A Puzl eredetileg egy szoftverfejlesztő cég volt, és egy pivotálást követően váltatok irodapiaci szolgáltatóvá. Mi volt az oka az irányváltásnak?
Körülbelül 13 évvel ezelőtt indítottuk el a szoftverfejlesztő cégünket. Sikerült is behúznunk egy befektetési kört, ezzel jelentős lépést téve előre. Ezután éreztük úgy, hogy itt az idő, hogy a tengerparti Várna városából Szófiába költözzünk, ezzel is segítve a növekedésünket.
Kerestünk a költözéshez irodát, de nem találtunk olyat, ami megfelelt volna az igényeinknek.
Végül rábukkantunk egy régi varroda épületére, amibe beleszerettem: egyszerűen csak bekattant valami, minden összeállt a fejemben, és ilyenkor nem kérdőjelezed meg magad.
Fel is hívtam a befektetőimet azzal, hogy: „Nézzétek, találtunk egy gyönyörű épületet. Egy szint érhető csak el, komoly felújításra szorul, de pontosan tudom, mit kell csinálni. Tudom, hogy soha nem terveztem még semmit, nem vagyok építész, de kérlek, bízzatok bennem – megvan a vízióm, és meg szeretném valósítani.”
Mivel az épület túl nagy volt nekünk (csak az egyharmadát használtuk volna), a célom az lett, hogy az egész épületet felújítsam, és más IT-cégeket is meghívjak. Olyan közösséget akartunk létrehozni, ahol a hasonló gondolkodású IT-szakemberek megosztják egymással a kihívásokat, és mélyebb kapcsolatokat alakíthatnak ki.
Milyen kihívásokra gondolsz?
Egy startup számára az idő a legértékesebb erőforrás. Nincs sok pénze, és minden egyes hiba idő- és pénzveszteséggel jár. Úgy gondoltam, hogy más IT-cégek is hasonló problémákkal és szükségletekkel küzdenek.
Egy hasonló gondolkodású közösségben pedig sokkal nagyobb az esély arra, hogy valaki már megoldotta azt a problémát, amellyel éppen küzdesz, ezáltal időt és pénzt takarítva meg.
A közösség visszajelzése nagyon pozitív volt: hatalmas kereslettel szembesültünk, és öt hónapon belül az iroda teljesen megtelt. Minden várakozásunkat felülmúltuk, és nyolc év alatt elértük az ezer férőhelyes kapacitást.
És most itt vagyunk Budapesten, a regionális növekedésünk első állomásán.
Ahogyan a sajtóbejáráson elmondtátok, vaciláltatok Budapest és Bukarest között, hogy hol nyissátok meg a második irodaházatokat Szófia után. Miért Budapestet választottátok Miben bizonyult jobbnak Bukarestnél?
Egyszerű: itt találtuk meg a tökéletes épületet, egy régi textilgyárat a város szívében, amely remek hangulatot és hatalmas lehetőségeket rejt magában. A döntés nem volt gyors vagy egyszerű. Több mint 50 szempontot veszünk figyelembe, amikor épületet választunk, például a közlekedési hozzáférhetőséget, az épület ipari karakterét és az inspiráló kilátást.
De Budapest még csak a kezdet. A Puzl küldetése az IT-szektor összekapcsolása a teljes közép-kelet-európai régióban. Ez jelenti fizikai helyszínek létrehozását, amelyek otthont adnak a helyi IT-közösségeknek a régió fővárosaiban. Emellett jelent hálózatépítést is, amely hídként összeköti az egymást támogató közösségeket.
Mit vártok, milyen hatással lesztek idővel az ökoszisztémára?
Reméljük, hogy összehozzuk Budapest IT-közösségét, és elősegítjük az együttműködések kialakulását. Rövid távon célunk, hogy 200 embert befogadjunk a budapesti iroda már megnyitott szintjén.
Közép távon szeretnénk ezt a számot 850 főre feltornászni további szintek felújításával és megnyitásával, és összekapcsolni Magyarország IT-közösségét Bulgáriáéval. Később az egész régiós ökoszisztémát szeretnénk összekapcsolni.
Olyan szektorban dolgozunk, ahol a cégek gyorsan növekednek. Egy startup, amely néhány alkalmazottal indul, akár 100 vagy 200 fős vállalattá is kinőheti magát a falainkon belül, és kulcsfontosságú szereplővé válhat a közösségben és az ökoszisztémában. Ez számunkra is hatalmas siker lenne.
A régiós közösségek összekapcsolása az irodaházaitokon keresztül nem csak a felszínt karcolgatja? A probléma gyökere az uniós tagállamok startupokra vonatkozó jogrendszereinek fragmentáltsága, ami túlmutat a kompetenciáitokon.
Úgy látom, minden évben közelebb kerülnek egymáshoz az EU országai. Új törvényeket fogadnak el, amelyek csökkentik a különbségeket.
Az IT- és startupvilágában egyébiránt sok mindenben hasonlítunk egymásra. Hasonlóan öltözködünk, viselkedünk, és hasonló meggyőződéseink is vannak. Nem az számít, hogy honnan jöttél.
Csak az, hogy mennyire vagy tehetséges, szorgalmas, nyitott gondolkodású, és hajlandó vagy-e dolgozni az álmaidért. Ezek a közös alapok pedig megkönnyítik a kapcsolatteremtést.
Ami eltér, az a szakosodás szintje. Például Bulgáriában sok kiváló fejlesztő van, de kevesebb a tervező, a terméktulajdonos, és a skálázódás tapasztalata is hiányzik. Ezzel szemben Magyarországon erősebb a tervezői közösség, és az itteni kultúra számos kreatív elmét termel ki magából. Tökéletes párosítás, nem igaz?
A Puzl bolgár cég, és Bulgária nemrégiben nagy eredményt ért el: Ekaterina Zaharieva személyében december 1-től Bulgária adja az Európai Bizottság első startupbiztosát. Mit gondolsz, mivel érdemelte ki az ország ezt a pozíciót?
Körülbelül tíz-tizenegy évvel ezelőtt
az Európai Unió elkezdett kockázati tőkealapokat létrehozni annak érdekében, hogy támogassa az IT-szektort, ezzel is növelve Európa versenyképességét az Egyesült Államokkal szemben. Bulgária volt az egyik pilot ország e tekintetben Kelet-Európában.
Azóta Bulgária jelentős előnyre tett szert a régió más országaihoz képest. A startupkultúra fejlődött, az innováció virágzik, és erősek a matematikai oktatási programjaink is: a bolgár diákok kiválóan teljesítenek nemzetközi matematikai versenyeken. Úgy gondolom, ez az alap hozzájárult ahhoz, hogy Bulgária kiérdemelje az EU-ban a startupbiztosi pozíciót.
Végső soron azonban nem számít, honnan származol. Túl kell lépnünk azon, hogy „az én országom jobb, mint a tiéd”.
A mi generációnk kevésbé törődik a nemzeti határokkal, sokkal inkább az emberekkel, a közösségekkel és a közös értékek mentén való kapcsolatteremtéssel.
CIKKÖZI KÉPEK: A Puzl CowOrKing budapesti irodahelyisége. Forrás: @Puzl CowOrKing Budapest
NYITÓKÉP: Thibaut Taittinger, a Puzl CowOrKing CEO-ja. Forrás: @Puzl CowOrKing Budapest
