Hirdetés

Kiszáradt a magyar startuppiac – de valóban probléma ez?

Nincs Magyarországon elég jó és ambíciózus startup, ami most, hogy drasztikusan lecsökkent a startupokba befektethető tőke mennyisége, mutatkozik meg. Mi akkor a megoldás? A kevés, de jó minőségű startupok felemelésén dolgozni, vagy a különböző szinten lévő projektek edukálása és a most induló csapatok finanszírozása, hogy sok év múlva legyen lehetőségük sikersztorivá válni? Biás Csongor, Györkő Zoltán, Balogh Petya és Langmár Péter folytatták a Forbes hasábjain elkezdett vitát a SMART Konferencián. Képriportunk következik.

Április 17-én a budapesti Akváriumban rendezte meg ismét a Digitális Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) az innovációs és üzleti konferenciáját, a SMART-ot. A szervezők idén az InnoMaker Partnersszel közösen egy külön a startup-ökoszisztémának szóló konferenciát is szervezett a SMART keretein belül SMARTup! néven.
A SMARTup! Konferencia nyitóelőadását a vállalati chatbot-szolgáltató, a Talk-A-Bot társalapítója, egyúttal az IVSZ startup és scaleup tagozatért felelős alelnöke, Deliága Ákos tartotta, aki ismertette a Startup Hungary 2023-as startup jelentésének néhány megállapítását. A bevezetőből kiderült többek között, hogy tavaly jelentősen visszestek a startupoknak jutó befektetések a korábbi évekhez képest, és a legnagyobb probléma a startupok önbevallása szerint az értékesítés és a növekedés terén figyelhető meg.
A Startup Hungary jelentése később is előkerült a SMARTup-on, ugyanis Biás Csongor, a szervezet ügyvezető igazgatója erre alapozva írta meg a Forbes Magyarországra véleménycikkét a magyar startup-ökoszisztéma helyzetéről. Csongor cikkére a STRT Holding alapítói és vezetői, Balogh Petya és Langmár Péter válaszoltak, vitatva a szerző egyes állításait. A SMARTup!-on ezt járták körbe mélyebben a résztvevők – Csongort a Startup Hungary felügyelőbizottsági tagja és a Balabit egykori vezérigazgatója, Györkő Zoltán erősítette a vita alatt.
A beszélgetést Deliága Ákos moderálta, amiben Biás Csongor rámutatott, hogy európai trendbe illeszkedik a magyar startupbefektetések (főként a nagyösszegű befektetések) visszaesése, ami nagy részben az állami és európai uniós források elapadásából, valamint programjaik kifutásából fakad.
Csongor fő állítása, hogy ez nem is nagy baj, mert az elmúlt években Magyarországon olyan projektek kaptak tömegével befektetéseket, amikben nincsen meg a potenciál arra, hogy nemzetközi piaci körülmények között skálázódó scaleup-pá nőjék ki magukat. Azaz valójában nem a rendelkezésre álló pénz mennyisége a probléma, hanem azoknak a projekteknek a minősége, amelyek a pénzt eddig megkapták. Nem a pénz mennyiségén kell változtatni, hanem azt kell biztosítani, hogy a pénz a megfelelő szereplőknél landoljon.
Györkő Zoltán ezt azzal egészítette ki, hogy az állami MFB Csoport tagja, a Hiventures az elmúlt években kedvezőtlen feltételekkel elárasztotta a piacot állami forrással, és gondolkodásmódjában nem befektetőként viselkedett: a Hiventures nem arra koncentrált, hogy a befektetései megtérüljenek, hanem egyszerűen arra, hogy mennyit képes befektetni. Györkő szerint ez is oka a magyar startupok alacsony színvonalának.
Balogh Petya abban igazat adott az előtte szólóknak, hogy nincs elég jó startup ma Magyarországon, viszont szerinte erre a válasz nem az, hogy akkor csak a kevés magas minőségű csapatot támogatjuk. Ahogy kifejtette, bármely startup-ökoszisztéma akkor képes hosszú távon fejlődni, ha rendelkezésére áll a megfelelő mennyiségű, különböző szinten lévő merítés a startupokból. A piramis tetején lévő, nemzetközileg skálázódó projektek megszületéséhez kell az, hogy legyenek alattuk kevésbé vagy egyáltalán nem skálázódó projektek is. Tehát az egész piramis építése vezet el a több nemzetközi sikersztorihoz.
Langmár Péter ezt azzal egészítette ki, hogy a korai fázisú startupoknál sokszor még nem is látszik az, hogy a projekt sikeres lesz-e. De még ha el is bukik az alapító, az nem jelenti azt, hogy soha nem is fog a piramis csúcsára törni: a második, harmadik vagy sokadik próbálkozásánál érhetnek be a tapasztalatai, és építhet igazán sikeres startupot. Langmár szerint már csak ezért is érdemes olyan projektekbe időt, energiát és pénzt fektetni, amelyek nem lesznek sikeresek: segíteni kell abban a vállalkozót, hogy gyarapodjon a tudása, és az X-edik próbálkozása sikeres legyen.
Györkő Zoltán ezt annyiban vitatta, hogy az X-edik próbálkozás sem lesz sikeres akkor, ha az alapító nem elég ambíciózus – márpedig Magyarország nagyon gyatrán áll e tekintetben. Az alapítók nem elég kockázatvállalóak, és nem gondolkodnak globális piacok meghódításában, ez pedig már a nulladik kilométerkőnél lekorlátozza a lehetőségeiket. Szerinte a tanulási lépcsőfokok bejárása lehet egy út a sikerhez, de az – a megfelelő ambíció hiányában – biztos nem a leggyorsabb és a leghatékonyabb.
Balogh Petya erre úgy reagált, hogy pont a nagyon korai fázisban kell sokat belerakni a csapatokba: ekkor kell edukálni őket a kockázatvállalásra, az ambícióik növelésére, átadni a lehető legtöbbet a tapasztalt vállalkozók tudásából és üzleti érzékéből – ez azonban hosszadalmas folyamat, aminek a gyümölcse sokszor csak később érik be. Biás Csongor hozzátette, hogy az ambíciók emeléséhez jobban ki kell tenni az ablakba a magyar sikersztorikat, akik példaképként szolgálhatnak az ökoszisztémában.
Végül Langmár Péter mondta ki azt, amiben az összes résztvevő egyet tudott érteni: Több tehetségre, több emberre van szükségünk, akik mernek nagyobb léptékben gondolkodni.” A közös cél ez, a különbség a felek között pedig abban áll, hogy ezt hogyan gondolják elérni.

NYITÓKÉP: Biás Csongor és Balogh Petya a SMART Konferencián, a Startup Online 360 fokos szelfigépét használva. Forrás: Startup Online

CIKKÖZI KÉPEK: Stiller Ákos & Takács József / IVSZ

Melyik állami vagyonalap fektetett be a legtöbbet az európai startup-ökoszisztémába 2024-ben?

Az állami vagyonalapok világszerte 13 milliárd dollárnyi vagyont kezelnek – ennek azonban csak mindössze 18 százalékát tartják az európai befektetési piacon. A legtöbb tőkét az európai vállalatokba fektető állami vagyonalap sem európai, hanem ázsiai.

Bővebben

Indítsd be a logisztikai innovációdat, jelentkezz a LogConnect for Startups pályázatra!

A pályázat kiváló bemutatkozási és networking lehetőséget kínál azoknak a startupoknak, akik már rendelkeznek legalább prototípussal, és a logisztika, beszerzés vagy ellátásilánc-menedzsment területén fejlesztenek innovatív megoldást.

Bővebben