Ha eseményekre az ember az AI avatárját tudná elküldeni, skálázhatóvá válna egy nem skálázható tényező, az idő – mondja Tarczali Patrícia, a Future Proof Consulting társalapítója. Fetter István, a CIB Bank Kisvállalkozások Szegmens Menedzsment vezetője szerint viszont lehet, hogy közel sem lesz olyan robbanásszerű az AI fejlődése, mint gondoljuk. Páros interjúnk a SMART Konferenciáról.
Azt várnánk, hogy a mesterséges intelligenciához a változásban élen járó innovációs és startup-ökoszisztéma alkalmazkodik a leggyorsabban. Valóban így van ez, vagy még itt is félnek az AI-tól? Mire használják az innovátorok a mesterséges intelligenciát , és elküldenék-e egy konferenciára az AI avatárukat? A SMART Konferencián kérdeztük ezekről az ökoszisztéma szereplőit.
+ + +
Az idei SMART Konferencia egyik központi témája a mesterséges intelligencia hatása a mindennapjainkban, ami lehet ijesztő is az ember számára. Szerintetek kell félni az AI-tól, vagy inkább üdvözlendőnek tartjátok a megjelenését az életünkben?
Tarczali Patrícia: Én nem félek tőle, jó eszköznek és lehetőségnek látom, semmint egy félelmetes ellenségnek.
A mesterséges intelligencia nekem most olyan érzés, mint amikor arra vártunk hónapokig, hogy bevezessék a vezetékes telefont, és ne kelljen sorba állni a telefonfülkénél az apróval.
Már az is csoda volt, hogy nálunk, a lakásban lesz vezetékes telefon, és még utána hova fejlődtünk a mobiltelefonokkal. Ugyanazt a technológiai forradalmat látom most az AI-jal, mint amit a telekommunikáció kapcsán megéltünk.
Fetter István: Egyetértek az elhangzottakkal: az AI megkerülhetetlen jelenség napjainkban. Ha megnézzük, az összes nagy tőzsdén jegyzett cég, amelynek az árfolyama fölment, az AI-hoz köthető. Illetve minden iparág egyre inkább használja ezt a technológiát.
Például a CIB anyabankja, az Intesa Sanpaolo több mint négyszáz főt toborzott csak az AI-ra dedikáltan, akik rengeteg anyagot néznek át és készítenek arról, hogy ezt a technológiát pontosan hol és hogyan lehet majd használni.
De már napjainkban is sok helyen használják a mesterséges intelligenciát, például call centerekben, CRM-rendszerekben.
Ha bemegyek egy CIB bankfiókba, hamarosan lehet, egy mesterséges intelligencia fogja az ügyemet kezelni?
FI: Most még nem, de később eljuthatunk idáig is. Azért valószínűleg sokunk még mindig emberrel szeretne beszélgetni, ha betér egy fiókba. Részben azért, mert még mindig azt gondoljuk, hogy egy embertől jobb és pontosabb információkat kapunk, másrészt azért, mert emberrel akarunk kapcsolódni egy beszélgetésben.
A mindennapokban szoktatok AI eszközöket használni?
TP: Szoktam, most barátkozom velük. Muszáj is, mert a Metropolitan Egyetemen tanítok, és a hallgatók előszeretettel használják a mesterséges intelligenciát. Jó, ha eggyel előrébb tartok náluk a témában ahhoz, hogy egyrészt tudjam őket segíteni, másrészt felismerjem, ha valami AI-jal készült. Szervezet- és vezetőfejlesztőként egyébként abszolút híve vagyok annak, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközt használjunk.
Istvánra reagálva: azt látom, hogy az AI iszonyatosan nagy versenyelőnyt tud adni nemcsak azon cégek számára, akik ezzel foglalkoznak, hanem azoknak is, akik „csak” jól használják az eszközöket.
Mostani állapotában az AI zseniálisan használható azokra az 5-15 perces repetitív feladatokra, amikre amúgy iszonyat sok erőforrást égetünk el.
Ehhez viszont az kell, hogy az emberek nyitottá váljanak az AI-ra, és ne azt lássák benne, hogy elveszi tőlük a munkát. Hanem azt, hogy az alacsonyabb hozzáadott értékű munkát „veszi el”, és így a magasabb hozzáadott értékű feladattal lehet foglalkozni.
Szerintetek a magyar társadalom elég érett-e arra, hogy felelősségteljesen tudja használni a mesterséges intelligencia által nyújtott eszközöket?
TP: Laikus felhasználóként azt tudom mondani, hogy ha a társadalom nem is eléggé érett, de a nagyközönségnek szóló AI alapú rendszerek biztosítják azt, hogy jól használják őket, és nem engedi magát rossz dolgokra használni.
FI: A társadalom bizonyos szereplői valamennyire érettek már a felelősségteljes használathoz. Programozók használják arra az AI-t, hogy egy új program írásához a mesterséges intelligencia keresse meg nekik a korábbi programokat, és passzintsa össze őket.
Bizonyos e-mailek, szövegek írására is sokan tudják már használni az AI-t, bár figyelni kell arra, hogy az így legenerált szövegek egy része azért nem tökéletes. Mert nem feltétlenül tudja eldönteni az AI, hogy az az adat, amiből dolgozik, mennyire hiteles.
Másik oldalról szabályozni is kell az AI-t ahhoz, hogy a társadalom felelősségteljesen tudja azt alkalmazni és detektálni. Lehet csalásra is használni az AI-t, hogy egy rokon vagy ismerős bőrébe bújva kérjenek meg arra valakit, hogy egy utalást teljesítsen.
Volt tudomásod ilyen konkrét esetről?
FI: Igen, voltak már ilyenek sajnos. És itt kanyarodnék vissza ahhoz a kérdéshez, hogy kell-e félnünk az AI-tól, fel vagyunk-e rá készülve:
nagyon nehéz lenne olyan technológiát találni, ami rossz szándéktól vezérelten ne lenne veszélyes. Ez alól az AI sem kivétel. De ez nem azt jelenti, hogy pánikot kell kelteni, hanem a tudatos, prudens felhasználást kell erősíteni.
Az előbbi példánál: ahelyett, hogy egyből utalnánk a csalónak, érdemes kicsit jobban megnézni a felvételt, figyelni a test mozgását, hogy az mennyire hiteles, gyanúval élni az indoklást illetően, hogy hogyan és miért kér meg minket arra a felvételen látható egyén, hogy utaljunk, illetve visszakérdezni, beszélgetést kezdeményezni, amiből kiderülhet a csalás.
Tegyük fel, hogy egy most következő panelbeszélgetésbe a SMART-on az egyik résztvevő egy rá teljesen hasonlító AI robotot küld be maga helyett. Szerintetek észrevennétek, hogy nem egy valódi személy beszél? Ha igen, mik lennének az árulkodó jelek?
TP: A robotika jelenlegi fejlettsége alapján szerintem észrevennénk a testmozgásán, hogy egy humanoid robotot látunk.
Másrészt az AI egyik fő fejlődési területe – az alapján az öt előadás alapján, amiket a témában a SMART-on meghallgattam – az értelmi intelligencia.
Az intelligencia viszont – a hagyomány megközelítések szerint – legalább 8-10 elemből áll, és ennek csak egy része az, ami adatokból kinyerhető. Az intelligenciának 3-4 szegmense az érzelmekről, azok dekódolásáról és a rájuk adott reakciókból tevődik össze. Ezeket a legnehezebb megfognia az AI-nak.
Szóval ha jól figyelek az AI robot érzelmi megnyilvánulásaira, szerintem észrevenném, hogy ő egy robot.
FI: Zsigerileg talán túlzott magabiztossággal azt mondanám, hogy észrevenném. Jobban belegondolva az empirikus kísérletekbe, ezt inkább nem veszik észre az emberek. Így valószínűleg én se venném észre, bár bíznék benne, hogy mégis. De ha most még észre is venném, pár év múlva vélhetően már nem tudnám.
Elképzelhetőnek tartjátok, hogy pár év múlva magatok helyett egy AI által vezérelt hasonmásotokat küldjétek el a SMART-ra?
TP: Ha érzelmi alapon válaszolok, csípőből rávágom, hogy nem. Az ember társas lény, szükségünk van ilyen konferenciákon az emberi érintkezésre. Ha racionális alapon nézem, akkor száz százalék, hogy ezt tenném.
Saját magamat tudnám skálázni. A startup-ökoszisztémában számtalanszor ütköznek egymással találkozók, események. Ha magam helyett a humanoid AI-omat tudnám elküldeni ezekre, skálázhatóvá válna egy alapvetően nem skálázható tényező, az idő.
Zseniális volt egyébként, amikor egy megbeszélés elejére az egyik dubai ügyfelem avatárja jelentkezett be helyette. Először nagyon fura volt, hogy szólongattam az AI-t, hogy „halló, itt vagy?”, és csak utána esett le, hogy ez egy mesterséges intelligencia alapú avatár, ami az ügyfelem kalendárját lekövetve levezényli helyette a megbeszélés első néhány percét.
FI: Lehetőségként nem vetném el, hogy egy AI hasonmásomat küldjem el egy konferenciára, és idővel ez szerintem be is fog következni.
Viszont azt se feledjük, hogy sok jövőkutató nem jól saccolta meg, hogy a technológiai fejlődés mikor hova fog elérni. Évekkel ezelőttre datálták, hogy az önműködő autók veszik át az ember vezette gépjárművek helyét, vagy hogy eltűnnek a taxisofőrök és a könyvelők. De még mindig mi vezetjük az autónkat, és rengeteg taxis és könyvelő van. Már csak azért is, mert sokan nagyon is igénylik a személyes, emberközpontú interakciót.
Az biztos, hogy jön és jönni is fog még az életünkbe új technológia az AI-jal, de ezekből a példákból kiindulva lehet, hogy közel sem olyan robbanásszerűen, mint azt most gondoljuk.
MONTÁZS: Startup Online. A képek forrása: Tarczali Patrícia / LinkedIn & Stiller Ákos / IVSZ
