A „Choose Europe for Science” kezdeményezés az elkövetkező években kívánja ösztönözni a külföldi kutatókat arra, hogy Európában folytassák tudományos pályafutásukat.
„Choose Europe for Science” – ezzel a névvel jelentette be hétfőn Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság régi-új elnöke azt a programtervet, amivel az EU a külföldi kutatók bevonzását célozza.
A bizottsági elnök elmondása szerint 2025-2027 között a program 500 millió eurót fog biztosítani annak érdekében, hogy Európa a világ minden tájáról ösztönözze a kutatókat tudományos pályájuk itteni folytatásában.
A kezdeményezés félmilliárdos összege kiegészítené az K+F finanszírozás fő motorjaként működő Horizont Európa programot, ami a 2021-2027-es időszakra közel 100 milliárd (93,5 milliárd) eurós költségvetéssel rendelkezik, és csak tavaly 12,7 milliárd eurót osztott szét. Fontos hozzátenni, hogy a „Choose Europe for Science” kezdeményezés egyelőre egy ígéret a Bizottság részéről, nem pedig a megvalósításra készen álló terv.
Az Európai Bizottság elnöke beszédében Marie Curie-vel példálózott, akinek nem volt maradása a tudományos pályán az oroszok által megszállt Lengyelországban, ezért Párizsba menekült, és ott folytatta tanulmányait, hogy aztán végül két külön tudományágban is megkapja a Nobel-díjat. Ahogyan von der Leyen kifejtette: „Az ő története nem csak a tudományról szól. Hanem a szabadságról is. A gondolkodás szabadságáról. A felfedezésről. A feltalálásról. A szabadságról, amely a haladás motorja.” Forrás: Ursula von der Leyen / LinkedIn
Az Európai Bizottság elnöke beszédében Marie Curie-vel példálózott, akinek nem volt maradása a tudományos pályán az oroszok által megszállt Lengyelországban, ezért Párizsba menekült, és ott folytatta tanulmányait, hogy aztán végül két külön tudományágban is megkapja a Nobel-díjat. Ahogyan von der Leyen kifejtette: „Az ő története nem csak a tudományról szól. Hanem a szabadságról is. A gondolkodás szabadságáról. A felfedezésről. A feltalálásról. A szabadságról, amely a haladás motorja.” Forrás: Ursula von der Leyen / Hasonló ígéretként tartható számon az ezzel együtt bejelentett új „Európai Innovációs Törvény”, valamint egy „Startup és Scaleup Stratégia” megalkotása is – ezek azt céloznák, hogy lebontsák a szabályozási és egyéb akadályokat, valamint megkönnyítsék a kockázati tőkéhez való hozzáférést az EU-ban.
Mindeközben az USA-ban Trump költségcsökkent – a kutatói szféra kárára
A bejelentés pikantériáját az időzítés és a körítés adja: az nem sokkal követi a Trump-adminisztráció kutatói szférát érintő, drasztikus elvonások bejelentését.
Múlt hét pénteken jelent meg az a 2026-os fiskális évre szóló, 163 milliárd dolláros megszorítást előirányzó költségvetési javaslat, amely az állami kiadások visszavágása érdekében drasztikusan csökkentené több tudományos intézet és program szövetségi finanszírozását, jó néhányat meg is szüntetve közülük.
A teljesség igénye nélkül:
- az USA Oktatási Minisztériumától 12 milliárd dollárt vonnának el. Külön érdekesség, hogy a republikánusok által már egy régóta bezárni kívánt intézményről beszélünk, aminek élére Donald Trump azzal az utasítással nevezte ki Linda McMahont, hogy elsődleges feladata megszüntetni a Minisztériumot és egyúttal a saját állását. Ennek érdekében 2025-ben a minisztérium elkezdte a feladatait áttelepíteni az államokhoz és a helyi közösségekhez, ami masszív elbocsátási hullámot eredményezett.
- az egészségügyi kutatásokat koordináló Nemzeti Egészségügyi Intézetek (NIH) 17,9 milliárd dollártól esne el, ami az eddigi éves költségvetésének közel 38 százalékával egyezik meg;
- a Nemzeti Tudományos Alap (NFS) eddigi támogatásának közel a felét, 4,9 milliárd dollárt vonnának el;
- a civil jogvédelemmel és jogtudatossággal foglalkozó Office for Civil Rights (OCR) 49 millió dolláros, azaz 35 százalékos költségvetési csökkentésnek néz elébe – a Trump-adminisztráció értelmezésében azért, hogy a Biden-féle sokszínűséggel, egyenlősséggel, befogadással és a transzneműséggel kapcsolatos ügyeket háttérbe szorítsák.
A javaslat továbbá több kutatási programot és alapot is bezáratna, például:
- a Supplemental Educational Opportunity Grant (SEOG) programot, amely fejenként legfeljebb 4 ezer dollárral támogatja a legsúlyosabb anyagi helyzetben lévő hallgatókat – a trumpi adminisztráció nézete szerint a program a „radikális baloldali ideológiát” támogatja;
- a TRIO és a GEAR UP programokat, amelyek alacsony jövedelmű hallgatók felsőoktatásba jutását segítik – Trump szerint ezek a programok „mára idejétmúltak”.
- a Nemzeti Művészeti Alapot, a Nemzeti Humán Tudományok Alapot, valamint az önkéntesmunka-programokat szervező és koordináló kormányzati ügynökséget, az AmeriCorps-ot.
Fontos itt is hangsúlyozni, hogy egyelőre csak egy tervezetről van szó, amiről az amerikai Kongresszus dönt majd (ahol egyébként éppenhogy csak, de republikánus többség van) – azt viszont jól előrejelzi, hogy milyen viszonyulása van az amerikai kormányzatnak az általa baloldalinak, radikálisnak vagy feleslegesnek tartott kutatói-oktatási intézményekhez és programokhoz.
Mindezeken felül a Trump-kormányzat az USA egyik elitegyetemével, a Harvarddal is összeakasztotta a bajszát, és az intézmény közel 2,3 milliárd dollárra rugó szövetségi támogatásának megvonásával fenyeget.
Ennek indoka a Trump-adminisztráció szerint az, hogy az egyetem laza tudományos normákat követett, és olyan külföldi diákokat fogadott be, akik „erőszakos magatartást tanúsítanak és megvetik az Amerikai Egyesült Államokat”, külön gondolva itt azokra a hallgatókra, akik a 2023-ban kitört Izrael-Gáza konfliktus kapcsán Izrael erőszakos cselekedetei ellen tüntettek.
A támogatás befagyasztása ellen a Harvard bírósági keresetet nyújtott be.
Több európai állam is pályázik az amerikai kutatókra
Mindezek fényében egyértelmű, hogy amikor Ursula von der Leyen azzal harangozza be a „Choose Europe for Science” kezdeményezést, hogy „a tudománynak nincs útlevele, nincs neme, nincs etnikai hovatartozása vagy politikai pártja”, akkor a trumpi politikával nem szimpatizáló amerikai szürkeállományt is próbálja Európába csábítani, mondván: itt otthonra lelhettek. A Bizottság elnöke hozzátette: „A tudomány szerepe a mai világban megkérdőjeleződik. Megkérdőjeleződik az alapvető, szabad és nyílt kutatásba való befektetés. Micsoda hatalmas tévedés.”
A von der Leyennel együtt megjelenő francia elnök, Emmanuel Macron ennél egyértelműbben fogalmazott:
„Nem szabad lekicsinyelnünk, hogy mi forog ma kockán. Néhány évvel ezelőtt senki sem gondolta volna, hogy a világ egyik legnagyobb demokráciája kutatási programokat fog megszüntetni azzal az indokkal, hogy a programjaikban szerepel a sokszínűség szó.”
Franciaország egyébként már áprilisban egy nagyon hasonló programot jelentett be „Choose France for Science” néven, aminek célja több mint féltucat területen összekötni a francia kutatóintézeteket más országok kutatóival, és aminek támogatására 100 millió eurót különítettek el. Más kérdés, hogy a kritikusok szerint
visszatetszét keltő, hogy úgy jön elő a francia elnök egy ilyen tervvel, hogy közben az utóbbi időben csökkentették Franciaország K+F kiadásait, megnyirbálták az adókedvezményeket és növelték a munkaerőköltségeket a kutatás-intenzív startupok esetében, és nem fizetik meg rendesen a kutatói szféra dolgozóit sem.
Mindeközben Nagy-Britannia is megpróbálja kiaknázni a jelenlegi helyzetet, és 50 millió font (mintegy 59 millió euró) értékben olyan programot indít, ami kutatási támogatásokat és költözési segítséget biztosít azoknak a külföldi kutatóknak, akik a szigetállamban szeretnék folytatni tudományos pályájukat.
NYITÓKÉP: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének beszéde a párizsi Sorbonne Egyetemen. Forrás: Ursula von der Leyen / LinkedIn
