A bolgár Ekaterina Zaharieva lesz a startupokért, kutatásért és innovációért felelős biztos a 2024-2029-es uniós ciklusban. A döntés ugyan formálisan még nem végleges, de valós politikai esélye nincs annak, hogy ne a 49 éves, jogász végzettségű, bolgár politikus töltse be ezt a biztosi posztot.
10 hetes huzavona után, kedd délelőtt bejelentette az Európai Bizottság régi-új elnöke, a német Ursula von der Leyen, hogy pontosan kiket és milyen portfólióval szeretne látni az elkövetkező, 2024-2029-es európai ciklusban az Európai Bizottságban.
Ez alapján – ha az Európai Parlament szakbizottságai meg nem vétózzák – a bolgár Ekaterina Zaharieva lesz a startupokért, kutatásért és innovációért felelős biztos, ami egy teljesen új biztosi portfóliót jelöl.
Mit jelent ez?
Az Európai Unió hagyományosan a bonyolult politikai működés és megállapodások terepe. Ebben a játékban kiemelt szerepe van az Európai Bizottságnak mint az Unió jogszabályalkotást kezdeményező és azokat végrehajtó szervének.
A Bizottság tehát az, ami az egyes szakpolitikai területeken kezdeményezheti új jogszabályok bevezetését, és ő felelős azért is, hogy ezeket (miután az EU más szervei, az Európai Parlament és a szakminisztereket tömörítő Európai Unió Tanácsa módosították és elfogadták) végrehajtassa a tagállamokkal.
A Bizottságban minden európai tagállam helyet kap egy-egy biztos személyében, a biztosi kollégium tehát az elnökkel együtt 27 főből áll – őket a saját tagállamuk jelöli ki a szerepre, azt viszont, hogy pontosan milyen szakpolitikai területért lesznek felelősek, már az Európai Bizottság elnöke dönti el minden ciklus elején.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság régi-új elnöke. Forrás: Dati Bendo / Wikimedia Commons
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság régi-új elnöke. Forrás: Dati Bendo / Ursula von der Leyen leosztása értelmében Ekaterina Zaharieva kapta tehát a startupokért, kutatásért és innovációért felelős biztosi pozíciót.
A 49 éves, jogász végzettségű politikus három különböző miniszteri posztot töltött be a bolgár kormányokban az elmúlt 10 évben: volt regionális fejlesztési miniszter, igazságügyi miniszter és legutóbb külügyminiszter.
Jelenleg a bolgár törvényhozás tagja, ebbéli megbízatásáról azonban összeférhetelenség miatt le kell majd mondania, amennyiben valóban uniós biztos lesz.
Maga von der Leyen így nyilatkozott a bolgár politikus szerepéről:
„A kutatást és az innovációt, a tudományt és a technológiát gazdaságunk középpontjába kell helyeznünk. [Zaharieva] gondoskodni fog arról, hogy többet fektessünk be ezekbe a területekbe, és kiadásainkat a stratégiai prioritásokra és az úttörő technológiákra összpontosítsuk.”
Az innovációhoz kapcsolódó kulcsterületet kap még az elnöki leosztás szerint:
- a finn Henna Virkkunen, aki a Bizottság technológiai szuverenitásért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnöke lehet, valamint
- a francia Stéphane Séjourné, aki a jólétért és ipari stratégiáért felelős ügyvezető alelnöke tisztséget töltheti be a következő ciklusban.
Mi jön ezután?
Azzal, hogy Ursula von der Leyen bejelentette a biztosokat, még nem tekinthető lezártnak a folyamat. A biztosokat ugyanis két körben az Európai Parlament bizottságai hallgatják meg:
a jogi bizottság hivatott megállapítani az esetleges összeférhetetlenséget, a szakbizottságok előtt pedig a szakmai hozzáértésüket kell demonstrálnia a leendő biztosoknak.
A Parlamentnek megvan arra a joga, hogy amennyiben nincsenek megelégedve valamely biztossal, úgy annak kinevezését megvétózzák.
Pont ezt történt 2019-ben a magyar biztosi jelölttel, a korábbi magyar igazságügyi miniszter Trócsányi Lászlóval, akit az EP jogi szakbizottsága összeférhetetlennek ítélt meg a biztosi pozícióval. Helyette lett uniós biztos akkor magyar részről Várhelyi Olivérből, aki az előző ciklusban a szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosi pozíciót töltötte be.
Ő most új portfóliót kapott: 2024-2029 között az egészségügyért és állatjólétért felelhet európai biztosként.
Várhelyi Olivér magyar európai biztos 2019-ben, még a biztosi kinevezése előtt az Európai Parlament bizottsági meghallgatásán. Forrás: Európai Parlament / Wikimedia Commons
Várhelyi Olivér magyar európai biztos 2019-ben, még a biztosi kinevezése előtt az Európai Parlament bizottsági meghallgatásán. Forrás: Európai Parlament / Attól azonban nem igazán kell tartani, hogy ezen a ponton a Parlament a teljes Biztosi Kollégium összetételét megvétózza: az EB elnöke akkor szokta bejelenteni a biztosok neveit és portfólióit, amikor a politikai alkudozások döntő többsége lezárult a biztosok személyéről és felelősségeiről.
Megvétózhatja-e az EP az új bolgár biztost?
A most bejelentett, hellyel-közzel véglegesnek tekinthető Biztosi Kollégium megszületése közel sem volt megpróbáltatásoktól mentes, mint arra von der Leyen is utalt a keddi sajtótájékoztatóján.
A német bizottsági elnök a színfalak mögött komoly erőfeszítéseket tett arra, hogy a Biztosi Kollégium nemileg kiegyenlítettebb arányt mutasson. Ennek érdekében kérése is volt a tagállamokhoz, hogy egy-egy férfi és női biztosi jelöltet is állítsanak, akik közül ő maga is tud szelektálni. Ennek a kérésnek egyedül pont Bulgária tett eleget, és mivel az Európai Parlament számára is fontos szimbolikus jelentőséggel bír a nemi egyenlőség a Bizottságban,
politikai esélye Ekaterina Zaharieva megvétózásának alacsonyra tehető.
Igaz, a biztosjelöltet 2018-ban megvádolták azzal, hogy része volt egy botrányban, aminek során több ezer külföldi számára állítottak ki bolgár útleveleket, ezzel pedig nemcsak az országba, hanem az egész EU-ba biztosítva vízummentes beutazást. Az ügyben azonban semmiféle bírósági eljárás nem indult Zaharieva ellen.
A most bejelentett bizottsági összetételben egyébként a nemek aránya 40-60 százalék a férfiak javára, de ez már így is jelentős elmozdulása a pár héttel ezelőtti 22-78 százalékos aránytól.
Francia botrány a finishben
A másik jelentős kihívás Franciaország részéről jött: Emmanuel Macron francia elnök az előző ciklus francia biztosát, Thierry Bretont jelölte eredetileg a biztos pozícióra, akinek viszont terhelt múltja van a német elnökkel. Egy mondatban összegezve: Breton zárt ajtók mögött és nyilvánosan is többször kritizálta von der Leyent egyes döntései és top-down vezetési stílusa miatt.
Breton az elmúlt öt évben egyértelművé tette uniós kollegái és az európai közvélemény számára, hogy nem fogadja el közvetlen főnökét, és nem tartja őt megfelelő vezetőnek. Biztosi karrierjének végére az tehetett pontot, hogy márciusban, von der Leyen elnöki újrajelölésekor nyíltan megkérdőjelezte a jelölés legitimitását.
Thierry Breton korábbi uniós biztos, még 2019-ben az európai parlamenti meghallgatásán. A szókimondó, indulatos politikus az elkövetkező uniós ciklusban már nem fog biztosi pozíciót betölteni. Forrás: Európai Parlament / Flickr
Thierry Breton korábbi uniós biztos, még 2019-ben az európai parlamenti meghallgatásán. A szókimondó, indulatos politikus az elkövetkező uniós ciklusban már nem fog biztosi pozíciót betölteni. Forrás: Európai Parlament / A feszültség végül odáig fokozódott, hogy múlt héten – a Politico belsős forrásai szerint – Ursula von der Leyen megállapodásra jutott Emmanuel Macronnal: ha a francia elnök beáldozza Thierry Bretont, és helyére a Bizottság elnöke számára is elfogadható jelöltet állít, akkor Franciaország kibővített portfóliót kap az új Bizottságban.
Így kapta meg végül Emmanuel Macron eddigi külügyminisztere, Stéphane Séjourné a jólétért és ipari stratégiáért felelős ügyvezető alelnöki tisztséget
NYITÓKÉP: Ekaterina Zaharieva, az Európai Bizottság startupokért, kutatásért és innovációért felelős biztosi jelöltje. Arno Mikkor / Flickr
