Hirdetés

Sok mindent meg kell még értenünk a mesterséges intelligenciáról, és ebben nem segít az, ha a rémhírekből tájékozódunk

A Fenntartható Városok alapítója, dr. Bartuszek Lilla szerint előbb vagy utóbb minden társadalom el fog jutni oda, hogy a megfelelő funkciókra használja az AI-t. Azonban ennek a folyamatnak még csak az elején vagyunk, és nem lesz holnaptól Kánaán az új technológiának köszönhetően. Interjúnk a SMART Konferenciáról.

Azt várnánk, hogy a mesterséges intelligenciához a változásban élen járó innovációs és startup-ökoszisztéma alkalmazkodik a leggyorsabban. Valóban így van ez, vagy még itt is félnek az AI-tól? Mire használják az innovátorok a mesterséges intelligenciát , és elküldenék-e egy konferenciára az AI avatárukat? A SMART Konferencián kérdeztük ezekről az ökoszisztéma szereplőit.

+ + +

Az idei SMART Konferencia egyik központi témája a mesterséges intelligencia hatása a mindennapjainkban, ami lehet ijesztő is az ember számára. Szerinted kell félni az AI-tól, vagy inkább üdvözlendőnek tartod a megjelenését az életünkben?

Mint aki a fenntartható városok és élhető települések témakörben ad elő a SMART-on, úgy gondolom, a mesterséges intelligenciának fontos szerepe van a fenntarthatóságban, kifejezetten a városaink, településeink fenntartható átállása tekintetében. A mesterséges intelligenciát alapvetően üdvözlendőnek tartom, de még sok kérdést kell tisztázni, például az AI szabályozásáról vagy technikai megoldásairól – ebben nagy szerepe van és lesz a téma szakértőinek.

A lakosoknak és döntéshozóknak is meg kell ismerniük a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket, kereteket annak érdekében, hogy a jelen kihívásaira válaszul a lehető legtöbbet tudjuk kihozni a technológiából. Körültekintés kell, de megijedni nem szabad ettől. 

 

A magyar társadalom szerinted mennyire érett arra, hogy felelősségteljesen tudjon AI eszközöket használni?

Ez egy hosszú folyamat, aminek az elején vagyunk jelenleg. Sok információ hiányzik még ahhoz, hogy megértsük a mesterséges intelligencia hatását az életünkre.

Nem segít ebben sem az, ha az AI-jal kapcsolatos rémhírekből tájékozódunk, sem az, ha elhisszük, hogy holnaptól Kánaán lesz az új technológiának köszönhetően.

De azt gondolom, előbb vagy utóbb minden társadalom el fog jutni arra a szintre, hogy a mindennapi életben a megfelelő funkciókra tudja használni az AI-t.

 

Tegyük fel, hogy beülsz a SMART-on egy panelbeszélgetésre, ahova az egyik résztvevő egy rá teljesen hasonlító AI robotot küld be maga helyett. Szerinted észrevennéd, hogy nem egy valódi személy beszél? Ha igen, mik lennének az árulkodó jelek?

Ez függ attól is, hogy milyen nyelven zajlik ez a beszélgetés. Angol nyelven kevésbé lenne feltűnő, hogy egy AI beszél – a magyar szófordulatok, kifejezések viszont jelenthetnének olyan kihívást a mesterséges intelligenciának, hogy inkább észre lehessen ezt venni.

 

Elképzelhetőnek tartod, hogy pár év múlva magad helyett egy AI által vezérelt avatárodat küldd el a SMART-ra?

Sokat segítene az időm menedzselésében, de nem gondolom, hogy ez ennyire rövid távon megvalósulhat. Abban sem vagyok biztos, hogy ez lenne a leghatékonyabb felhasználási módja a technológiának. Vannak olyan szakmák, pozíciók, mindennapi feladatok, amik esetében ragaszkodnunk kell a humán erőforráshoz. Van viszont sok optimalizációs folyamat, döntéstámogatási és irányítási rendszer, amiben hatalmas szerepe lehet az AI-nak. 

 

Akkor nem tartod jó ötletnek, hogy a SMART-ra az AI hasonmásodat küldd el?

Az AI arra mindenképpen jó, hogy az ember tárgyi tudását maradéktalanul át lehessen adni.

Az ilyen konferenciákon viszont szerintem az elsődleges cél az, hogy a benyomásainkat, a tapasztalatainkat, az érzéseinket adjuk át egymásnak – és erre nem feltétlenül alkalmas a mesterséges intelligencia.

NYITÓKÉP: Bartuszek Lilla előadást tart a 2024-es SMART Konferencián „Fenntartható Városok – Mitől lesz élhető egy város?” címmel. Forrás: Takács József / IVSZ

Vissza a jövőbe – újra Agtech Summit

A legújabb technológiai fejlesztések, amelyek a jövőben átalakítják a mezőgazdasági gyakorlatokat; globális agrárrobotikai forradalom; átjárás a hadiipari és mezőgazdasági innovációk között– néhány témakör, amellyel az agrárium jövője iránt érdeklődők találkozhatnak az idei Agtech Summiton.

Bővebben

Jelentkezz a megújult Ideathon startupötletversenyre, és hozz innovatív megoldást városi problémákra

Az idei Ideathon minden eddiginél fókuszáltabb programot kínál a versenyzőknek, akik olyan városi kihívásra fognak megoldást keresni, mint a közlekedési dugók, a zöldterületek hiánya, vagy a közösségi terek fejlesztése. Jelentkezési határidő: november 15.

Bővebben

Mesterséges bélintelligencia: a nagy dolgodról készít felvételeket a Throne startup

A beszédes Throne nevű startup megoldásával bárki szerezhet információkat arról, hogy az egyes ételek, étrend-kiegészítők milyen hatással vannak az emésztésére, mennyire hidratált a szervezete, és segít általánosságban megérteni, hogy mi járul hozzá az emésztőrendszer megfelelő működéséhez.

Bővebben

Keress új helyet a startupodnak, alakítsd ki te Buda új közösségi irodaterét!

A Hengermalom projekt keretében a Dürer kert mögötti épületeket kívánja a tulajdonos egy pezsgő, befogadó közösségi és kulturális központtá alakítani. Arról, hogy milyenek lennének a vállalkozásodnak ideális körülmények, november közepéig mondhatod el a véleményed egy kérdőív kitöltésével. 

Bővebben

A svéd Klarna lett idén Európa startupkeltetője a pénzügyi technológiai szektorban

Az Accel és a Dealroom közös kutatása évről évre azt vizsgálja, hogy az európai és az izraeli ökoszisztéma fintech unikornisainak volt alkalmazottai mennyi új startupot alapítanak: 2024-ben eddig 625-öt. Ezen másodgenerációs startupok pedig elég sikeresek: több mint felük 1 millió dollár felett vont már be tőkét. Mutatjuk a részleteket.

Bővebben

Média mint a kockázati tőke egyik lába? Furán hangzik, de működik

A DMG Ventures portfóliójába tartozó cégek equityért cserébe nemcsak tőkét, hanem komplex médiaszolgáltatást is kapnak: segítenek nekik összerakni a megfelelő marketing- és médiastratégiát, majd potenciálisan havi 33 millió brit médiafogyasztóval ismertethetik meg a történetüket.

Bővebben

Neves befektetők látják a lehetőséget az értékesítési folyamatot AI-aszisztensekkel automatizáló Artisan startupban

Y Combinator, Oliver Jung, Sequoia Scout – többek között ők adtak a San Francisco-i startupnak 11,5 millió dollár pre-seed finanszírozást annak érdekében, hogy az Artisan a teljes kimenő értékesítési folyamatot automatizálhassa erre képzett AI-asszisztenseivel.

Bővebben