A CIB Bank Kisvállalkozások Szegmens Menedzsment vezetője szerint részben ebből a kulturális szemléletből vezethető le, hogy nem akarunk vállalkozni, ha meg vállalkozunk, akkor félünk a kudarctól, és a kudarcok elveszik a kedvünket a további vállalkozástól.
Az ökoszisztémának szóló eseményeken és a startupmédiában sok szót ejtünk a pozitív dolgokról: sikeres projektekről, a sikerhez vezető útról, lehetőségekről, tippekről. Mindezek mellett szerencsére már tudunk beszélni a fuck up sztorikról, az ökoszisztémában megjelenő egyenlőtlenségekről, a magyar startup– és médiapiac közel sem rózsás helyzetéről, valamint a felelősökről is. Vannak azonban témák, amik még 2024-ben is tabunak számítanak. Erről kérdeztük a Startup Safarin Fetter Istvánt, a CIB Bank Kisvállalkozások Szegmens Menedzsment vezetőjét.
+ + +
Szerinted a mai magyar innovációs ökoszisztémában mi a legnagyobb tabu, amiről nem, vagy csak félve beszélünk?
Lehet, naiv vagyok, de szerintem már nincs ilyen tabu.
Ami sokszor elhangzik, hogy milyen jó lenne, ha – a balti országokhoz hasonlóan – lenne, vagy több lenne a magyar unikornisok száma. Lehetne még bővíteni a KFI-re fordított kiadásokat, aminek kapcsán beszélünk az állam és a piac szerepéről és a szabályozói környezetről is. Állandó téma az oktatás és az innováció kapcsolata, hogy talán kicsit háttérbe szorultak a piacon fontos készségek, mint a csapatmunka, az előadói készségek vagy az értékesítési képesség.
Akkor a probléma gyökere az oktatáspolitika lexikális tudást eszményítő szemlélete?
Inkább én egy általános kulturális szemléletet látok problémának.
Úgy nevelődünk, hogy a velünk szemben támasztott külső elvárásoknak, szabályoknak megfeleljünk: emiatt nem feltétlenül akarjuk még ésszel, etikusan sem megkérdőjelezni a status quo-t, és új dolgokat csinálni, ami az innováció alapfeltétele.
Ebből is levezethető részben, hogy nem akarunk vállalkozni, ha meg vállalkozunk, akkor félünk a kudarctól, illetve a kudarcok elveszik a kedvünket a további vállalkozástól.
Konkrétan milyen elvárásaid vannak oktatási területen az állam felé?
Egyrészt, hogy a már meglévő, jó kezdeményezésekből legyen több. Ilyen például a PÉNZ7, ahol a közoktatásban tanulóknak tarthatunk mi, banki képviselők is órákat. Illetve a tanterv részévé lehetne tenni a pénzügyi edukációt.
Másrészt lehetne több a Hungarian Startup University-féle (HSUP) kezdeményezésekből, ami pedig a felsőoktatási hallgatók innovációs szemléletét alakítja, és mentorok segítségével, csapatokban dolgozhatnak a résztvevők egy innovációs projekten.
Harmadrészt a felsőoktatás még inkább gyakorlatközpontú lehetne.
Még több együttműködésre van szükség ennek keretében a felsőoktatás és a hazai cégek között, és nem kell megijedni attól, hogy a hallgatók egy gyorsan pénzzé konvertálható tudást kapnak.
Negyedrészt emelni kell az oktatásban az angol nyelvtudás és a digitalizációs ismeretek szintjét, illetve erősíteni a már említett skilleket, mint a kritikus gondolkodás, az értékesítés, az előadói készség és a csapatmunka.
És mégis a diákokat lexikális tudással bombázó Nemzeti Alaptantervünk, illetve a lexikális tudást előtérbe toló magyarérettségink van. A közoktatásban tehát pont nem olyan folyamatokat látunk, hogy gyorsan eljöhetnének az általad kívánt oktatáspolitikai változások.
Lehet jó és kevésbé jó példákat is találni arra, hogy mi a helyzet ma az oktatásban. Mindenkinek törekednie kell arra tudásának, tehetségének és részben pénztárcájának megfelelően, hogy a lehető legszínvonalasabb képzésben részesüljön, akár figyelve már arra is, hogy a skillset-jét a jövőben milyen területen fogja tudni kamatoztatni.
Az biztos, hogy a felsőoktatásban sok minden változott pozitív irányba. Nem kell annyi tárgyi tudást elsajátítani, és erősebb a képességfejlesztés. Például: míg az én időmben kétezer oldalnyi gazdaságtörténelmet kellett megtanulni, addig a mai hallgató jellemzően fel se kell vegye kötelezően a gazdaságtörténelmet.
Ha úgy alakulna át az oktatási rendszerünk, ahogyan leírtad, mit nyerne ezáltal a startup-ökoszisztéma?
Egyrészt több olyan ember lenne, aki érthetően, audiovizuális eszközökkel megtámogatva, impozánsan el tudná mondani a projektjét egy percben, öt percben és tíz percben is, attól függően, hogy kinek és milyen célból ad elő.
Így a jó ötletekhez könnyebben meg lehetne szerezni azt, amire éppen szükség van, legyen szó tőkéről vagy a termék értékesítéséről.
Másrészt jobb, a szinergiákat hatékonyabban kihasználó csapataink lennének. Harmadrészt több olyan szereplő lenne, aki meg meri kérdőjelezni azt, amit mások állítanak. Negyedrészt pedig több olyan vállalkozó lenne, akinek van ereje felállni egy-egy bukásból.
NYITÓKÉP: Fetter István a 2024. évi Startup Safari 0. napján. Forrás: Tőkeportál