem, ha a politikai vezetés színe megváltozna: a helyi kapcsolataink akkor is megmaradnának.”

Merni kell nyitni mások felé

Mindezekből egy olyan helyi gazdasági, benne IT és startup-ökoszisztéma képe rajzolódik ki, ami a partnerségek és szinergiák kihasználásával fejlődik. Mint azt Király Márk elmondta, ez sajnos nem magától értetődő: sokan vannak úgy vele, hogy veszélyes nyitni mások felé, mert akkor olyan versenytársat teremthetnek, ami ellophatja és jobban megvalósíthatja az ötletüket.

Éppen ezért szeretne az OTH modellértékű lenni más helyi ökoszisztémák számára. Ahogyan Király Márk összegezte:

„Segítünk másoknak a tapasztalataink és tudásunk átadásával, ahogy más országok és szervezetek is segítenek ugyanígy nekünk. Úgy tudunk a legjobban növekedni, ha nyitunk mások felé.”

A Nagyváradi Tech Hub oldalát ide, a Make IT in Oradea oldalát pedig ide kattintva böngészheted.

NYITÓKÉP: A Nagyváradi Tech Hub meetup-ja. Forrás: Oradea Tech Hub / Facebook

Európában az energiaiparba áramlik leginkább a kockázati tőke

2024-ben eddig 5,7 milliárd dollár értékben kaptak a startupok európai kockázatitőke-befektetést energiaipari innovációk fejlesztésére. Ez egy viszonylag új, 2023-ban kezdődött trend: annak előtte az energiaipart megelőzték a pénzügyi és az egészségügyi innovációk, valamint a vállalati szoftverek. Mutatunk 5 darab grafikont arról, hogy a Dealroom Europe Tech Update elemzése szerint eddig idén hogyan áll az európai

Bővebben

Mit jelent impact alapon befektetni, és miért fontos a startupoknak, hogy mérjék a társadalmi hatásukat?

A Startup Safari 0. napján Bedő Beatrix, Szakacsits Szabolcs, Károlyi Antal és Eszter Elemér járták körbe, hogy milyen félreértések övezik a társadalmi hatásokat fókuszba helyező, úgynevezett impact befektetéseket, milyen nehézségei vannak itthon egy impact alapon építkező vállalkozónak, és mire van szükség a fejlődéshez.

Bővebben

A fejlett ökoszisztémák húzzák fel a kockázatitőke-befektetéseket 2024 első felében

A kockázatitőke-befektetések számát és mértékét az olyan fejlett ökoszisztémák húzzák felfelé 2024-ben, mint az USA, Kína és az Egyesült Királyság. Mutatunk 5 darab grafikont arról, hogy a Dealroom Global Tech Update elemzése szerint eddig idén hogyan áll a globális kockázati tőke.

Bővebben

Bátrabb vállalkozókat nyernénk azzal, ha nyíltan beszélnénk a term sheetekről

Bedő Beatrix szerint nem szabadna, hogy tabu legyen a befektetések pénzügyi és egyéb feltételeit összefoglaló dokumentum, a term sheet. Ha erről nyíltabban beszélnénk, olyan vállalkozókat nevelnénk, akik tájékozottabbak és nem kiszolgáltatottak a befektetőknek.

Bővebben

Hogyan ne égj ki, ha startupot építesz?

A startupszféra fokozottan kitett a kiégésnek: ott, ahol a munka nagyfokú elköteleződést, odaadást kíván meg, könnyű elveszítenie az embernek saját magát, és nehéz határt vonni. Hogyan csapja be magát a startupper, és hazudja ünnepnek a munkát? Hogyan tehetünk a kiégés ellen csapatszinten és egyénileg? Erről beszélgetett a Startup Safarin Bélavári Virág, a Munch marketingmenedzsere, valamint

Bővebben

Befektetői találkozót tart július 10-én a jótékonysági applikációt fejlesztő Sharity

A tőkével rendelkező cégeket, a jó ügyekért síkra szálló civil szervezeteket és az adományozó magánszemélyeket összekötő startup célja, hogy kilépjen a nemzetközi piacra – ehhez keres a Tőkeportál közösségi finanszírozási kampányán keresztül befektetőket.

Bővebben

Eszter Elemér: Nagyon utálom, amikor valaki a Hiventures-t piszkálja

Az angyalbefektető szerint a Hiventures egy, a nemzetközi gyakorlatban szokványos gazdaságélénkítő eszköz, ami betölti a funkcióját: megtanítja a vállalkozónak, hogy milyen az, amikor van pénze, és hozzájárul a tapasztalatot szerző vállalkozói réteg gyarapításához. Azt a szellemi munkát ugyanakkor nem spórolhatja meg az ökoszisztéma, hogy hogyan születhet minél több magyar sikersztori.

Bővebben

Nemzetközi franchise lehet a MyFarm-ból annak új befektetője, az első hazai McDonald’s tulajdonosa jóvoltából

Egy családi cégnek indult közösségi kert modellt vinne az európai piacra a McDonald’s korábbi marketing igazgatótanácsi elnöke, Kercsmár András, aki a nemzetközi franchise kiépítése mellett a marketingben is segíti a MyFarm csapatát.

Bővebben