2026. április 12-én – politikai értelemben mindenképp – új korszak vette kezdetét: 16 év Fidesz-kormányzás után a magyar választók egy új erőnek, a Magyar Péter vezette Tisza Pártnak szavaztak bizalmat a 2026-os országgyűlési választáson. A Tisza ráadásul rendkívül nagy felhatalmazást kapott: a 199 fős országgyűlésben Magyar Péterék 141 mandátumot birtokolnak, ami az összes mandátum csaknem 71 százalékát jelenti.
A Tisza rekord gyorsasággal kezdte meg a munkát: egy hónappal a választás után már nemcsak az új országgyűlés, hanem az új kormány is megalakult – összesen 16 miniszterrel.
Ebből a magyar startup-ökoszisztéma számára kiemelten fontos vezető pozícióba két ember került:
- Tanács Zoltán mint a Tudományos és Technológiai Minisztérium minisztere, aki korábban a stuttgarti alapítású és székhelyű Horváth AG nemzetközi tanácsadó cégnél dolgozott partnerként, és programmenedzseri profillal sok tapasztalatot szerzett technológiai és innovációs téren is;
- valamint Kapitány István mint a Gazdasági és Energetikai Minisztérium minisztere, aki a Shell ranglétráján előre lépkedve lett az olajipari óriás globális kiskereskedelmi alelnöke, és ebbéli minőségében 45 ezernél is több benzinkút, illetve körülbelül félmillió dolgozó felett koordinált.
Mit várhat az ökoszisztéma az új miniszterektől?
Május 11-én egyébként a parlamenti bizottságok meghallgatták mind az új technológiai, mind az új gazdasági minisztert. Ezeken a meghallgatásokon prezentálhatta Tanács és Kapitány, hogy miniszterként milyen elképzeléseik vannak a következő négy évre.
Meghallgatásán Tanács azt hangsúlyozta, hogy tárcája holisztikus módon fogja összekapcsolni a tudomány, a technológia, a kormányzati informatika, a digitális állam és az innováció területeit, és olyan minisztériumot akar építeni, amely „képes Magyarországot a 21. század második felébe átrepíteni”, és észt mintára digitális államot épít.
Külön bírálta a leköszönő kormány pénzköltési gyakorlatát, mondván: „Ezermilliárd számra öntöttük a pénzeket a Hiventures és hasonló kockázatitőke-alapokba, magántőkealapokba. Értelmezhetetlen az a gazdasági fejlődés, ami ebből kijött”.
Konkrét, a startup-ökoszisztémát is szervesen érintő vállalásai közé tartozott:
- a kutatói életpálya reformja és a kutatói bérek rendezése,
- illetve a K+F ráfordítások növelése az uniós átlagra, a GDP 2 százalékára a 2030-ig tartó ciklus végére.
Miniszteri meghallgatásán Kapitány István négy alapelvet jelölt meg, amik mentén a minisztériuma működni fog: kiszámítható szabályozás, tisztességes verseny, korrupcióval szembeni zéró tolerancia és átlátható támogatási rendszer. Kiemelte, hogy
startupbarát, skálázódó, tőkebevonásra képes, a piaci folyamatokba minél kevésbé beavatkozó gazdasági környezetet akar teremteni, ahol nemcsak a kkv-szektornak, hanem a nemzetközi növekedésre képes technológiai cégeknek is nagy szerepük van.
Ez összhangban áll Kapitány korábbi kijelentéseivel, miszerint Magyarországon „nem zebrákat, hanem unikornisokat akarunk látni”.
A pénzügyi és az oktatási tárca munkája is fontos lesz
Tanácson és Kapitányon felül érdemes lesz még figyelni az új pénzügyminiszterre, Kármán András közgazdászra is, aki az MNB-nél futott be szakmai karriert, egy évig volt adó- és pénzügyi szabályozásért felelős államtitkár a második Orbán-kormányban, ezt követően pedig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank, valamint az Erste Bank kötelékében is dolgozott.
Kármán miniszteri meghallgatásán egyértelműsítette, hogy szakítani kíván a Fidesz alatt kiépített gazdaságpolitikával: összeszerelő üzemek, akkumulátorgyárak és a külföldi nagyipar helyett egy magasabb hozzáadott értékű, innovációvezérelt gazdasági modellt képzel el. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági szereplőknek és a befektetőknek kiszámítható gazdasági környezetre van szükségük.
Az új pénzügyminiszter tevékenységét tehát mindenek előtt abból a szempontból lesz érdemes követni, hogy vállalásához híven képes lesz-e megteremteni azt a stabil, kiszámítható makrogazdasági környezetet, ami növeli a bizalmat a startupszektor szereplői körében is.
Konkrét, az ökoszisztémát érintő, de egyelőre nem részletezett vállalása Kármánnak a kata adózás visszaállítása volt, ami pozitívan érintheti a startupszektorban működő freelancereket, fejlesztőket és kreatív szakembereket.
Közvetetten, de Kármánhoz hasonlóan fontos szerepe lesz még Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszternek is, aki közgazdász és szociológus háttérrel 1990 óta foglalkozik oktatáskutatással különböző intézményeknél, és számtalan kutatási projektet vezetett a területen hazai és nemzetközi színtéren is.
Miniszteri meghallgatásán Lannert alapállása az volt, hogy az eddigi oktatási rendszer nem önálló, kreatív és együttműködésekben gondolkodó embereket képzett, és túlságosan centralizált jellegéből adódóan büntette a kreatív, autonóm diákokat.
Ezzel szemben Lannert pont azokra a készségekre helyezné a hangsúlyt az oktatásban, ami a fejlődő startupvilág és az utánpótlás-minőség szempontjából is kulcskérdés: a kritikai gondolkodásra, a projektszemléletre, a digitális kompetenciákra, a nyelvoktatásra minőségére, valamint az alulfinaszírozott egyetemi szektor kezelésére.
A felsőoktatás számára továbbá kilátásba helyezte az Erasmus- és Horizont-programokhoz való hozzáférés visszaállítását is.
NYITÓKÉP: Az újonnan megalakuló Tisza-kormány miniszteri és miniszterelnöki csoportképe. Forrás: Magyar Péter / Facebook
