Mint arról korábban írtunk, Balogh Petya közös edukációs kampányba fogott a Lightyear befektetési platformmal, aminek keretében a szereplők a pénzügyi tudatosság emelésére helyezik a hangsúlyt. Ennek részeként Balogh Petya és a Lightyear most a cégeknél heverő, kihasználatlan pénzre hívja fel a figyelmet.
Céges pénz mint biztonsági tartalék, ami csak ott hever
Mint azt az erről szóló sajtóközlemény részletezi, „a vállalkozók többsége számára a pénz vagy hiányzik, vagy »csak ott van« – biztonsági tartalékként, egyfajta megnyugtató pufferként.
Pedig a céges készpénz ma már sokkal többre képes: dolgozhat, értéket teremthet, és akár versenyelőnyt is hozhat.”
Balogh Petya, a STRT Holding alapítója és vezetője szerint egyáltalán nem mindegy, hogy mit kezd egy cég a pénzzel, amikor végre lesz neki. „Könnyen gondolunk úgy a pénzre, mint a cégünk által megtermelt eredményre. Ha jól mennek a dolgok, ha jó döntéseket hozunk, ha jól dolgoznak a kollégák, akkor a cégünk termeli a pénzt. Valamennyi mindig kell benn »álljon«, hogy a nehéz hónapokban is tudjunk fizetést adni, és biztonságban legyünk.”
Ezzel szemben Petya azt hangsúlyozza:
„A pénzünk ugyanolyan keményen tudna nekünk dolgozni, mint a legjobb kollégáink – ha hagyjuk neki. Sajnos sokszor cégvezetőként ez túl bonyolultnak, kockázatosnak és macerásnak tűnik, így inkább nem foglalkozunk vele. Pedig nagyon megéri.”
A tudatos céges pénzkezelés nem csak a multik dolga
Petya és a Lightyear viszont arra is felhívja a figyelmet, hogy a bankban parkoltatott cash, ha nem dolgozik, a cég lemaradásához vezet a piaci versenyben – hiszen a pénzét tudatosan „dolgoztató” versenytársad könnyen megtalálhatja azt a stratégiát, amivel legyőz téged.
Éppen ezért a tudatos céges pénzkezelés, vagyis a treasury management ma már nemcsak a nagyvállalatok dolga, hanem a startup- és kkv-szektorban is alapfeltétel. E szerint a pénzt nem megőrizni kell, hanem tudatosan, irányba állítva „munkára fogni”.
Ahogyan ennek egy lehetséges gyakorlatára a Lightyear kitér: „Az egyik fő szempont, hogy a rövid távú, havi forgású pénzünket mindig abban [a devizában] tartsuk, amiben a költségeink jelentkeznek. Ezzel tudjuk a legkisebb rövid távú rizikót elérni. A középtávú tartalékunknál általában a bevételeink és a kiadásaink devizájában érdemes gondolkodni, vagy olyan devizában, ami közel áll a fő devizánkhoz. A hosszabb távú tartalékot pedig célszerű olyan módon kamatoztatni, hogy az a legjobb hozamot hozza, vállalható rizikók és minimális »törődés« mellett. Hiszen a kkv-k élén legtöbbször nem daytraderek, hanem cégvezetők, vállalkozók állnak.”
Ahogyan a befektetési platform folytatja, európai ügyfélkörrel érdemes euróban tartani a középtávú tartalékot.
„A magasabb forintkamatok ugyan vonzóak lehetnek, de nem árt tudni, hogy átlagosan éves 2,5-3 százalék közötti mértékben értékelődik le a forint az euróhoz képest. Azaz bár kisebbek a kamatok, de ha ezt is hozzádjuk, akkor már egészen más a kép. A dollárral szemben az utóbbi évtizedben 3-3,5 százalék közötti volt a forint éves gyengülése.”
Az euró-forint árfolyam alakulása az elmúlt egy évben. Forrás: Portfolio
A szereplők ígérete szerint hamarosan videósorozatot is indítanak, amiben praktikus tippekkel, valós példákkal és gyakorlati tanácsokkal segítik majd edukálni az ökoszisztémát a treasury management alapjairól.
A Lightyear egyébként a pénzpiaci alapokba történő befektetéseket kínálja a céges világ számára a pénzük dolgoztatására – erről bővebben ide kattintva olvashatsz.
NYITÓKÉP: Balogh Petya a Startup Safari Budapest 2025. évi rendezvényén. Forrás: Startup Safari Budapest / Facebook
