A Fenntartható Városok alapítója, dr. Bartuszek Lilla szerint előbb vagy utóbb minden társadalom el fog jutni oda, hogy a megfelelő funkciókra használja az AI-t. Azonban ennek a folyamatnak még csak az elején vagyunk, és nem lesz holnaptól Kánaán az új technológiának köszönhetően. Interjúnk a SMART Konferenciáról.
Azt várnánk, hogy a mesterséges intelligenciához a változásban élen járó innovációs és startup-ökoszisztéma alkalmazkodik a leggyorsabban. Valóban így van ez, vagy még itt is félnek az AI-tól? Mire használják az innovátorok a mesterséges intelligenciát , és elküldenék-e egy konferenciára az AI avatárukat? A SMART Konferencián kérdeztük ezekről az ökoszisztéma szereplőit.
+ + +
Az idei SMART Konferencia egyik központi témája a mesterséges intelligencia hatása a mindennapjainkban, ami lehet ijesztő is az ember számára. Szerinted kell félni az AI-tól, vagy inkább üdvözlendőnek tartod a megjelenését az életünkben?
Mint aki a fenntartható városok és élhető települések témakörben ad elő a SMART-on, úgy gondolom, a mesterséges intelligenciának fontos szerepe van a fenntarthatóságban, kifejezetten a városaink, településeink fenntartható átállása tekintetében. A mesterséges intelligenciát alapvetően üdvözlendőnek tartom, de még sok kérdést kell tisztázni, például az AI szabályozásáról vagy technikai megoldásairól – ebben nagy szerepe van és lesz a téma szakértőinek.
A lakosoknak és döntéshozóknak is meg kell ismerniük a mesterséges intelligencia adta lehetőségeket, kereteket annak érdekében, hogy a jelen kihívásaira válaszul a lehető legtöbbet tudjuk kihozni a technológiából. Körültekintés kell, de megijedni nem szabad ettől.
A magyar társadalom szerinted mennyire érett arra, hogy felelősségteljesen tudjon AI eszközöket használni?
Ez egy hosszú folyamat, aminek az elején vagyunk jelenleg. Sok információ hiányzik még ahhoz, hogy megértsük a mesterséges intelligencia hatását az életünkre.
Nem segít ebben sem az, ha az AI-jal kapcsolatos rémhírekből tájékozódunk, sem az, ha elhisszük, hogy holnaptól Kánaán lesz az új technológiának köszönhetően.
De azt gondolom, előbb vagy utóbb minden társadalom el fog jutni arra a szintre, hogy a mindennapi életben a megfelelő funkciókra tudja használni az AI-t.
Tegyük fel, hogy beülsz a SMART-on egy panelbeszélgetésre, ahova az egyik résztvevő egy rá teljesen hasonlító AI robotot küld be maga helyett. Szerinted észrevennéd, hogy nem egy valódi személy beszél? Ha igen, mik lennének az árulkodó jelek?
Ez függ attól is, hogy milyen nyelven zajlik ez a beszélgetés. Angol nyelven kevésbé lenne feltűnő, hogy egy AI beszél – a magyar szófordulatok, kifejezések viszont jelenthetnének olyan kihívást a mesterséges intelligenciának, hogy inkább észre lehessen ezt venni.
Elképzelhetőnek tartod, hogy pár év múlva magad helyett egy AI által vezérelt avatárodat küldd el a SMART-ra?
Sokat segítene az időm menedzselésében, de nem gondolom, hogy ez ennyire rövid távon megvalósulhat. Abban sem vagyok biztos, hogy ez lenne a leghatékonyabb felhasználási módja a technológiának. Vannak olyan szakmák, pozíciók, mindennapi feladatok, amik esetében ragaszkodnunk kell a humán erőforráshoz. Van viszont sok optimalizációs folyamat, döntéstámogatási és irányítási rendszer, amiben hatalmas szerepe lehet az AI-nak.
Akkor nem tartod jó ötletnek, hogy a SMART-ra az AI hasonmásodat küldd el?
Az AI arra mindenképpen jó, hogy az ember tárgyi tudását maradéktalanul át lehessen adni.
Az ilyen konferenciákon viszont szerintem az elsődleges cél az, hogy a benyomásainkat, a tapasztalatainkat, az érzéseinket adjuk át egymásnak – és erre nem feltétlenül alkalmas a mesterséges intelligencia.
NYITÓKÉP: Bartuszek Lilla előadást tart a 2024-es SMART Konferencián „Fenntartható Városok – Mitől lesz élhető egy város?” címmel. Forrás: Takács József / IVSZ
