Nagyjából visszarendeződött a VC-piac a 2021-22-es tőkebumm előtt tapasztalt szintre – legalábbis ami az európai mobilitási startupok finanszírozását illeti. A befektetési láz lehűlése után trendszerű csökkenést láthatunk e téren: a szektor tavalyi, 6 milliárd dollárt elérő finanszírozása több mint felére esett vissza a 2021-22-es 13 milliárd dollárnak, és harmadával csökkent az ide áramló tőke nagysága 2023-hoz képest is. Ezzel párhuzamosan a dealek száma is látványosan visszesett: két év alatt csaknem a felére, 1184-ről mindössze 655 befektetési körre. Mobilitási startupok alatt egyébként a Dealroom azokat az innovatív vállalkozásokat érti, amelyek az emberek A pontból B pontba történő eljuttatását segítő megoldásokat fejlesztenek. Ilyen például a fuvarmegosztás, a személyi és tömegközlekedési megoldások, vagy éppen az olyan mikromobilitási eszközök, mint az e-roller vagy az e-kerékpár.
A VC-tőke csökkenése a szektorban minden finanszírozási fázisban általános: a korai szakaszban 20 százalékkal kevesebb tőkét kaptak a mobilitási startupok 2024-ben, mint 2023-ban. Ugyanez az arány a növekedési fázisban 28 százalékos, a késői szakaszban pedig már 37 százalékos visszaesést mutat.
A visszaesés ellenére 2024-ben a mobilitás még mindig az ötödik legnagyobb mértékben finanszírozott szektor volt Európában – igaz, ennek 6 milliárd dolláros mértéke meg sem közelíti az egészségügyi startupok 11, illetve a vállalati szoftver cégek 10 milliárd dolláros VC-finanszírozását. Ha a tőkeellátottság éves visszaesését nézzük, akkor sem túl rózsás a helyzet: amíg az európai átlag a 11 százalékos csökkenés 2023-ról 2024-re, addig a mobilitási szektor ennek közel a háromszorosát, 30 százalékos visszaesést mutatott tavaly. Igaz, ez még így sem éri el az energiaszektor 39 százalékos és az ingatlanmegoldásokat fejlesztő startupok 46 százalékos finanszírozáscsökkenését.
Ami az értékesítés típusát illeti, úgy tűnik, csak egy kis kitérő volt a 2010-es évek közepén a B2C fókusz. Azóta az előző évtized elején tapasztalt helyzet áll vissza: a kockázati tőke döntő többségben, 85 százalékban azokhoz a mobilitási startupokhoz áramlik, akik B2B alapon fejlesztenek, és csupán a befektetések töredéke jut a B2C úton értékesítő társaikhoz.
Ami a befektetések irányát illeti, nagy visszaesést tapasztalni az elektromos járművek akkumulátorainál 2024-ben 2023-hoz képest: amíg két éve még a mobilitási szektorba jutó össztőkének közel a kétharmadát tette az ilyen akkumulátorfejlesztés Európában, addig tavaly ez az arány az összfinanszírozás kevesebb mint negyedére esett vissza. Ez a drasztikus csökkenés minden bizonnyal nem független Európa legígéretesebb akkumulátorgyártó startupja, a jelenleg is az életéért küzdő Northvolt csődjétől.
Ami az országonkénti összevetést illeti, a brit kockázati tőke továbbra is oroszlánrészt vállal az európai mobilitási startupok finanszírozásában: a tavalyi 6 milliárd dolláros összfinanszírozás több mint harmada, 2,1 milliárd dollár az Egyesült Királyság szereplőitől érkezett a vállalkozásokhoz. A brit ökoszisztéma azonban még így is 30 százalékkal alulteljesített a 2023. évi önmagához képest. Második helyen Franciaország áll 1,3 milliárd dollár kockázati tőkével, majd Németország jön közel 1 milliárd dollárral. Továbbá: amíg 2023-ban gyakorlatilag nem jutott kockázati tőke a mobilitási szektorba Portugáliában, Szlovákiában és Horvátországban, addig tavaly már ezek az államok is beszálltak a finanszírozásba. A közel 0-ról való elmozdulás magyarázza ezen országok drasztikus arányú növekedését 2023-ról 2024-re.
A végére két szomorú statisztikát hozunk. Egyrészt a nők fokozattan alulreprezentáltak a mobilitási szektorban, már ami a VC-finanszírozást illeti. A tavalyi 6 milliárd dollár kockázati tőkének csupán 4 százalékát (körülbeül 240 millió dollárt) kapták olyan startupok, amik legalább egy női alapítóval rendelkeztek.
Másrészt nem volt kegyes 2024 a mobilitási unikornisokhoz sem: amíg 1990 óta 39 új unikornis született az európai mobilitási piacon, addig közülük mára már csak 26 cég maradt meg ebben a státuszban. Amíg a csúcson, 2021-ben 13 startup léphetett be az unikornisok klubjába, addig 2023-tól ez a szám évenként 1 darabra csökkent. A tavalyi év egyetlen mobilitási unikornisa az innovatív önvezető technológiát fejlesztő, brit Wayve lett, ami az előre beprogramozás helyett folyamatosan tanuló, a környezetéhez alkalmazkodó mesterséges intelligenciát használ a járművei vezetésére. A startup ezzel eliminálja a költséges robotstackek és bonyolult HD-térképek szükségességét, így költséghatékonyabb megoldást kínálva az autógyártók számára. A tavaly született, többi európai unikornist ebben a cikkünkben szedtük össze, míg a legnagyobb bukásokról ide kattintva olvashatsz.
GRAFIKONOK: State of European Mobility Startups / Dealroom
NYITÓKÉP: Wayve / LinkedIn
