2500 vállalkozás válaszai alapján készült elemzés a Műegyetemen a magyar kis- és középvállalkozások digitális felkészültségéről. A tapasztalatok az MBA képzésben is hasznosulnak.
A kkv-k internet ellátottsága magas szintű, ugyanakkor komoly fejlesztési lehetőség látszik az informatikai alkalmazások üzleti folyamatokba integrálásában, így összegezhetők a BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának (BME GTK) friss kutatási eredményei.
A BME következtetései összhangban vannak az Európai Unió rendszeresen hivatkozott Digital Economy and Society Index (DESI) mérőszámának Magyarországra vonatkozó adataival, ahol a hálózatelérésben, internethozzáférésben, és egyéb technológiai adatokban EU-s átlagon, sőt sok területen afelett teljesít Magyarország. Pozitív eredménynek tekinthető, hogy bár szignifikáns eltérés van a 250 fő feletti vállalatok és az 5 fő alatti mikrovállalkozások digitalizáltsága között, a digitális képességek és az internethasználat ennek ellenére elterjedtnek, és egyenletes eloszlásúnak tekinthetők. Ez nagymértékben köszönhető azoknak a kötelező alkalmazásoknak, amelyeket az adóbevalláshoz, a banki tranzakciókhoz vagy más közigazgatási kapcsolattartáshoz kell a vállalatoknak alkalmazniuk.
Ezzel szemben komoly fejlesztési lehetőség látszik az informatikai alkalmazások speciális üzleti folyamatokba integrálásának területén. A már emlitett DESI mérés és a BME kutatásában vizsgált 2500 elemes vállalati minta is igazolta, hogy bizonyos iparágakban még alacsony fokú az információrendszerek, az adatbázisok, a korszerű adatelemzés vagy a felhőszolgáltatások igénybevétele. Digitális készültség szempontjából a magyar vállalatok alacsony, közepes és magas készültségű csoportokra oszthatók. Magas a digitalizáltság a pénzügyi és infokommunikációs szektorban, míg például a bányászat, illetve az építőipar sorolhatók az alacsony digitalizáltságú iparágak közé. Megjelennek a regionális hatások is – ahol húzó iparágak működnek és fejlettebb üzleti környezetről beszélünk ott jóval magasabb a digitális készültség (például a járműipar régióiban vagy a fejlett Közép-Magyarországi régióban).
A nemzetgazdaság versenyképessége szempontjából nagy jelentőségű digitális transzformáció területén a BME több karán végeznek alapkutatásokat, vezetnek innovációs projekteket és a témakör a tantárgyak között is szerepel. A kutatásról Nemeslaki András, egyetemi tanár, a BME GTK Menedzsment és Vállalkozásgazdaságtan tanszékének vezetője elmondta: „A tapasztalatok szerint a műszaki kihívások mellett gyakori, hogy a vezetési, üzleti, illetve vállalkozói szemléletbeli hiányosságok akadályozzák a digitális transzformáció sikeres végrehajtását. A BME GTK a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) együttműködve éppen ezért egy átfogó kutatási programot dolgozott ki az elmúlt két évben, amelynek részeként a magyar KKV-k digitális érettségét, az IKT eszközök bevezetésével elért jövedelmezőség változását, illetve ezek regionális, iparági és vállalati mérethez köthető összefüggéseit is feltárjuk.” Hozzátette, hogy az eredmények ismeretében cél a műegyetemi vezetőképzések – kiemelten, a jövő tanévben harmincadik évfordulóját ünneplő BME Master of Business Administration program – fejlesztése annak érdekében, hogy a hallgatók a gazdasági és műszaki ismeretek legkorszerűbb kombinációját, valamint az empirikus adatokat megismerve a hazai specialitásokat és kitörési pontokat is elsajátítsák.
A kutatás első fázisa 2020-ban, a koronavírus-járvány időszakában zajlott 2500 tagú, reprezentatív kkv mintán. Az adatgyűjtés és elemzés során az e-NET Internetkutató és Tanácsadó Kft. volt a BME partnere. A kutatók a már említett jövedelmezőségi, földrajzi és vállalati méret adatok mellett, információkat gyűjtöttek a digitális képességekről (internethasználat, adatvédelem, IKT képességek), az alapfolyamatok digitalizáltságáról (közigazgatási kapcsolatok, on-line fizetési megoldások, számlázás, stb.), illetve a speciális üzleti folyamatokkal kapcsolatos infokommunikációs alkalmazásokról (vállalati információrendszerek, HR alkalmazások, céges adatbázisok használata, e-kereskedelmi megoldások, stb). Rákérdeztek a transzformációt ösztönző tényezőkre is, pl. az állami támogatások szerepére vagy a COVID hatására.
A kutatás szerint a digitális érettség száznál több mutatója közül valójában csak háromnak van érdemi pozitív hatása a jövedelmezőségre: a számítógépet vagy laptopot használó alkalmazottak arányának, a hordozható eszközöket használó alkalmazottak arányának, és a főállasú IKT munkaerő foglalkoztatásának. Mindhárom a munkaerő digitális kompetenciáira és ellátottságára vonatkozik. Mivel átlagosan a vállalatok 50 százaléka alacsony digitalizáltságú ezeket a kompetenciákat tekintve, a legmagasabb termelékenységű és jövedelmezőségű vállalatok között is nagy arányban vannak olyan cégek, ahol a munkaerő digitalizáltsági foka alacsony. A digitális érettség és jövedelmezőség közötti kapcsolat nagy változatosságot mutat a vállalat nemzetgazdasági ágazati besorolásának, földrajzi elhelyezkedésének és méretének függvényében. Egyes vállalattípusokban a fenti kapcsolat ellentétes előjelű lehet, mint más típusokban. E kereszthatások feltárása fontos ahhoz, hogy azonosítható legyen, a gazdaság további digitalizációja mely szektorokban mozgósíthat versenyképességi tartalékokat.
A nagymintás kutatást esettanulmányokkal és interjúkkal kiegészítő mélyelemző esetekből az is kiderül, hogy a vállalaton belüli érdekcsoportok számára jól kivehető különbségek vannak digitális transzformációtól elvárt hozamok, és a befektetett erőforrások mértékével kapcsolatban. Érdekes például az a sztereotípia, hogy az idősebb generáció ellenáll a digitálizációval szemben, holott a kutatás adatai szerint ennél jóval dominánsabb a vállalatban elfoglalt funkcionális nézőpontok közötti különbség (pl. az értékesítés, a számvitel vagy a termelés elérő célrendszere), vagy a vezetői hierarchia közötti eltérések (pl. más egy művezető problémája, mint egy vezérigazgatóé, akármilyen a köztük levő korkülönbség).
A BME GTK és az MNB szakértőinek részvételével jelenleg is zajlik az adatok többirányú elemzése, és az eredményekből levonható tanulságok megjelentetése 2021. második felében várható. Az őszi félévben ezen vizsgálatoknak részletes összefüggései is további izgalmas, és újszerű tartalmi elemekkel fogják gazdagítani az MBA programot, segítve a hallgatók felkészülését a vállalati digitális transzformációs projektek vezetésére.
