„Találd meg a munka-magánélet egyensúlyt, és szeparáld el a kettőt egymástól!” „Szakíts időt a családodra!” „Menj el kirándulni!” „Találkozz a barátaiddal!” „Jógázz!” „Menj el az edzőterembe!” „Meditálj!” „Étkezz egészségesen!”
Ilyen és ehhez hasonló tippek tömegével találkozhatsz a social médiában, ha a kiégés tuti ellenszerét keresed. És nem csoda, ha erre alapítóként felhorkansz, hogy „na ja, aki ilyet ír, először próbáljon meg startupot építeni...”. Mert a realitás – az ökoszisztéma szereplőivel folytatott beszélgetések alapján – az , hogy amikor alapítóként gyakran 60-70 órás munkaheteid vannak, a hétvége mint olyan megszűnik létezni, és
azt érzed, hogy nem nyújthatsz 150 százaléknál kevesebbet még az úgymond szabadidődben sem, mert különben a vállalkozásod – főleg korai szakaszban – darabokra hullik, akkor még mindezekre a tippekre is figyelni gyakorlatilag lehetetlenné válik.
Pont ezzel a problémával foglalkozik Molly Johnson-Jones, a rugalmas álláslehetőségeket összegyűjtő álláskereső oldal, a Flexa alapítója; Tristan Lim, az alapítókat coachinggal és tanácsadással támogató Beyond Founders alapítója, valamint Marta Schafstall vezetőképző és terapeuta.
Ne üldözd görcsösen a munka-magánélet tökéletes egyensúlyának mítoszát!
Amint Molly kifejti: „Az alapítói szerep rendkívül stresszes, és valami állandóan megköveteli a figyelmünket. Ahelyett, hogy minden önfejlesztő tanácsot igyekszünk kipipálni, vagy tökéletesen elválasztani a munkát a magánélettől, reálisan kell gondolkodnunk”. Éppen ezért a Flexa vezetője szerint
ha görcsösen a tökéletes egyensúly mítoszád hajszolod, csalódni fogsz, viszont egy élhető, a realitásokat figyelembe vevő, fenntartható rendszert ki lehet alakítani.
Ehhez mindenek előtt meg kell találni azt az időegységet, amit előre megtervezel. Lehet ez az előtted álló nap vagy hét, de ne adj túl nagy teret magadnak a halogatásra. Akkor fog kútba esni a terved a kikapcsolódásra, ha hónapokkal előre beírod azt a naptárba, aztán a munka aktuális valósága meg felülírja.
A tervezést érdemes két irányból megközelítened: az adott időszakban mik a legfontosabb célok a munkádban, és mik azon kívül? Teljesen rendben van, ha azt látod, hogy a munkahelyi célok túlsúlyban vannak a mentális jóllét fenntartásához kapcsolódó célokkal szemben, a lényeg az: mindkettő ott legyen a fejedben, és tudj velük tervezni.
Ami viszont Molly szerint a legfontosabb: az önismeret. Tudnod kell azt, hogy mi az, ami valójában kikapcsol, és hogy az hogyan passzintható össze a munkastílusoddal – ahelyett, hogy az önsegítő cikkek olyan praktikáit fogadod meg, amik tőled idegenek.
Ha a munkádra hosszabb ideig fókuszáló, és ezért hamarabb végző típus vagy, be tudsz tervezni délutánra egy 10 kilométeres futást a városhoz közeli zöldövezetben – ha téged az kapcsol ki igazán. Ha inkább arra van szükséged, hogy rövidebb, fókuszált etapokban dolgozz, és gyakrabban szusszanj egy keveset, akkor be tudsz tervezni egy hosszabb ebédszünetet a városban, amikor találkozol egy barátoddal – ha téged ez kapcsol ki igazán.
Ne a mások sikerét hajszold!
Tristan Lim is az önismeret fontosságát hangsúlyozza, mint ami segít irányban tartani téged az értékrended és a céljaid mentén. Szerinte érdemes rendszeres önvizsgálatot végezni, és rendet tenni a siker fogalma körül. Ahogyan Tristan megfogalmazza:
„Sok stressz abból ered, hogy olyan sikert hajszolunk, amit valójában nem is mi akarunk – hanem valaki más elvárásait teljesítjük.”
Éppen ezért érdemes feltenni magunknak időről időre a következő kérdéseket:
- Mit jelent számomra a siker, amire valóban szeretnék fókuszálni, és mi az a siker, amit mások várnak el tőlem, de nekem nincs hozzá érzelmi kapcsolódásom?
- Mi az, ami már elég, amit már (rész)sikernek könyvelhetek el?
- Mi az, amiről lemondhatok annak érdekében, hogy ne égjek ki idejekorán?
A gyors és könnyű megoldások sokszor hasznosabbak, mint a grandiózus tervek!
Marta Schafstall szerint az önsegítő cikkek által közvetített képek, amikben a vezetők jógáznak meg színes-szagos naplókat vezetnek, sokszor olyan státuszszimbólumokat közvetítenek, amik a valóságban nem működnek. Szerinte
a startupszférára is jellemző a bűntudat, amit azért érzel, mert hosszabb időre eltűntél az énidő nevében. „Ha valaki órákig önmagával foglalkozik, az remek – de gyorsabb megoldásokra is szükség van.”
Éppen ezért a szakember előre mutatónak látja a napi gyors lifehackek alkalmazását, mint például:
- Tervezetten és napi szinten kapcsold ki magad egy időre a munkaüzemódból! Ahelyett, hogy például ebédidőben is a mailjeidre válaszolnál, beszélgess a kollegáiddal, vagy sétálj egyet a városban!
- E logika mentén jelölj ki egy estét magadnak, amikor tervezetten kikapcsolod a munkahelyi értesítéseket! Felüdülés tud lenni, amikor nem hallod minden percben a Slack vagy a Teams pittyegését, és ha a kollegáid tudják, hogy aznap este nem vagy elérhető, ezt lehetőség szerint tiszteletben is fogják tartani.
- Nem helyettesíti a valódi pszichológust, de átmeneti megoldásként akár a ChatGPT-t vagy más AI-eszközt is használhatsz arra, hogy digitális tükröt tartson eléd, és segítsen rendet tenni az érzéseid között.
- Nem kell feltétlen 10 kilométert futnod vagy napi egy órát kondiznod, de a mozgásra szüksége van az embernek. Már az, ha csinálsz napi 10 fekvőtámaszt vagy felszaladsz a lépcsőn, is jobb, mint a teljes passzivitás.
A Startup Online-on korábban is foglalkoztunk már a kiégéssel, ami azt a tartósan fennálló, szorongásos állapotot jelöli, amikor az elménk és a szervezetünk nem képes megszabadulni a stressztől. Az erről szóló cikkeinket ide és ide kattintva olvashatod.
NYITÓKÉP: Eagan Immigration
