Hirdetés

Mennyire tartják hasznosnak a vezetői képzéseket a magyar cégvezetők?

A STRT összesen 142 cégvezetőt kérdezett meg arról, hogy az őket a vezetői kihívásokra felkészítő tanfolyamokra miért járnak, mik a legfontosabb szempontok egy-egy képzés kiválasztásánál, és mennyit fizetnek értük évente. A kutatás nem volt reprezentatív, így a magyar cégvezetőkre nézve általános következtetéseket nem lehet levonni.

Egy céget jól vezetni nem magától értetődő dolog, azt sokszor tanulni kell: ezért is relevánsak azok a piaci képzések és tanfolyamok, amelyek segítik például a hatékony cégvezetés elméleti és gyakorlati elsajátítását a cégépítés egyes szakaszaiban, felkészítenek a nemzetközi piacra lépésre, vagy éppen a személyes márkaépítéshez adnak eszközöket.

A Balogh Petya nevével fémjelzett STRT április 10. és 26. között végzett online kérdőíves felmérést a STRT hírlevelére feliratkozók között,

melynek során összesen 142 cég (döntően kkv-k) vezetőinek visszajelzései alapján mérték fel, hogy milyen elvárások és tapasztalatok övezik ezeket a szakmai továbbképzéseket.

Mivel az adatfelvétel nem volt reprezentatív a hazai cégvezetőkre, ezért az eredményekből általános következtetéseket nem lehet levonni, csupán arra kapunk választ, hogy a STRT kapcsolati hálójában lévő válaszadók hogyan vélekedtek a témáról.

Sokan félmillió forintnál is többet költenek egy évben vezetői képzésekre

A 142 választ adó cégvezető többsége, 56 százaléka negyedévente, 10 százalékuk viszont soha vagy egy évnél is ritkábban vesz részt valamilyen szakmai továbbképzésen.

Harmaduk évente nettóban 250-500 ezer forintot, másik harmaduk 500 ezer forintnál is többet költ képzésekre.

Ahogy a felmérés eredményeit taglaló sajtóközleményből kiderül, a vállalkozók leggyakrabban szakmai szervezetek, oktatással foglalkozó cégek (mint a STRT, az XLabs vagy a LABA), az online platformok (mint az Udemy, a Coursera, az edX vagy az Udacity) tréningjeit keresik, és leginkább a helyszíni, egész napos tréningeket (38,5 százalék), majd a saját tempóban elvégezhető, online kurzusokat preferálják.

A 142 válaszadót a leginkább a vezetés és menedzsment, a mesterséges intelligencia, a marketing és értékesítés, a pénzügy és pénzügyi tervezés, valamint a branding érdekli egy vezetői továbbképzés során.

A felkészült, jó hírnevű oktatók mellett nehéz labdába rúgni

A STRT felmérésben a válaszadók túlnyomó részben, 57 százalékban azért vesznek részt vezetői képzéseken, hogy szakmailag fejlődjenek és előrelépjenek.

Abban, hogy ezt elérjék, garanciát látnak az oktató hírnevében: ez volt a legfontosabb szempont, ami alapján kiválasztják a szakmai továbbképzést. Ezt követi a tananyag minősége és a képzés ára.

Ezzel összhangban a válaszadók a közelmúltban elvégzett szakmai továbbképzésekről leginkább a felkészült, képzett oktatókat, a tanultak alkalmazhatóságát és a releváns, magas minőségű tananyagot emelték ki pozitívumként, míg negatívumként a kapcsolatépítési lehetőség hiányát és a rossz helyszínválasztást említették.

Nem jut elég idő arra, hogy a cégvezetők továbbképezzék magukat

Habár az eddigi adatokból az tűnik ki, hogy a válaszadó cégvezetők inkább igénylik és megfizetik a képzéseket, illetve tudják is hasznosítani az ott tanultakat, mégsem tudnak annyi időt és energiát fordítani a tanfolyamokra, mint szeretnének.

A felmérés tanúsága szerint ideálisan a 142 cégvezető 55 százaléka nem negyedévente vagy ritkábban, hanem havonta érezné szükségét részt venni szakmai továbbképzéseken.

Annak, hogy ez nem valósul meg, a leggyakoribb oka az időhiány. Ahogy Balogh-Mázi Mária, a STRT Holding oktatási- és marketingigazgatója elmondta: „A vezetők túlnyomó többsége, 76%-a emiatt nem tanul többet”.

A felmérést a STRT megbízásából a Deluxe Media PR ügynökség állította össze Balogh-Mázi Mária felügyeletével.

NYITÓKÉP: A STRT alapítói, balról jobbra Balogh Petya, Balogh-Mázi Mária, Nagy István, Langmár Péter és Kozma Andrea. Forrás: STRT

Vissza a jövőbe – újra Agtech Summit

A legújabb technológiai fejlesztések, amelyek a jövőben átalakítják a mezőgazdasági gyakorlatokat; globális agrárrobotikai forradalom; átjárás a hadiipari és mezőgazdasági innovációk között– néhány témakör, amellyel az agrárium jövője iránt érdeklődők találkozhatnak az idei Agtech Summiton.

Bővebben

Jelentkezz a megújult Ideathon startupötletversenyre, és hozz innovatív megoldást városi problémákra

Az idei Ideathon minden eddiginél fókuszáltabb programot kínál a versenyzőknek, akik olyan városi kihívásra fognak megoldást keresni, mint a közlekedési dugók, a zöldterületek hiánya, vagy a közösségi terek fejlesztése. Jelentkezési határidő: november 15.

Bővebben

Mesterséges bélintelligencia: a nagy dolgodról készít felvételeket a Throne startup

A beszédes Throne nevű startup megoldásával bárki szerezhet információkat arról, hogy az egyes ételek, étrend-kiegészítők milyen hatással vannak az emésztésére, mennyire hidratált a szervezete, és segít általánosságban megérteni, hogy mi járul hozzá az emésztőrendszer megfelelő működéséhez.

Bővebben

Keress új helyet a startupodnak, alakítsd ki te Buda új közösségi irodaterét!

A Hengermalom projekt keretében a Dürer kert mögötti épületeket kívánja a tulajdonos egy pezsgő, befogadó közösségi és kulturális központtá alakítani. Arról, hogy milyenek lennének a vállalkozásodnak ideális körülmények, november közepéig mondhatod el a véleményed egy kérdőív kitöltésével. 

Bővebben

A svéd Klarna lett idén Európa startupkeltetője a pénzügyi technológiai szektorban

Az Accel és a Dealroom közös kutatása évről évre azt vizsgálja, hogy az európai és az izraeli ökoszisztéma fintech unikornisainak volt alkalmazottai mennyi új startupot alapítanak: 2024-ben eddig 625-öt. Ezen másodgenerációs startupok pedig elég sikeresek: több mint felük 1 millió dollár felett vont már be tőkét. Mutatjuk a részleteket.

Bővebben

Média mint a kockázati tőke egyik lába? Furán hangzik, de működik

A DMG Ventures portfóliójába tartozó cégek equityért cserébe nemcsak tőkét, hanem komplex médiaszolgáltatást is kapnak: segítenek nekik összerakni a megfelelő marketing- és médiastratégiát, majd potenciálisan havi 33 millió brit médiafogyasztóval ismertethetik meg a történetüket.

Bővebben

Neves befektetők látják a lehetőséget az értékesítési folyamatot AI-aszisztensekkel automatizáló Artisan startupban

Y Combinator, Oliver Jung, Sequoia Scout – többek között ők adtak a San Francisco-i startupnak 11,5 millió dollár pre-seed finanszírozást annak érdekében, hogy az Artisan a teljes kimenő értékesítési folyamatot automatizálhassa erre képzett AI-asszisztenseivel.

Bővebben