Mint arról korábban a Startup Online is beszámolt, erősen ráfeküdt az Európai Unió jogszabály-kezdeményező szerve, az Európai Bizottság arra, hogy kezdjen valamit az uniós startup-ökoszisztéma helyzetével.
Ennek részeként volt értelmezhető, hogy Ursula von der Leyen régi-új bizottsági elnök létrehozta a startupokért, kutatásért és innovációért felelős biztosi pozíciót, ezzel önálló szakpolitikai szintre emelve a startupok helyzetét.
Az új biztosi pozíciót a bolgár Ekaterina Zaharieva tölti be.
Ezzel párhuzamosan az európai ökoszisztéma szereplői is megmozdultak, és olyan régóta húzódó problémákat kezdtek el feszegetni, mint a széttöredezett piac, az országokon átívelő befektetések nehézsége, vagy a cégalapítás bonyolultsága és digitalizálásának hiánya. A lehetséges megoldásokat tartalmazó, EU Inc névre hallgató komplex javaslatcsomaghoz itthonról a Startup Hungary is hozzájárult – a szervezet ügyvezető igazgatója, Biás Csongor a Startup Online-nak el is mondta, hogy nyitott kapukat döngetnek ezzel a Bizottságnál.
Nemrég Ursula von der Leyen be is jelentette: új „Európai Innovációs Törvényt”, valamint „Startup és Scaleup Stratégiát” állít össze a Bizottság – ez utóbbit hozta nyilvánosságra az uniós szerv május végén.
Mit jelent az, hogy valami stratégia?
A dokumentum stratégia, tehát alapvető célokat és irányokat jelöl ki, illetve előre vetít konkrét intézkedéseket.
Ha úgy tetszik, a Startup és Scaleup Stratégia egy magasszintű forgatókönyv arra, hogy az EU mit és mikor akar elérni az elkövetkező években az ökoszisztémában, és aminek a konkrét végrehajtását ki kell még dolgoznia.
Ráadásul a dokumentumra először más uniós szerveknek is rá kell még bólintania.
Az összesen 26 javasolt intézkedés azt célozza, hogy „Európát a világon a globális technológiai vállalatok indítására és növekedésére legalkalmasabb hellyé tegye”.
A stratégia 5+1 terület köré csoportosítja az intézkedéseket.
1. Innovációbarát szabályozási környezet előmozdítása
Az ezen belül javasolt intézkedések:
- A 28. rezsimként emlegetett szabályozás bevezetése 2026. Q1-ben.
Ez az előirányzott dokumentum lefedné az EU Inc kezdeményezés jelentős részét: egységes vállalati jogi keretrendszert írna elő, amely
„segíteni fogja a vállalatokat az egységes piacon történő letelepedés, bővítés és működés során felmerülő akadályok leküzdésében”.
Egyúttal ez lenne az a dokumentum, ami az egységesülő piac különböző jogterületeket érintő kérdéseivel is foglalkozik, például a fizetésképtelenséggel, vagy a munka- és adójoggal. A stratégia szerint a 28. rezsim lehetővé tenné továbbá, hogy ideális esetben 48 órán belül letelepedhessenek a vállalatok Európában.
- A European Business Wallet létrehozása 2025. Q4-ben. Ez fogja képezni az EU-ban történő egyszerű és digitális üzleti tevékenység alapját, lehetővé téve, hogy a vállalatok digitális úton intézhessék ügyeiket a közigazgatási szervekkel.
- Európai Innovációs Törvény megalkotása 2026. Q1-ben. Célja jogi oldalról biztosítani, hogy az innovátorok és fejlesztők minél hatékonyabban kísérletezhessenek az EU-ban új technológiákkal.
- Önkéntes innovációs stresszteszt bevezetése 2026 Q1-ben. Ennek lényege, hogy a tagállamoknak ajánlásokat fogalmazna meg a Bizottság, amelyekkel „szisztematikusan” értékelni lehet a nemzeti jogszabályokat „az innovációra gyakorolt potenciális hatások” szempontjából.
- A stratégiai ágazatok szabályozási terheinek csökkentése 2025-től. Ez a pont előirányozza egy csomó ágazati szabályozás megalkotását, például lehet számítani a jövőben biotechnológiai törvényre, biogazdasági és élettudományi stratégiára, vagy az orvostechnikai eszközökről szóló rendeletre.
- A szabványosítási rendelet felülvizsgálata 2026-ban. Célja, hogy a szabványalkotási folyamatok gyorsabbá és hozzáférhetőbbé váljanak, különösen a kkv-k és a startupok számára.
- A vállalati átszervezésről szóló tanulmány elkészítése 2026-ban, amivel látható lenne, hogy a tagállami és uniós szintű vállalati átszervezések „milyen mértékben akadályozzák a startupok, a scaleupok és az innovatív vállalatok üzleti alkalmazkodását és innovációját a gazdaság különböző ágazataiban”. Célja végsősoron, hogy támogassa a minőségi munkahelyek létrehozását és a munkaerő mobilitását.
2. Jobb pénzügyi támogatási rendszer kidolgozása a startupok és scaleupok számára
Az ezen belül javasolt intézkedések:
- Az Európai Innovációs Tanács (EIC) bővítése és egyszerűsítése 2025-ben.
Az EIC mint az EU fő innovációt segítő szerve a jövőben nagyobb hangsúlyt fog fektetni a szakaszos finanszírozásra a kockázatos innovációk esetében.
Továbbá bővíteni fogja a megbízható befektetői hálózatát, és a szakpolitikai visszajelzésekben jobban fog támaszkodni az EU kentaur (a 100 millió dolláros éves ismétlődő bevételt elérő) és unikornis (az 1 milliárd dollár értékelést elérő) vállalataira.
2024 novemberében az új európai startubiztos, Ekaterina Zaharieva is úgy emlegette az Európai Innovációs Tanácsot, mint ahol „elég sok lehetőség van a fejlődésre”. Forrás: © European Union 2024 – Source: EP
- Scaleup Europe Fund létrehozása 2026-ban. Célja a deeptech scaleupok közvetlen anyagi támogatása olyan „stratégiai ágazatokban”, mint az AI, a kvantumtech, a félvezetők vagy a biotechnológia. Az alap az EIC-en keresztül, az EIC már létező alapjai mellett jönne létre, és részben magánbefektetők finanszíroznák – annak méretéről viszont nem tesz említést a stratégia.
- Európai Innovációs Beruházási Paktum megalkotása 2026-ban. Célja ösztönözni, hogy az intézményi befektetők kezelt vagyonuk egy részét uniós alapok alapjaiba, kockázati tőkealapokba és nem jegyzett scaleupokba fektessék be.
- Befektetési eszközök a biztonsági-védelmi válllalkozások számára 2026-ban. Célja elősegíteni az ilyen startupokba és scaleupokba történő befektetéseket, például rugalmasabb finanszírozással, célzott támogatásokkal, meglévő finanszírozási lehetőségek erősítésével és kiterjesztésével. A stratégia külön megemlíti, hogy az ukrajnai innovátorok számára is nyitottak lesznek ezek az eszközök.
- Új keretrendszer megalkotása az IP-értékbecsléshez, 2027 Q2-ben. Ezt a Bizottság az EU Szellemi Tulajdonjogi Hivatalával együttműködve fogja kidolgozni.
- Az európai üzleti angyalok támogatása 2026-ban. Ennek célja, hogy az angyalok több fiatal startup növekedését tudják támogatni. Konkrétumot ezzel kapcsolatban a stratégia nem említ.
- A „nehéz helyzetben lévő vállalkozás” fogalmának felülvizsgálata 2025. Q2-től. A felülvizsgálat célja, hogy az EU figyelembe vegye azokat a tényezőket is, amik kizárják az egyes állami támogatásokból az egyébként csődveszélyben nem lévő vállalkozásokat is.
- A horizontális és nem horizontális összefonódásokra vonatkozó iránymutatások felülvizsgálata 2027-ben. Célja ezzel a Bizottságnak, hogy figyelembe tudjon venni olyan dinamikus kritériumokat is, mint az innovációs verseny.
- European Corporate Network létrehozása 2026-ban. Ennek küldetése az lesz, hogy integrálja „a nagyvállalatokat, a vállalati kockázatitőke-befektetőket és a vállalati beszerzőket az EU innovációs ökoszisztémájába”. A hálózat tagjainak kötelező lesz továbbá előnyben részesíteniük „az európai startupokat, amikor innovatív megoldásokkal foglalkoznak, befektetnek és beszerzéseket végeznek”.
3. A gyors piaci bővülést célzó intézkedések
Az ezen belül javasolt intézkedések:
- Lab to Unicorn kezdeményezés 2026-ban.
Ennek célja támogatni a kutatási eredmények kereskedelmi hasznosítását, például a vezető európai startup- és scaleup-központok közötti szinergiák kiaknázásával, átjárhatóságuk erősítésével, az akadémiai feltalálók és a techtranszfer irodák támogatásával, valamint az egyetemi és állami kutatószervezetek közötti IP-átadás feltételeinek tisztázásával.
- Az innovációt támogató közbeszerzési intézkedések foganatosítása 2025-26-ban. Itt a Bizottság megvizsgálja a startupok és scaleupok igényeit figyelembe véve, hogy hogyan lehetne egyszerűsíteni a közbeszerzésekhez való hozzáférést, vagy hogy hogyan növelhető a közbeszerzésekbe való beruházás.
4. A legjobb tehetségek támogatása
Az ezen belül javasolt intézkedések:
- Az ún. „Blue Carpet” kezdeményezés 2025-26-ban.
Ennek általános célja, hogy az EU bevonzza és megtartsa az EU-n belüli és kívüli országokból származó, magasan képzett tehetségeket.
Ezt rengeteg kisebb részletszabály átlakításával érné el a Bizottság, például a vállalkozói oktatás erősítésével, a kutatási eredmények piaci hasznosításának jobb jutalmazásával, ez európai határokon túlról érkező startup- és scaleup-munkavállalók adóügyi akadályainak megszüntetésével, vagy egy új vízumstratégia elfogadásával, amely javítja az Európán kívüli, magasan képzett hallgatók, kutatók és munkavállalók helyzetét.
- Méltányos munkaerő-mobilitási csomag bevezetése 2026-ban. Ez fogja pontosítani a határokon átnyúló távmunka esetén alkalmazandó társadalombiztosítási szabályokat, valamint ki fog dolgozni egy rendszert arra is, hogy egyszerűbben lehessen elismerni harmadik országbeli személyek képesítését az EU-ban.
Ugyan a stratégia nem említi, de ebbe a sorba illeszkedik a már korábban bejelentett „Choose Europe for Science” program is, ami félmilliárd euró értékben különít el tőkét annak ösztönzésére, hogy a világ bármely tájáról (ki nem mondottan erősen az USA-ból) érkező kutatók tudományos pályájukat Európában folytassák.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a párizsi Sorbonne Egyetemen jelentette be „Choose Europe for Science” programot, idén május elején . Forrás: Ursula von der Leyen / LinkedIn
5. Az infrastruktúrához, hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés
Az ezen belül javasolt intézkedések:
- Az ipari felhasználók kutatási és technológiai infrastruktúrákhoz való hozzáféréséről szóló charta megalkotása 2025-ben.
A charta tisztázni fogja, hogy a startupok és a scaleupok hogyan férhetnek hozzá a kutatási és technológiai infrastruktúrákhoz, és szükség esetén harmonizálja az eltérő feltételeket. A Bizottság külön kiemeli, hogy pénzügyi támogatást fog nyújtani a startupoknak az AI-létesítményekhez való hozzáférésre.
- Az innovatív vállalkozások európai kutatási és technológiai infrastruktúrákhoz való hozzáférését elősegítő európai innovációs törvény megalkotása 2026 Q1-ben. Ennek is az lesz a célja, hogy elősegítse az innovatív vállalkozások hozzáférését az európai kutatási és technológiai infrastruktúrákhoz.
- Útmutatás az egyetemek és állami kutatószervezetek számára 2026-ban, hogy milyen feltételekkel biztosíthatják az infrastruktúrájukhoz való hozzáférést.
+1: Az eredmények mérése
Az ezen belül javasolt intézkedések:
- Európai startup- és scaleup-eredménytábla, 2026-tól.
Ez lesz a startégia eredményességének fő mérőeszköze. Ennek keretében a Bizottság egy sor mutató alapján kívánja majd mérni az európai és nemzeti startup- és scaleup-ökoszisztémák teljesítményét, összevetve a globális versenytársakkal.
Az alkalmazott mutatók között lesz az EU-ban működő startupok, kentaur és unikornis vállalkozások számának növekedése.
- Éves startup- és scaleup-felmérés, 2026-tól. Ebben a cégek alapítóinak visszajelzéseit fogja kérni a Bizottság „az EU szabályozási környezetének időbeli javulásáról”.
- Javaslat a startupok, scaleupok és innovatív vállalatok definiálásására, 2026-ban.
Mi a következő lépés?
Ahogyan arra a stratégia is kitér, a labda most az EU többi szervénél van: arra az Európai Parlamentnek, a minisztereket tömörítő Európai Unió Tanácsa és az állam- és kormányfőket magába foglaló Európai Tanácsnak is rá kell mondania az áment. Mint azt a Bizottság hangsúlyozta: a Startup és Scaleup Stratégia sikerének kulcsa „a gyors és hatékony végrehajtás”.
Amennyiben a dokumentumot elfogadják, úgy a Bizottság 2027 végéig fog jelentést készíteni a stratégia végrehajtásáról.
A EU Startup és Scaleup Stratégiája angolul itt érhető el.
NYITÓKÉP: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Forrás: Ursula von der Leyen / LinkedIn