Mit várhatunk a leendő európai startupbiztostól?

A bolgár Ekaterina Zaharieva egy meghallgatáson három nagy téma köré vázolta fel az elképzeléseit: meg kell emelni a K+F ráfordításokat, meg kell reformálni a Horizont Európát, illetve startupbarát környezet kialakítására van szükség.

Mint arról korábbi cikkeinkben írtunk, az Európai Unióban most először fogják önálló szakpolitikai szintre emelni a startupokat azzal, hogy az éppen felálló Európai Bizottságban létrehozzák a  startupokért, kutatásért és innovációért felelős biztosi pozíciót.

Ez azért jelentős lépés, mert az Európai Bizottság az a szervezet, amely kezdeményezheti új uniós jogszabályok bevezetését, és ő felelős azért is, hogy ezeket végrehajtassa a tagállamokkal.

A startupokért is felelős biztosi pozícióra a Bizottság régi-új elnöke, Ursula von der Leyen egy bolgár jogászt, Ekaterina Zaharievát jelölte, aki három különböző miniszteri posztot töltött be a bolgár kormányokban az elmúlt 10 évben. A 49 éves Zaharieva először az Európai Parlament Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottsága (ITRE) előtt bizonyíthatta hozzáértését.

A meghallgatáson Zahareiva három nagy téma köré építette mondandóját – az alábbiakban ezeket foglaljuk össze.

I. A K+F ráfordításokat meg kell emelni

A bolgár politikus szerint közel sem elég a nemzetközi versenyben az, hogy

az Európai Unió GDP-arányos kutatási-innovációs ráfordítása jelenleg 2,3 százalékon áll – a cél elérni a 3 százalékot.

Ehhez képest – az Eurostat és az OECD adatai alapján – az Unió versenytársai közül GDP-arányosan Kína 2,6 százalékot, Japán 3,4 százalékot, az USA 3,6 százalékot, Dél-Korea pedig 5,2 százalékot fordít K+F-re.

A GDP-arányos 3 százalékos K+F ráfordítás elérését az EU-ban már régóta kitűzték, csak éppen a tagállamok kevesebb, mint ötöde érte is el a célszámot: Németország, Ausztria, Belgium, Svédország és Finnország voltak az egyedüliek, akiknek 2022-ig ez sikerült. Magyarország GDP-arányos K+F ráfordítása 2012 óta alig változott, az 2022-ben 1,39 százalékon állt. Forrás: Eurostat

Zaharieva ezt úgy akarja elérni, hogy

egyrészt a K+F kiadásokat az ún. európai szemeszter részévé teszi: ezt a keretrendszert arra hozták létre, hogy a tagállamok az uniós célok mentén összehangolják költségvetési és gazdaságpolitikájukat. Másrészt a biztosjelölt aktív kommunikációt kíván folytatni a kutatási és innovációs minisztériumokon túl a tagországok pénzügyminisztereivel is

annak érdekében, hogy meggyőzze őket az innovációs ráfordítások megtérüléséről.

II. A Horizont Európa komoly reformokra szorul

Zaharieva több ponton is elégedetlen az EU kiemelt K+F programjával, a Horizont Európával.

Szerinte egyrészt kevesebb és fókuszáltabb prioritás köré kéne építeni a programot.

Ugyanakkor az elmúlt évek geopolitikai változásait sem lehet figyelmen kívül hagyni, így a biztosjelölt felvetette, hogy a Horizont Európa az innovációk civil hasznosítása mellett jobban koncentrálhatna a védelmi technológiai kutatásokra és a katonai hasznosíthatóságra. Ez azonban nem jelenti a Horizont Európa integrálását az Európai Védelmi Alapba.

Másrészt teljesen felesleges, hogy több tucat dokumentumot kell beadnia a startupoknak ahhoz, hogy pályázhassanak az uniós forrásokra. Külön kiemelte ennek kapcsán az Európai Innovációs Tanácsot, mint ahol „elég sok lehetőség van a fejlődésre”.

Például növelni kell a startupoknak és kkv-knak adható tőkét (igaz, ez Zaharievától függetlenül is megtörténik 2025-től kezdődően), csökkenteni kell a pénzek odaítélésére szánt időt, és ezzel összefüggésben erősíteni a döntéshozók kompetenciáit a kérelmek elbírálásakor.

A bürokratikus akadályok melllet a bolgár biztosjelölt kritikával illette a nők alacsony számát a Horizont Európában: a cél az, hogy a program valamennyi igazgatótanácsában, szakértői csoportjában és értékelő bizottságában elérje az 50 százalékot a nők aránya.

III. Startupbarát környezet kialakítására van szükség

A biztosjelölt – a szavak szintjén egyelőre – meghallotta azt a több ezer ökoszisztéma-szereplőt, akik az elmúlt hetekben kampányt indítottak

egy uniós szinten egységes startup társasági jogi stuktúra kialakításáért annak érdekében, hogy az innovatív ötletek, a vállalkozások és a tőke szabadabban és könnyebben áramolhasson az Unión belül.

Zaharieva ebben a kérdésben az igazságszolgáltatási és jogállamisági biztosjelölttel, az ír Michael McGrath-tel kíván szorosan együttműködni.

Ekaterina Zaharieva az ITRE-meghallgatást követő sajtótájékoztatón. Forrás: © European Union 2024 – Source : EP

Továbbá nemcsak a Horizont Európa esetén, hanem

en bloc az innovációs környezet kapcsán a bürokratikus akadályok csökkentését szeretné elérni – ebben pedig a mesterséges intelligenciát is segítségül hívná.

Ahogy kifejtette: sokféle alapot hoztak létre az innovatív projektek finanszírozására, amin nehéz lehet kiigazodni. Az AI-nak így szerepe lehet abban, hogy az alapítók be tudják azonosítani a nekik megfelelő finanszírozási forrást.

Zaharieva külön kitért a kutatói szférára: annak érdekében, hogy megakadályozzuk az európai szürkeállomány elvándorlását, a biztosjelölt jobban kialakított standardokat, a kutatási és technológiai infrastruktúra fejlesztését, nagyobb fizetéseket és jobb feltételekkel kötött szerződéseket irányzott elő a kutatók számára.

Mi jön most?

A meghallgatást követően az ITRE elfogadta Ekaterina Zaharieva jelölését, azt pedig az Európai Parlament egy másik szerve, az EP elnökét és az európai pártcsaládok képviselőit tartalmazó Elnöki Konferencia fogja véglegesíteni november 21-én.

Ezt követően már maga az Európai Parlament fog egy csomagban szavazni az összes biztosról a november 25-28-i plenáris ülésen, Strasbourgban. Ahhoz, hogy az új Európai Bizottság felállhasson, a leadott szavazatok egyszerű többségére van szükség.

Arról, hogy Balogh Petya, a STRT vezetője milyen problémákra hívná fel a leendő uniós startupbiztos figyelmét, ebben az interjúnkban olvashatsz.

NYITÓKÉP: Ekaterina Zaharieva a Európai Parlament bizottsági meghallgatásán. Forrás: © European Union 2024 – Source : EP