A STRT inkubációs programjának vezetője szerint a tehetségek jó része ma nem a magyar startupvilágba tartanak, és akik mégis belépnek az itthoni ökoszisztémába, azok is sokszor kóvályognak az ugyanazt az alaptudást kínáló programok között. „Egyetemi” szintű startuptudást transzferelni viszont akkor lehetne, ha ezek a programok egymásra épülve segítenék a startupokat a következő szintre jutásban.
Az ökoszisztémának szóló eseményeken és a startupmédiában sok szót ejtünk a pozitív dolgokról: sikeres projektekről, a sikerhez vezető útról, lehetőségekről, tippekről. Mindezek mellett szerencsére már tudunk beszélni a fuck up sztorikról, az ökoszisztémában megjelenő egyenlőtlenségekről, a magyar startup– és médiapiac közel sem rózsás helyzetéről, valamint a felelősökről is. Vannak azonban témák, amik még 2024-ben is tabunak számítanak. Erről kérdeztük a Startup Safarin Kozma Andreát, a STRT Holding vezető portfóliókezelőjét és az inkubációs program, a Launchpad vezetőjét.
+ + +
Mi a legnagyobb tabu ma a magyar startup-ökoszisztémában, amiről nem beszélünk, vagy csak félve merünk beszélni?
Nehezen valljuk be, hogy kicsi az ökoszisztémánk, hogy kevesen lépnek a startupok útjára, és hogy kevesen vannak, akik Magyarországon merik sikerre vinni a startupjukat. Hogy miért alakult ez így, arra mindannyian keressük a választ, de anélkül, hogy beismernénk:
a legnagyobb kihívásunk az, hogy a magyar tehetségek jó része nem a startupvilágba tart.
A fiatalok jövőképében – ahogyan én látom – nem feltétlenül szerepel opcióként az itthoni vállalkozói lét, ellentétben a külföldi munkavállalással vagy a nagyvállalati karrierépítéssel.
Miért lett ez szerinted tabutéma az ökoszisztémában?
Sok olyan, a startupokat segíteni hivatott szereplő van, akik szeretnék úgy látni, mintha sokkal több startup lenne a magyar ökoszisztémában.
Csak éppen több a felkent és kevésbé felkent segítője a magyar startupoknak, mint amennyi új startup jelenleg egy évben színre lép.
Túl sok erő megy abba, hogy a kevés meglévő startupon ki hogyan osztozkodjon, mint arra, hogy azért tegyünk, hogy több legyen belőlük.
Mit profitálna abból az ökoszisztéma, ha erről nyíltabban mernénk beszélni?
Meg tudnánk ragadni annak a problémának a gyökerét, hogy miért van kevés startup Magyarországon, és jobban meg tudnánk szólítani és segíteni eligazodni azokat a fiatalokat, akiket várnánk az ökoszisztémba.
Régi mániám egy „crowded knowledge” alapon szerkesztett és frissen tartott magyar ökoszisztéma-térkép, amiben mindenki színt vall arról, hogy ténylegesen mit és hogyan csinál, és a tehetséges startupokat egymásra épülő programokban, erőforrásokkal, egymásnak referálva segítenénk a következő szintre jutásban.
Most a tanulni vágyó alapítók megrekednek egy alapszinten, mert kóvályognak programok, workshopok, befektetők között, rengeteg időt, energiát fecsérelve olyan programokban, amik nem az alapító már megszerzett tudására építenek, hanem ugyanazt az alaptudást kínálják.
Mondhatnám, hogy sok startupóvodánk, általános iskolánk van, de középiskolánk vagy egyetemünk csak elvétve.
NYITÓKÉP: Kozma Andrea a Tőkeportál és az InnoMaker Partners 2023. decemberi közös rendezvényén, a Startup Mikulás Party-n. Forrás: Birkás Krisztián / MeOutGroup
