Hirdetés

Miért éri meg virtuálisan prototípust készíteni a startupoknak, és hogyan zajlik ez egyáltalán?

Az innovációs projekteknek szóló Technocatalyst programban az Econ Engineering elérhetővé teszi a mérnöki szimulációk világát a startupoknak is. Hogyan tudja egy startup az Econnal virtuálisan megterveztetni a prototípusát? Mennyire szoros az együttműködés, mekkorák a költségek, és miért bízzon meg a startup az eddig ipari nagyvállalatoknak szolgáltató cégben? Kiglics Gábort, az Econ ügyvezető igazgatóját kérdeztük.

A Technocatalyst programban az Econ Engineering jóvoltából megnyílik az út a startupok előtt a mérnöki szimulációk világába, és virtuálisan is elkészíthetik a prototípusukat. Hogyan történik ez, szemben egy offline prototipizálással?

A magyar ökoszisztémában nehéz a startupok helyzete. Úgy hiszem, hogy az a tudás és tapasztalat, ami az elmúlt több mint húsz évben felgyülemlett az Econ Engineering-ben, predesztinál minket arra, hogy egy olyan programba, mint a Technocatalyst, belépjünk. 

A munkafolyamataink során virtuális modelleket fejlesztünk közvetlen visszacsatolással, olyan hatékonysággal, ami offline körülmények között a prototipizálási folyamat megerőszakolását jelentené.

Arra koncentrálunk, hogy optimalizáljuk az adott modellt: ahogy a kapcsolatainkban, a munkahelyünkön, a fizetésünket illetően is keressük az optimális irányt, egyensúlyt, úgy mi is keressük a virtuális prototipizálás során a kompromisszumot, hogy az adott gondolatot, terméket, eljárást tovább lehessen fejleszteni.

 

Tegyük fel, én egy újfajta eljárást alkalmazó kéziszerszámot álmodok meg, mondjuk egy szögbelövőt, és az Econhoz fordulok, hogy modellezzétek le virtuálisan. Hogyan tovább?

Először is kérünk tőled egy műszaki specifikációt, ami kifejti, hogy ez az eszköz miként működik. A kulcs abban rejlik, hogy megértsük azt az új eljárást, technológiát, amit prototipizálni szeretnél. Így a specifikáció tartalmazhat műszaki szakzsargont vagy egyszerűen csak a gondolataidat – mi pedig ezt lefordítjuk arra a műszaki, fizikai nyelvre, amellyel a kollégáink dolgozni tudnak. Ezt követi a virtuális modellezés, aminek rengeteg aspektusa van: például szilárdságtani, áramlástani, elektromágneses vagy  műanyag-technológiai.

 

Mennyire szoros az együttműködés a megrendelővel?

Az elején nagyon szoros. Azt szoktuk javasolni a jelenlegi és a leendő megrendelőinknek is, hogy minél több információt adjanak át.

Ha egy lazább, kevesebb részletet tartalmazó specifikációt kapunk, akkor személyes megbeszéléseken pontosítjuk a továbbiakat. Minél mélyebbre tudunk menni a részletekben, annál gyorsabban tudunk szolgáltatni.

Annál hamarabb tudunk visszajelzést adni arról például, hogy az általad kitalált eszköznek hogyan kellene kinéznie, milyen buktatói lehetnek, van-e szabvány, amit alkalmazni kell, vagy engedélyezési/engedélyeztetési kötelezettség.

 

Környezeti tényezőket tudtok modellezni, hogy a szögbelövőm hogyan viselkedik mínusz 40 vagy plusz 40 fokos hőmérsékleti viszonyok között?

A környezeti tényezők dinamikus változását is figyelembe tudjuk venni. Egy példával illusztrálnám: mielőtt még elkezdték volna építeni a BudaPartot a Kopaszi-gáton, egy 27 hektáros területen lévő épületek közötti légnyomásviszonyokat kellett vizsgálnunk. Az egy elég dinamikusan változó számítás volt: annak érdekében határoztuk meg különböző irányokból a szélnyomást, hogy például mely területre érdemes építeni kávézót, éttermet, játszóteret vagy esetleg padot. Így tudtunk már a fejlesztés korai szakaszában is irányt mutatni az építőknek.

 

Mekkora a költségigénye megközelítőleg egy virtuális prototipizálási folyamatnak? 

Az általunk forgalmazott Ansys végeselemes szoftver lehetőséget biztosít arra, hogy startupok egy évig jelentős kedvezménnyel vehessenek igénybe szoftvercsomagokat. Ennek részeként oktatást is tudunk biztosítani az eredményes alkalmazáshoz. Amennyiben ipari környezetben való tesztelésben gondolkodik a startup, a mérnöki munkának van napidíja. 

Az Econ a Technocatalyst program során két irányból közelít a startupok felé.

Kezelhetjük őket ipari projektként: a mérnöki munka díját ekkor a program másik stratégiai partnere, a NexGen Innovations Labs vállalja. Vagy, ha olyan ötlettel áll elő a startup, akkor az Econ equity alapon vehet részt a projektben.

 

Eddig ipari nagyvállalatokkal foglalkoztatok, a Technocatalyst kapcsán fogtok először startupoknak és induló vállalkozásoknak is szolgáltatni. Nincs félelmetek ezzel kapcsolatban?

Egyáltalán nincs. Bármi ötletben, ami kipattan egy startup vagy induló vállalkozás alapítójának fejéből, mi értéket látunk, és úgy támogatjuk ezeket a projekteket, hogy mindenkire süssön a nap. Az Econnál a kezdetektől ez a hozzáállásunk.

 

Másképp kérdezem: technikailag, a munkafolyamatok felépítésében nem kell változtatnotok amiatt, hogy sokkal kisebb lesz az ügyfél mérete annál, mint amihez hozzászoktatok?

Nem, a folyamatok ugyanazok, ami abból is adódik, hogy

a nagyvállalat nem feltétlen igényel tőlünk nagyon mást, mint egy startup tenné. Több mint hat éve dolgozunk a BMW-vel: a BMW összes ötlete tulajdonképpen egy startup ötlet. 

 

Akkor nagyjából egy-kétéves távlatokban érdemes gondolkodnia a startupoknak is virtuális prototípusfejlesztés címén?

Nagyjából igen. Ha nagyobb ívű projektről van szó, akkor viszont érdemes három vagy annál több évvel is kalkulálni.

 

Tegyük fel, hogy elkészült a szögbelövőm virtuális prototípusa. Elégedett vagyok vele, és a következő lépés a fizikai gyártás lenne. Ebben tudtok segíteni, vagy a ti kompetenciátok a virtuális tér határáig terjed?

Úgy gondolom, van már akkora tapasztalatunk és ismertségünk Magyarországon és a régióban, hogy startupok számára szükséges kapcsolati rendszert kínálhassunk fel. Nyilván a startup döntése, hogy kivel fog végül együtt dolgozni a jövőben, de az Econ sem tud mindent, és azzal szeretnénk foglalkozni, amivel a legnagyobb hozzáadott értéket tudjuk biztosítani.

 

Mit tudnál mondani annak a startupnak, aki azért szkeptikus veletek szemben, mert eddig nem foglalkoztatok kis méretű cégekkel, csak olyan ipari nagyvállalatokkal, mint a BMW?

Azért bízzon bennünk, mert a BMW is bízik bennünk.

Mi lenne jobb visszaigazolás egy több mint húsz éve működő szolgáltatónak, ha nem az, hogy stabil partnerkapcsolati hálózata van, és ezek a partnerek az Econ kapacitásainak több mint felét kiteszik? Ha a BMW vagy más partnereink elégedetlenek lennének velünk, nem hoznák hozzánk az újabb és újabb projektjeiket, és nem kötnének velünk három-ötéves keretszerződéseket.

A Technocatalyst programban túl azon, hogy hozzájárulunk a startupok fejlődéséhez, szárnyaik bontogatásához, még a magyar mérnöki színvonal és kultúra hosszútávú fenn- és megtartását is biztosítjuk. Ha a nagy képet nézzük, víziónk, hogy a hazai és régiós ökoszisztéma meghatározó vállalata legyünk, ami nemcsak a multinacionális szervezetek elképzeléseit, hanem kisvállalati és belső K+F ötleteket is megvalósít. A Technocatalyst programmal efelé teszünk egy nagy lépést.

NYITÓKÉP: A Technocatalyst program két stratégiai partnere a 22. Econ Konferencián: Kiglics Gábor, az Econ Engineering ügyvezető igazgatója (jobb oldalon) és Köldeki Krisztián, a NexGen Innovations Lab vezetője (bal oldalon). Forrás: Econ Engineering

Tizedik alkalommal rendezik meg Közép-Európa egyik legnagyobb szoftverfejlesztői eseményét, a Craft Konferenciát

A jublieumi Craft Konferencián a startupszcéna is megtalálhatja az érdekes témákat: például hogy hogyan lehet mesterséges intelligencia eszközökkel vagy digitális csapattagokkal növelni a produktivitást, hogy tényleg a jövő sikerszakmája lesz-e az AI Engineer, és hogy miért „ült le” kicsit az IT-piaci az utóbbi hónapokban.

Bővebben

Jelentős befektetést kapott a világ egyik legnépszerűbb fordítóprogramja, a DeepL

A 300 millió dolláros befektetést a német startup arra használhatja fel, hogy felvegye a kesztyűt az erősödő versenyben a mesterséges intelligenciát használó fordítói piacon.

Bővebben

Somogyi Zsolt: A Parkl DNS-ét átjárja a nemzetköziség, a Lead Ventures-től kapott befektetést is ennek szellemében használjuk fel

Az okos parkolással és elektromos töltőüzemeltetéssel foglalkozó Parkl jelentős befektetést kapott a Lead Ventures-től működésének felskálázására. De mit jelent ez pontosan, milyen régióban kíván terjeszkedni a startup? Hogyan kerültek kapcsolatba a Lead Ventures-szel, és mivel győzték meg őket? Somogyi Zsoltot, a Parkl ügyvezető igazgatóját kérdeztük a PropTech Hungary Konferencián.

Bővebben

Új lehetőségek nyílnak meg a hazai fintech cégek előtt a közel-keleti és észak-afrikai régióban

A Magyar Fintech Szövetség és a MENA Fintech Szövetség együttműködési szándéknyilatkozatot írt alá, melynek célja a magyar és uniós fintech ökoszisztéma összekötése a közel-keleti és az észak-afrikai régiós ökoszisztémával.

Bővebben

Hogyan csinálj a startupodból scaleup-ot?

Grandiózus kutatást végzett a Startup Genome, amelyben kontinenseken átívelően vizsgálta meg a scaleup-pá váló startupok sikerének okait. A Scaleup Report szerint a kulcs: tedd equity-vel érdekeltté a jó tanácsadót, hogy felvirágoztassa a startupodat, legyél beágyazott a globális ökoszisztémába, és kínálj részvényopciókat a munkavállalóidnak!

Bővebben

Oszkó-Jakab Natália: Hasonló önérzete van annak, aki a Startup Safarin és aki a Művészetek Völgyében lép fel

Akit már visszaigazolt a piac és a média, rendelkezik egy egészséges egóval, ami miatt nehezebben alkalmazkodik a kérésekhez – mondja Oszkó-Jakab Natália, akinek  a Startup Safari és a Művészetek Völgye szervezésében is első kézből vannak tapasztalatai. Mi a közös metszete a két eltérő brandnek? Van-e kommunikáció a startup és a művészeti világ között? Minek tekinthető

Bővebben

Harsányi Dániel: Web- és szoftverfejlesztőként rengeteg inspirációt tudok nyerni a mesterséges intelligenciától

A BLACKDEVS ügyvezető igazgatója szerint az AI nemcsak a kreatív iparágakban dolgozókra van hatással: a ChatGPT-vel beszélgetni az egész társadalom tudni fog. Ahhoz viszont, hogy ez felelősségteljes használathoz vezessen, jól átgondolt korlátozó- és szabályozórendszerekre van szükség. Interjúnk a SMART Konferenciáról.

Bővebben

Mennyire tartják hasznosnak a vezetői képzéseket a magyar cégvezetők?

A STRT összesen 142 cégvezetőt kérdezett meg arról, hogy az őket a vezetői kihívásokra felkészítő tanfolyamokra miért járnak, mik a legfontosabb szempontok egy-egy képzés kiválasztásánál, és mennyit fizetnek értük évente. A kutatás nem volt reprezentatív, így a magyar cégvezetőkre nézve általános következtetéseket nem lehet levonni.

Bővebben
Ez a weboldal is sütiket használ!
Sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. Ezen kívül média-, hirdető- és elemző partnereinkkel megosztjuk a weboldal használatodra vonatkozó adatokat, akik kombinálhatják más olyan adatokkal, amelyeket más, általuk használt szolgáltatásokkal együtt adtál meg. A weboldalon megtekintheted a sütik használatának részletes leírását.
Rendben
Szükséges
Beállítások
Statisztika
Marketing
Később módosíthatod a beállításaidat
Cookie beállítások