Hirdetés

Hét tipp arról, hogy hogyan beszélj a bukásaidról a vállalatodban

Az emberek hibáznak, de ahelyett, hogy emiatt szégyenkeznénk, inkább tanulnunk kéne a kudarcainkból. Hogyan lehet ezt megtenni vállalati környezetben? A londoni Google Campus egykori vezetője, Sarah Drinkwater ad tippeket arról, hogy hogyan érdemes úgynevezett failcon-okat szervezni.

Elbukni akár vállalkozóként, akár befektetőként nem könnyű dolog, ahogy erről beszélni sem az. Pedig az üzleti életben és a startup-ökoszisztémában sokat fejlődhetünk, ha merünk a kudarcainkról megnyílni – ezt vallja Sarah Drinkwater, a londoni Google Campus egykori és a Common Magic nevű VC jelenlegi vezetője. Ahogyan az üzletasszony fogalmazott:

„Londonban és egész Európában még mindig stigmatizálják azokat az ötleteket, amik nem működnek. Nem kell dicsőítenünk a szenvedést, de intenzív élmény meghallgatni a sebezhetőségükről megnyíló társainkat. Ezekben a történetekben megtalálhatod a humort, ha közösségileg élitek meg. Reflektálhatsz rájuk, tanulhatsz belőlük, majd elengedheted őket ahelyett, hogy a szégyenbe merülnél.”

Azonban nem mindegy, hogy a kudarcokról szóló sztorikat hogyan osztják meg egymással az emberek, és nem árt, ha ennek megvannak a maga keretei. Sarah Drinkwater épp ezért szervez ilyen eseményeket – például a Google-nál vagy az Omidyar Network befektetőcégnél. A Sifted riportere a médium hírlevelében szedte össze az úgynevezett failcon-ok szervezőjének tippjeit arról, hogy hogyan érdemes vállalati környezetben a kudarcokról beszélni.

1. Alulról szerveződjön a kudarcok megosztása!

Biztos sokak élménye volt, hogy a cég felsővezetése kezdeményezett egy ismerkedős reggelit, egy lazább programot, ami végül erőltetettnek, kínosnak hatott, és nem oldódtak fel a résztvevők. Ez nem azt jelenti, hogy a cégvezetők ne vethetnék fel a kudarcok megosztását mint ötletet, de a szervezést és az előadók kiválasztását érdemes ráhagyni a ranglétra alsóbb fokán lévő kollegákra.

2. Tisztázzuk előre, hogy miről szól a failcon!

Egy ilyen eseménynek támogatónak és szórakoztatónak kell lennie egyszerre. Nincs helye a „bukástörténetbe” csomagolt hencegésnek, ahol az előadó csak azért is azt hozza ki, hogy mennyire sikeres a munkájában. Ahogy az öncélú kesergésnek sem szabad teret engedni. Egy failcon legyen az őszinteség fóruma, ahol a kudarctörténetekben is megtalálják az emberek a jó kedvet és a humort.

3. Az előadóknak adjunk egy struktúrát a prezentációjuk elkészítéséhez!

Egy jó failcon-on nincsen freestyle: a kiválasztott előadóknak 5-7 perces időkeretben egy limitált számú diából álló prezentációt kell készíteniük, amiben a következőkre térnek ki:

  • Mit akartak elérni?
  • Mi ment rosszul?
  • Mi volt a bukás folyamata?
  • Mi volt a bukás hatása?
  • Milyen tanulságokat lehet levonni?
Sarah Drinkwater, a failcon-ok szervezője a Google-nál. Forrás: Sarah Drinkwater / LinkedIn

4. Mutassanak példát a vezetők, meséljenek ők először a kudarcaikról!

A failcon-ok célja nemcsak a közös tanulás, hanem a vállalati kultúra építése is, ami nem a tapasztalatlanabb, junior munkaerőre égeti rá a bukás bélyegét. Pont hogy azt kell megmutatni, hogy a senior és vezető kollegák is hibáznak, és őszintén el tudják mondani, ha ők okoztak veszteséget a cégnek. Ez persze nem azt jelenti, hogy a junior kollegák nem szólalhatnak meg, de érdemes mindenképp a vezető pozícióban lévő embereknek először megnyílniuk.

5. Bátorítsd a bukásukról beszámoló kollegáidat!

A hibákból sokkal könnyebb tanulni, ha a környezeted is megértő veled. Ebben az értelemben érdemes ünnepelni a kísérleteket, még akkor is, ha kudarccal végződtek: biztatni az elbukókat, hogy legközelebb jobban fogják csinálni, és rámutatni arra, hogy milyen jó felismeréseik születtek a kudarc megélése során.

6. Ha még nincs bevett gyakorlat a bukások megosztására, először kicsiben kísérletezz!

Előfordulhat, hogy a failcon nem úgy sikerül, ahogyan kéne – éppen ezért érdemes először kicsiben, mondjuk csak egy részleg munkavállalóival tesztelni, hogy az adott formátum mennyire működik. Ha már egy kisebb szervezeti egységben értik, hogy mire jó ez a koncepció, és partnerek a részvételben, érdemes kiterjeszteni a failcon-okat más szervezeti egységekre, akár a cég egészére is – ez esetben viszont ügyelni kell arra, hogy a vállalat minden részéről, területéről szülessenek bukástörténetek.

7. Tedd rendszeressé a failcon-okat!

A failcon műfajának akkor van igazán értelme, ha az nem egyszeri esemény, hanem egy rendszeres időközönként – például negyedévente – megismételt eseménysorozattá alakul.

NYITÓKÉP: ChatGPT / Startup Online

Amíg nem sikerül skálázni az újságírók számát, addig a média kihagyott ziccer marad a startup-ökoszisztéma számára

Nagy szükség lenne egy virágzó, plurális médiakörnyezetre a startupvilágban, ami tisztítani tudja az ökoszisztémát, és ami rendszerszinten képes betölteni az ökoszisztéma fejlesztését szolgáló funkciók sokaságát. A közéletben az újságírók képesek ilyesfajta hatást elérni – csak az ottani piac éppenséggel nem kong úgy az ürességtől, mint a startupmédia.

Bővebben

Oszkó Péter: Még a startup-ökoszisztémában is csak szégyenlősen beszélünk a pénzügyeinkről

Az OXO vezetője szerint mindenki titkolja, hogy milyen értékelés mellett mekkora befektetést kapott, és hogy egy exitnél kinek mennyi jutott. Pedig ha transzparensen beszélnénk a pénzügyeinkről, segíthetnénk a szereplőknek abban, hogy jobb döntéseket hozzanak.

Bővebben

10 grafikon arról, hogy hogyan alakulnak az AI kockázati befektetések a világon és Európában

A generatív AI szárnyal, a startupok az applikációk világában keresik a mesterséges intelligencia felhasználását, az európai befektetések pedig az AI által optimalizált működést, a robotikát és a gyógyszerkutatást részesítik előnyben. Mutatjuk a Dealroom friss statisztikáit.

Bővebben

Hogyan legyél sikeres intézményi befektető nélkül Magyarországon? Bemutatjuk a Screvo-t

A különböző márkák nyereményjátékait egy platformra terelő Screvo alapítóit nem vetette fel a pénz – ahelyett azonban, hogy egyből egy intézményi befektetőhöz rohantak volna az ötletükkel, inkább tudatosan felmérték, hogy meddig ér a takarójuk, a piaci igények szerint fejlesztettek prototípust, és a befektetési feltételek teljesítése helyett a sales-re koncentráltak. Az eredmény: visszatérő multi ügyfelek, dinamikus

Bővebben

Változás az innovációs politikában: Lemondott Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter, már meg is van az utódja

Csák azért mond le, mert szerinte a négy évre tervezett munkát két év alatt sikerült elvégezni, és átadná a stafétabotot a fiataloknak. Helyét Hankó Balázs eddigi innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkár veszi át.

Bővebben

Honnan tudhatod, hogy jó startupalapító lehet belőled?

Legyél megszállott az ötleteddel kapcsolatban, mérd fel, hogy kik segíthetneked neked mentorként, az ördög ügyvédjeként és társalapítóként, valamint legyél kitartó, és úgy alakítsd az ötleted, hogy az tényleg a leendő ügyfeleid igényeit elégítse ki: ezek Zoe Hewitt, a londoni Sequoia Capital tehetségek felkutatásáért felelős alelnökének tippjei.

Bővebben

Harmadik éve stagnál a magyar startup-ökoszisztéma a StartupBlink jelentése szerint

A StartupBlink 2024-es ökoszisztéma-jelentésében az 50. legfejlettebb startup-ökoszisztéma a magyar. Hazánk legnagyobb előnye az üzleti tevékenységekkel kapcsolatos alacsony rezsiköltségek és az alacsony megélhetési költségeket, míg a legnagyobb hátránya az IT szakemberek kivándorlása. Mutatjuk a részleteket.

Bővebben

Az űripar nem csak a zseniknek való – ezt vallja az ESERO Hungary program

Idén csatlakozik Magyarország az Európai Űrügynökség fiatalokat és tanáraikat célzó programjához. Az ESERO Hungary célja, hogy gyakorlati foglalkozásokkal a diákokat, ingyenes képzésekkel pedig a tanárokat hozza közelebb az űriparhoz, és ezen keresztül elősegítse a STEM-területek oktatását.

Bővebben