15 milliárd euró – összesen ekkora összegre tervezi feltőkésíteni az Európai Beruházási Alap (EIF) a kontinens eddigi legnagyobb alapok alapját (fund of funds), amelyet más európai alapok támogatására tervez felhasználni.
A forrás az elképzelések szerint körülbelül 100 alap feltőkésítésében fog részt venni, amelyek között lesznek közepes (300-600 millió eurós) és nagyméretű (1 milliárd eurót elérő), ún. megaalapook is. Az EIF még a nyáron szeretné zárni az első forrásbevonási kört – ehhez az Európai Beruázási Alap és az Európai Beruházási Bank közösen már 1,25 milliárd eurós kötelezettségvállalást tett.
A korábbi részek tartalmából
A mostani bejelentés nem előzmény nélküli: az EIF-nek ez már a második alapok alapja, amit az European Tech Champions Initiative (ETCI) keretein belül hoz létre.
A kezdeményezés célja, hogy áthidalja Európában a késői fázisú finanszírozás körülbelül 70 milliárd euróra rúgó, krónikus hiányát az Egyesült Államokkal szemben
– az első ETCI-alap azonban ezt jóval kevesebb, mindössze 3,9 milliárd euróval kívánta elérni. A 2023-as alap egyébként olyan európai sikersztorik finanszírozásában játszott közvetett szerepet, mint a német AI-fordítóplatform DeepL, az automatizált utazási-foglalási szoftvert fejlesztő, brit Travelperk, vagy az interaktív tervezőszoftvert megalkotó, holland Framer.
Az új alapok alapja mindazonáltal nemcsak méretében, de hatókörében is jelentősen nagyobb:
amíg az első ETCI-alap körülbelül 14 milliárd eurót felölelő finanszírozáshoz járult hozzá, addig a második alap végső célja az, hogy akár 80 milliárd eurónyi scaleup-finanszírozást sikerüljön felszabadítani Európában.
Ennek megfelelően emelkedett a támogatandó alapok minimális mérete is: amíg az első alapnál ez csupán 60 millió euró volt, addig a mostani társánál már 200 millió euró lesz.
Az új alapok alapjának feltőkésítésében továbbá több szereplőre számít most az Európai Beruházási Alap: az első ETCI-alapot az Európai Beruházási Bank mellett hat uniós tagállam (Németország, Franciaország, Olaszország, Spanyolország, Belgium és Hollandia) támogatta. Az EIF elmondása szerint a második alapnál sokkal szélesebb befektetői körből fognak forrást gyűjteni, így az állami szereplők mellett olyan intézményi befektetők is látókörbe kerülnek, mint a biztosítók, a kereskedelmi bankok és a nyugdíjalapok.
Versenytársat kreált az EIF a Scaleup Europe Fundnak?
Mint arról korábban a Startup Online-on írtunk, tavaly az Európai Bizottság meghirdette a Scaleup Europe Fund létrehozását, aminek célja nagyon hasonló, mint az ETCI-alapoknak: tőkével támogatni a növekedési és késői fázisban lévő európai scaleupokat olyan „stratégiai ágazatokban”, mint az AI, a kvantumtechnológia, a félvezetők, a robotika és autonóm rendszerek, az űrtechnológia, az energetika, a biotechnológia, az orvosi technológia, a fejlett anyagok és az agrártechnológia.
További hasonlóság, hogy az első körben idén tavaszra 5, végső célként pedig 25 milliárd euróra felpumpálni kívánt Scaleup Europe Fund feltőkésítésében is olyan uniós és intézményi szereplőket von be a Bizottság, mint az Európai Beruházási Bank, a dán Novo Holdings, a spanyol Santander által alapított Mouro Capital, az olasz Intesa Sanpaolo bankcsoport, a holland nyugdíjalap-kezelő APG Asset Management, vagy a Lengyel Nemzeti Fejlesztési Bank (BGK).
Uli Grabenwarter, az EIF befektetési igazgató-helyettese szerint azonban
nem kell attól tartani, hogy az újonnan bejelentett alapok alapja versenytársa lenne a Scaleup Europe Fundnak, hiszen az utóbbit közvetlenül az európai cégek, és nem az európai alapok támogatására hozza létre az Európai Bizottság.
Ahogyan Grabenwarter rávilágított: az ETCI inkább a Scaleup Europe Fundot kiegészítő pénzügyi eszköz lesz, és az előbbi akár befektetője is lehet majd az utóbbi alapnak.
NYITÓKÉP: A 2025. évi, luxemburgi EIB Group Fórum színpadképe, ahol Marjut Falkstedt, az Európai Beruházási Alap elnöke is felszólalt. Forrás: European Investment Fund / LinkedIn
