Az innovációs projekteknek szóló Technocatalyst programban az Econ Engineering elérhetővé teszi a mérnöki szimulációk világát a startupoknak is. Hogyan tudja egy startup az Econnal virtuálisan megterveztetni a prototípusát? Mennyire szoros az együttműködés, mekkorák a költségek, és miért bízzon meg a startup az eddig ipari nagyvállalatoknak szolgáltató cégben? Kiglics Gábort, az Econ ügyvezető igazgatóját kérdeztük.
A Technocatalyst programban az Econ Engineering jóvoltából megnyílik az út a startupok előtt a mérnöki szimulációk világába, és virtuálisan is elkészíthetik a prototípusukat. Hogyan történik ez, szemben egy offline prototipizálással?
A magyar ökoszisztémában nehéz a startupok helyzete. Úgy hiszem, hogy az a tudás és tapasztalat, ami az elmúlt több mint húsz évben felgyülemlett az Econ Engineering-ben, predesztinál minket arra, hogy egy olyan programba, mint a Technocatalyst, belépjünk.
A munkafolyamataink során virtuális modelleket fejlesztünk közvetlen visszacsatolással, olyan hatékonysággal, ami offline körülmények között a prototipizálási folyamat megerőszakolását jelentené.
Arra koncentrálunk, hogy optimalizáljuk az adott modellt: ahogy a kapcsolatainkban, a munkahelyünkön, a fizetésünket illetően is keressük az optimális irányt, egyensúlyt, úgy mi is keressük a virtuális prototipizálás során a kompromisszumot, hogy az adott gondolatot, terméket, eljárást tovább lehessen fejleszteni.
Tegyük fel, én egy újfajta eljárást alkalmazó kéziszerszámot álmodok meg, mondjuk egy szögbelövőt, és az Econhoz fordulok, hogy modellezzétek le virtuálisan. Hogyan tovább?
Először is kérünk tőled egy műszaki specifikációt, ami kifejti, hogy ez az eszköz miként működik. A kulcs abban rejlik, hogy megértsük azt az új eljárást, technológiát, amit prototipizálni szeretnél. Így a specifikáció tartalmazhat műszaki szakzsargont vagy egyszerűen csak a gondolataidat – mi pedig ezt lefordítjuk arra a műszaki, fizikai nyelvre, amellyel a kollégáink dolgozni tudnak. Ezt követi a virtuális modellezés, aminek rengeteg aspektusa van: például szilárdságtani, áramlástani, elektromágneses vagy műanyag-technológiai.
Mennyire szoros az együttműködés a megrendelővel?
Az elején nagyon szoros. Azt szoktuk javasolni a jelenlegi és a leendő megrendelőinknek is, hogy minél több információt adjanak át.
Ha egy lazább, kevesebb részletet tartalmazó specifikációt kapunk, akkor személyes megbeszéléseken pontosítjuk a továbbiakat. Minél mélyebbre tudunk menni a részletekben, annál gyorsabban tudunk szolgáltatni.
Annál hamarabb tudunk visszajelzést adni arról például, hogy az általad kitalált eszköznek hogyan kellene kinéznie, milyen buktatói lehetnek, van-e szabvány, amit alkalmazni kell, vagy engedélyezési/engedélyeztetési kötelezettség.
Környezeti tényezőket tudtok modellezni, hogy a szögbelövőm hogyan viselkedik mínusz 40 vagy plusz 40 fokos hőmérsékleti viszonyok között?
A környezeti tényezők dinamikus változását is figyelembe tudjuk venni. Egy példával illusztrálnám: mielőtt még elkezdték volna építeni a BudaPartot a Kopaszi-gáton, egy 27 hektáros területen lévő épületek közötti légnyomásviszonyokat kellett vizsgálnunk. Az egy elég dinamikusan változó számítás volt: annak érdekében határoztuk meg különböző irányokból a szélnyomást, hogy például mely területre érdemes építeni kávézót, éttermet, játszóteret vagy esetleg padot. Így tudtunk már a fejlesztés korai szakaszában is irányt mutatni az építőknek.
Mekkora a költségigénye megközelítőleg egy virtuális prototipizálási folyamatnak?
Az általunk forgalmazott Ansys végeselemes szoftver lehetőséget biztosít arra, hogy startupok egy évig jelentős kedvezménnyel vehessenek igénybe szoftvercsomagokat. Ennek részeként oktatást is tudunk biztosítani az eredményes alkalmazáshoz. Amennyiben ipari környezetben való tesztelésben gondolkodik a startup, a mérnöki munkának van napidíja.
Az Econ a Technocatalyst program során két irányból közelít a startupok felé.
Kezelhetjük őket ipari projektként: a mérnöki munka díját ekkor a program másik stratégiai partnere, a NexGen Innovations Labs vállalja. Vagy, ha olyan ötlettel áll elő a startup, akkor az Econ equity alapon vehet részt a projektben.
Eddig ipari nagyvállalatokkal foglalkoztatok, a Technocatalyst kapcsán fogtok először startupoknak és induló vállalkozásoknak is szolgáltatni. Nincs félelmetek ezzel kapcsolatban?
Egyáltalán nincs. Bármi ötletben, ami kipattan egy startup vagy induló vállalkozás alapítójának fejéből, mi értéket látunk, és úgy támogatjuk ezeket a projekteket, hogy mindenkire süssön a nap. Az Econnál a kezdetektől ez a hozzáállásunk.
Másképp kérdezem: technikailag, a munkafolyamatok felépítésében nem kell változtatnotok amiatt, hogy sokkal kisebb lesz az ügyfél mérete annál, mint amihez hozzászoktatok?
Nem, a folyamatok ugyanazok, ami abból is adódik, hogy
a nagyvállalat nem feltétlen igényel tőlünk nagyon mást, mint egy startup tenné. Több mint hat éve dolgozunk a BMW-vel: a BMW összes ötlete tulajdonképpen egy startup ötlet.
Akkor nagyjából egy-kétéves távlatokban érdemes gondolkodnia a startupoknak is virtuális prototípusfejlesztés címén?
Nagyjából igen. Ha nagyobb ívű projektről van szó, akkor viszont érdemes három vagy annál több évvel is kalkulálni.
Tegyük fel, hogy elkészült a szögbelövőm virtuális prototípusa. Elégedett vagyok vele, és a következő lépés a fizikai gyártás lenne. Ebben tudtok segíteni, vagy a ti kompetenciátok a virtuális tér határáig terjed?
Úgy gondolom, van már akkora tapasztalatunk és ismertségünk Magyarországon és a régióban, hogy startupok számára szükséges kapcsolati rendszert kínálhassunk fel. Nyilván a startup döntése, hogy kivel fog végül együtt dolgozni a jövőben, de az Econ sem tud mindent, és azzal szeretnénk foglalkozni, amivel a legnagyobb hozzáadott értéket tudjuk biztosítani.
Mit tudnál mondani annak a startupnak, aki azért szkeptikus veletek szemben, mert eddig nem foglalkoztatok kis méretű cégekkel, csak olyan ipari nagyvállalatokkal, mint a BMW?
Azért bízzon bennünk, mert a BMW is bízik bennünk.
Mi lenne jobb visszaigazolás egy több mint húsz éve működő szolgáltatónak, ha nem az, hogy stabil partnerkapcsolati hálózata van, és ezek a partnerek az Econ kapacitásainak több mint felét kiteszik? Ha a BMW vagy más partnereink elégedetlenek lennének velünk, nem hoznák hozzánk az újabb és újabb projektjeiket, és nem kötnének velünk három-ötéves keretszerződéseket.
A Technocatalyst programban túl azon, hogy hozzájárulunk a startupok fejlődéséhez, szárnyaik bontogatásához, még a magyar mérnöki színvonal és kultúra hosszútávú fenn- és megtartását is biztosítjuk. Ha a nagy képet nézzük, víziónk, hogy a hazai és régiós ökoszisztéma meghatározó vállalata legyünk, ami nemcsak a multinacionális szervezetek elképzeléseit, hanem kisvállalati és belső K+F ötleteket is megvalósít. A Technocatalyst programmal efelé teszünk egy nagy lépést.
NYITÓKÉP: A Technocatalyst program két stratégiai partnere a 22. Econ Konferencián: Kiglics Gábor, az Econ Engineering ügyvezető igazgatója (jobb oldalon) és Köldeki Krisztián, a NexGen Innovations Lab vezetője (bal oldalon). Forrás: Econ Engineering
