Petróczi Rafael

Petróczi Rafael

A Startup Online vezető újságírója, szerkesztője. Pályáját közéleti újságíróként kezdte az Azonnali hírportálnál, majd az egykori Express Innovation Agency-ben merült el a startupok világában. Lenyűgözőnek tartja le a szféra színességét és merész, kockázatvállaló magatartását. A két világ között mozogva kamatoztatja újságírói tapasztalatát és a startup-ökoszisztémáról megszerzett tudását.

Rovat: Interjúk

Fetter István: Arra nevelnek minket, hogy ne kérdőjelezzük meg a status quo-t, és ne csináljunk új dolgokat

Fetter István: Arra nevelnek minket, hogy ne kérdőjelezzük meg a status quo-t, és ne csináljunk új dolgokat
#CIB Bank #Startup Safari Budapest #Startup Safari 2024 #HSUP #Hungarian Startup University Program #oktatás #tabu #vállalati kultúra #interjú #felsőoktatás #Fetter István #magyar oktatás #PÉNZ7 #startupkultúra
A CIB Bank Kisvállalkozások Szegmens Menedzsment vezetője szerint részben ebből a kulturális szemléletből vezethető le, hogy nem akarunk vállalkozni, ha meg vállalkozunk, akkor félünk a kudarctól, és a kudarcok elveszik a kedvünket a további vállalkozástól.

Az ökoszisztémának szóló eseményeken és a startupmédiában sok szót ejtünk a pozitív dolgokról: sikeres projektekről, a sikerhez vezető útról, lehetőségekről, tippekről. Mindezek mellett szerencsére már tudunk beszélni a fuck up sztorikról, az ökoszisztémában megjelenő egyenlőtlenségekről, a magyar startup- és médiapiac közel sem rózsás helyzetéről, valamint a felelősökről is. Vannak azonban témák, amik még 2024-ben is tabunak számítanak. Erről kérdeztük a Startup Safarin Fetter Istvánt, a CIB Bank Kisvállalkozások Szegmens Menedzsment vezetőjét.

+ + +

Szerinted a mai magyar innovációs ökoszisztémában mi a legnagyobb tabu, amiről nem, vagy csak félve beszélünk?

Lehet, naiv vagyok, de szerintem már nincs ilyen tabu.

Ami sokszor elhangzik, hogy milyen jó lenne, ha – a balti országokhoz hasonlóan – lenne, vagy több lenne a magyar unikornisok száma. Lehetne még bővíteni a KFI-re fordított kiadásokat, aminek kapcsán beszélünk az állam és a piac szerepéről és a szabályozói környezetről is. Állandó téma az oktatás és az innováció kapcsolata, hogy talán kicsit háttérbe szorultak a piacon fontos készségek, mint a csapatmunka, az előadói készségek vagy az értékesítési képesség.

 

Akkor a probléma gyökere az oktatáspolitika lexikális tudást eszményítő szemlélete?

Inkább én egy általános kulturális szemléletet látok problémának.

Úgy nevelődünk, hogy a velünk szemben támasztott külső elvárásoknak, szabályoknak megfeleljünk: emiatt nem feltétlenül akarjuk még ésszel, etikusan sem megkérdőjelezni a status quo-t, és új dolgokat csinálni, ami az innováció alapfeltétele.

Ebből is levezethető részben, hogy nem akarunk vállalkozni, ha meg vállalkozunk, akkor félünk a kudarctól, illetve a kudarcok elveszik a kedvünket a további vállalkozástól.

 

Konkrétan milyen elvárásaid vannak oktatási területen az állam felé?

Egyrészt, hogy a már meglévő, jó kezdeményezésekből legyen több. Ilyen például a PÉNZ7, ahol a közoktatásban tanulóknak tarthatunk mi, banki képviselők is órákat. Illetve a tanterv részévé lehetne tenni a pénzügyi edukációt.

Másrészt lehetne több a Hungarian Startup University-féle (HSUP) kezdeményezésekből, ami pedig a felsőoktatási hallgatók innovációs szemléletét alakítja, és mentorok segítségével, csapatokban dolgozhatnak a résztvevők egy innovációs projekten.

Harmadrészt a felsőoktatás még inkább gyakorlatközpontú lehetne.

Még több együttműködésre van szükség ennek keretében a felsőoktatás és a hazai cégek között, és nem kell megijedni attól, hogy a hallgatók egy gyorsan pénzzé konvertálható tudást kapnak.

Negyedrészt emelni kell az oktatásban az angol nyelvtudás és a digitalizációs ismeretek szintjét, illetve erősíteni a már említett skilleket, mint a kritikus gondolkodás, az értékesítés, az előadói készség és a csapatmunka.

 

És mégis a diákokat lexikális tudással bombázó Nemzeti Alaptantervünk, illetve a lexikális tudást előtérbe toló magyarérettségink van. A közoktatásban tehát pont nem olyan folyamatokat látunk, hogy gyorsan eljöhetnének az általad kívánt oktatáspolitikai változások.

Lehet jó és kevésbé jó példákat is találni arra, hogy mi a helyzet ma az oktatásban. Mindenkinek törekednie kell arra tudásának, tehetségének és részben pénztárcájának megfelelően, hogy a lehető legszínvonalasabb képzésben részesüljön, akár figyelve már arra is, hogy a skillset-jét a jövőben milyen területen fogja tudni kamatoztatni.

Az biztos, hogy a felsőoktatásban sok minden változott pozitív irányba. Nem kell annyi tárgyi tudást elsajátítani, és erősebb a képességfejlesztés. Például: míg az én időmben kétezer oldalnyi gazdaságtörténelmet kellett megtanulni, addig a mai hallgató jellemzően fel se kell vegye kötelezően a gazdaságtörténelmet.

 

Ha úgy alakulna át az oktatási rendszerünk, ahogyan leírtad, mit nyerne ezáltal a startup-ökoszisztéma?

Egyrészt több olyan ember lenne, aki érthetően, audiovizuális eszközökkel megtámogatva, impozánsan el tudná mondani a projektjét egy percben, öt percben és tíz percben is, attól függően, hogy kinek és milyen célból ad elő.

Így a jó ötletekhez könnyebben meg lehetne szerezni azt, amire éppen szükség van, legyen szó tőkéről vagy a termék értékesítéséről.

Másrészt jobb, a szinergiákat hatékonyabban kihasználó csapataink lennének. Harmadrészt több olyan szereplő lenne, aki meg meri kérdőjelezni azt, amit mások állítanak. Negyedrészt pedig több olyan vállalkozó lenne, akinek van ereje felállni egy-egy bukásból.

NYITÓKÉP: Fetter István a 2024. évi Startup Safari 0. napján. Forrás: Tőkeportál

Olvasd el ezt is!

There has never been a better time for American-Hungarian collaboration than now, says American ecosystem builder Carol Ann Dykes Logue

#Hungary #Donald Trump #Carol Ann Dykes Logue #US #tariff policy
How does entrepreneurial thinking differ between Hungary and the US? What could strengthen innovation ties between the two countries? How should a startup from Hungary approach entering the US market? Interview with Carol Ann Dykes Logue, former director of the University of Central Florida’s Business Incubation Program.

Az Egyesült Államok piaca továbbra is nyitott az innovatív cégekre – ezzel biztatják a magyar startupokat az amerikai szereplők

#USA #mesterséges intelligencia #interjú #Donald Trump #vámok #AI #Florida #HungarianHub #JP Morgan #Pazaurek Piros #University of Central Florida #USA Accelerator
A mostani bizonytalan időkben is van keresnivalójuk az európai és magyar cégeknek az USA piacán, és ezt olyan szereplők állítják, mint a JP Morgan vagy a Florida állami gazdaságfejlesztési vezetők. Arról, hogy milyen visszhangokat hall mostanában az amerikai piacról, és miben kell segítség a magyar cégeknek az amerikai piacra lépéshez, Pazaurek Pirossal, az USA Accelerator alapítójával és a HungarianHub elnökével beszélgettünk.

Csillag Péter: Nem új jogszabályokra van szükség az európai ökoszisztéma jobb működéséhez, hanem a meglévő korlátozások lebontására

#USA #mesterséges intelligencia #Csillag Péter #Európa #interjú #vámok #vámháború #AI #EU #HunBan
A HunBAN elnöke szerint ha az amerikai vámpolitika azt eredményezi, hogy Európa végre összekapja magát, és egységesebb piacot hoz létre, ez még jól is jöhet számunkra. Ehhez viszont az uniós döntéshozóknak hagyniuk kéne a piacot érvényesülni, és jól kihasználni a technológa adta lehetőségeket. Erről is beszélgettünk Csillag Péterrel.

Biás Csongor: Nyitott kapukat döngetünk az Európai Bizottságnál a startupok páneurópai szabályozásáról

#Startup Hungary #mesterséges intelligencia #Biás Csongor #interjú #EU Inc. #Ursula von der Leyen #AI #EU #Európai Bizottság
Amivel az EU döntéshozói a leginkább segíthetnék az európai startupszcénát, az egy ökoszisztémára szabott, páneurópai jogi entitás megteremtése lenne – na meg az, ha a megvalósításra is odafigyelne az EU. Hol áll most az ezt a szabályozást a zászlajára tűző EU Inc kezdeményezés, és kiket kell még meggyőzni ennek fontosságáról? Többek között erről kérdeztük Biás Csongort, a Startup Hungary ügyvezető igazgatóját.

Balogh Petya: Amerika lábon lőtte magát a vámháborúval, és ebből az európai startupszektor rengeteget profitálhat

#USA #Balogh Petya #STRT #Európa #interjú #Donald Trump #vámok #EU #vámháború
A STRT vezérigazgatója szerint a Donald Trump vezette USA pont azt az előnyét építi le a vámpolitikájával, ami őt a világ legerősebb gazdaságává tette. Ez lehetőséget teremt nemcsak arra, hogy az európai cégek a kihulló szereplők helyébe lépjenek, hanem arra is, hogy az EU nagy lépéseket tegyen a digitális és innovációs függetlenedés útján. A Startup Online interjújra Balogh Petyával.

Takács Zoltán: Magyarországról el sem lehet képzelni, milyen tempóban működik az ázsiai és közel-keleti piac

#Közel-Kelet #interjú #APAC #Pierre Martensson #Takács Zoltán #The Scale Factory #Ázsia #Telenor #Telenor Accelerate
A Scale Factory közép-kelet-európai régióért felelős tanácsadójaként Takács Zoltán azon dolgozik, hogy a magyar scaleupok sikerrel lőjenek ki a keleti piacokra. Hogyan lehet bekerülni egy olyan nemzetközi akcelerátorba, mint a Scale Factory? Mit csinál most pontosan, és milyen tanulságokat tud hasznosítani a megboldogult Telenor Accelerate programból? Erről kérdeztük a magyar szakembert.

Hogyan változott a Startup Safari Budapest az elmúlt tíz évben, és miért éri meg idén is elmenni rá?

#Oszkó-Jakab Natália #Startup Safari Budapest #interjú #Startup Safari 2025 #Csetri Orsolya #Lévai Anna
A Startup Safari megtartotta eredeti szellemét, miközben megújult és alkalmazkodott az ökoszisztéma változásaihoz. Mit várhatnak az idén április 8-9-én tartandó eseménytől a látogatók, és hogyan biztosíthatod be a helyed a téged érdeklő programon? Erről kérdeztük a Safari szervezőit, Oszkó-Jakab Natáliát, Csetri Orsolyát és Lévai Annát.