10 startup, akik nagyot buktak 2024-ben

Van, aki végleg elhasalt, van, aki küzd az életben maradásért.

A startupszférában sokszor ünnepeljük a sikereket, ami érthető: a sikerek nemcsak utat mutathatnak és inspirálhatnak másokat, de egy startup felfuttatásához sokszor annyira rögös út vezet, hogy önmagában a siker ténye is okot ad az ünneplésre.

Vannak azonban, akiknek nem sikerül: nem jön be az üzleti modell, nem lesz nyereséges a vállalkozás, nem sikerül friss tőkét bevonni. A következmény: fizetésképtelenség, csődeljárás, felszámolás.

A Sifted gyűjtése alapján mutatjuk a tavalyi év top 10 nagy startupbukását.

A Northvolt márciusig nyert időt, hogy rendbe szedje pénzügyeit

A tavalyi év egyik legnagyobb médiavisszhangot kiváltó összeomlása a svéd Northvolt nevéhez fűződik, aminek a gyáraiban készült akkumulátorok szénlábnyoma 90 százalékkal kisebb, mint a szénenergia felhasználásával előállított társaiké. Az unkikornis státuszt is elérő Northvolt tavaly novemberben indította el az USA-ban a csődvédelmi eljárást, miután kiderült:

5,84 milliárd dollár adósságot halmozott fel az elmúlt években.

Peter Carlsson 2024 elején még a Northvolt születésnapját ünnepelte – novemberben meg már lemondott vezérigazgatói posztjáról. Elmondása szerint nem rúgták ki, hanem az igazgatótanács tagjaival egyeztetve hozta meg a döntést annak érdekében, hogy vállalja a felelősséget a Northvolttal történtekért. Carlsson ugyanakkor továbbra is tagja maradt az igazgatótanácsnak, és vezető tanácsadóként is jelen van a cégben. Forrás: Peter Carlsson / LinkedIn

Az eljárás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a svéd unikornis lehúzhatja a rolót: ezzel a cég márciusig időt nyert arra, hogy rendbe szedje magát, kifizesse az adósait, és fenntarható szerkezetátalakítási tervet rakjon le az asztalra. Arról, hogy ki veszíthet a legtöbbet a Northvolton, itt írtunk.

Most úgy tűnik, a tavaly csődöt jelentő Lilium megmenekülhet

2024 októberében a német ökoszisztéma apraja-nagyja összefogott azért, hogy a kis méretű, akkumulátorokkal hajtott légi jetet fejlesztő Liliumot a német kormány ne lökje a busz alá – sikertelenül. Túl azon, hogy a startup egy gyors, környezetileg fenntartható és széndioxid-mentes utazási és szállítási módot kínál, azt elérhetővé tenné a hétköznapi emberek számára is – ezzel tulajdonképpen egy légi taxitársaság is lenne a cég.

A 2015-ben alapított vállalkozás az egyik kedvezményezettje volt a pandémia idején tapasztalható pénzesőnek, ami megbosszulta magát:

a költségigényes, áramalapú repülőipari fejlesztés elégette a rendelkezésre álló tőkét, a pénzszűkébe kerülő startup pedig már nem talált befektetőt, aki újabb donációt adott volna.

A Lilium által fejlesztett elektromos légi jet. Forrás: Lilium / LinkedIn

A cég ezután 100 millió eurós fix kamatozású hitelért folyamodott a német államhoz – ennek felét a bajor kormány állta volna, a német szövetségi kormányban viszont lesöpörték a dealt az asztalról arra hivatkozva, hogy az túl kockázatos. A Lilium ezért novemberben kénytelen volt csődöt jelenteni –

év végére azonban talált egy befektetőt a Mobile Uplift Consortiummal, ami felvásárolná a startup két németországi leányvállalatát. A Lilium szóvivője szerint a dealt januárban fogják lezárni, és ezzel a cégük esélyt kap az újraindulásra.

Egyúttal a cég elbocsátott 1000 dolgozójából is visszavennének 750 főt.

A megélhetési válságtól az orosz-ukrán háborúig minden is sújtja az Allplants startupot

A 2016-ban alapított Allplants arra építette üzleti modelljét, hogy vegán élelmiszereket készítsen és szállítson házhoz a fogyasztók számára. A londoni cég eddig összesen 81 millió dollárt tőkét kalapozott össze olyan neves befektetőktől, mint a Molten Ventures vagy az Octopus Ventures, és felívelése – nem meglepő módon – egybeesik a covid-járvány időszakával. Túl azon, hogy a pandémia végével az emberek is visszatértek a boltokba, ezzel pedig a házhozszállítás jelentősége visszaszorult,

a cég dolgát olyan tényezők is nehezítik, mint az energia árának, az élelmiszerek hozzávalóinak és a bérek inflációja, a kamatlábak emelkedése, valamint a brexit és az orosz-ukrán háború okán megboruló ellátási láncok. Az Allplants az utóbbi években tízmillió font nagyságrendű veszteséget termelt,

és noha jelenleg is üzemel, novemberben felszámolót nevezett ki, ami a cég fizetésképtelenségére utal. A startup alapítója szerint felsővezetői csapatuk dolgozik azon, hogy átszervezésekkel és új finanszírozási lehetőségekkel fenntartható pályára tereljék vissza a vállalkozást.

Nem jött be az új cég alapítása az Infarm számára

10 országban folytatott tevékenység, 1400 farm, több mint 1000 alkalmazott; a befektetői sorban az Atomico és a Balderton Capital – ilyen eredményekkel büszkéledhetett fénykorában az Infarm, ami a városi környezetben történő, függőleges irányú gazdálkodáshoz nyújtott megoldást, például fűszernövények és zöldségek termesztésére.

A működési hatékonyság hiánya, az emelkedő energiaárak és a hagyományos termelőkkel való versenyképtelenség azonban megnehezítette a vállalat számára, hogy nyereséget termeljen.

Forrás: Infarm / LinkedIn

Miután a vállalatot számos európai piacon fizetésképtelenné nyilvánították, 2023 szeptemberében az Egyesült Királyságban jegyeztették be az Infarm utódját, ami megvásárolta az eredeti cég üzleti nyilvántartásait, szellemi tulajdonait, értékesítési információt, szerződéseit, illetve a kanadai üzemét. A lépés azonban nem jött be: 2024 októberében az új cég felszámoló kinevezését kérte a brit bíróságtól, ami a startup fizetésképtelenségét jelzi.

Az Infarm továbbra is üzemel, a Sifted információi szerint tevékenységét a kóser saláta kanadai termesztésére összpontosítja.

Az inflációs válság vetett véget a Cazoo menetelésének

2021-ben hatalmas, 8 milliárd dolláros értékeléssel lépett az amerikai Nasdaq részvénypiacra az online autókereskedő platform, a Cazoo. A több mint ígéretes cég 160 ezer járművet értékesített,

az inflációs nyomás és a fogyasztói kiadások emelkedése azonban csődbe sodorta a brit startupot.

Hiába történtek átszervezések és a hitelek kifizetése, egyszerűen nem maradt elengendő tőke a kasszában ahhoz, hogy hosszú távon fenntartható pályára lehessen állítani a vállalkozást. Ennek köszönhetően a Cazoot tavaly májusban csődeljárás alá vonták.

A furgonok Teslája sem maradt talpon – legalábbis a brit és európai piacon

Még a Cazoonál is nagyobb, 13 milliárd dolláros értékeléssel vezették be a Nasdaqra a furgonok Teslájaként hivatkozott Arrival startupot, ami az elektromos furgonok olcsóbb és zöldebb generációjának ígéretével lépett a színre. Olyan befektetői voltak a cégnek, mint a BlackRock, a Hyundai és Kia. Arról, hogy nagy bajban van a vállalkozás, 2022 végén kezdett fellebbenni a lepel: a kiadások messze túlszárnyalták a bevételeket.

Forrás: Arrival / LinkedIn

A sikertelenség legfőbb oka az Arrival üzletstratégiája volt: túl sok lovat akart megülni egy fenékkel. A bennfentesek elmondása szerint egyszerűen

nem volt fenntartható, hogy a startup – hasonlóan a Teslához – a járműveinek szinte minden alkatrészét maga próbálta legyártani, igencsak nagy költségekbe verve magát,

amit viszont a direkt kis méretű gyáraikkal nem tudott olyan mértékben gyártani, hogy érdemi nyereséget realizálhasson, és felvehesse a versenyt az autógyártók inkumbenseivel. A 2023-ban jött fordulat, hogy a cég mások által gyártott alkatrészeket kezdjen el használni, már túl későn jött, és az Arrival brit üzletágát tavaly februárban csődeljárás alá kellett vonni.

A svéd Cakenek sem sikerült megmaradnia az elektromos járműpiacon

Nem hozott szerencsét az elektromos járműgyártás a svéd Cake startupnak sem, ami elektromos motorkerékpárokra és robogókra szakosodott. Befektetői között olyan neveket találunk, mint a Creandum és a Headline, azonban a működéshez szükséges áthidaló kölcsönt nem sikerült felvennie. A svéd cég végül 2024 februárjában mondott csődöt, csődvagyonát a norvég Brages Holdings autóértékesítő vállalat vásárolta meg 1,6 millió euróért.

Rossz idők járnak a francia EasyMile házatáján

Az autonóm járművek piacára lépett be 2014-ben az EasyMile, ami elsősorban önvezető vontatóival és személyszállításra is alkalmas siklóival hívta fel magára a figyelmet.

Az EasyMile önvezető vontatója. Forrás: EasyMile / LinkedIn

A francia startupnak utoljára 2021-ben sikerült bevonnia tőkét 55 millió euró értékben (Series B). A pénz jórészt elfogyott, a cégnek viszont azóta nem sikerült forrást bevonnia. Ezért tavaly júliusban be kellett jelenteni a fizetésképtelenséget,

a kirendelt felszámolóval azonban – az illetékesek elmondása szerint – úgy tűnik, megmenekül a startup, és fenntartható pályára lehet azt állítani.

A Stenn fintech startup ellen a saját befektetője kért vagyonfelügyeletet

A 2015-ben alapított Stenn számlafinanszírozási szolgáltatásokat kínál e-kereskedelmi, nemzetközi kereskedelmi és SaaS-cégek számára. Befektetői között olyan neveket találunk, mint a Centerbridge Partners, a Barclays Bank, a Crayhill Capital Management, vagy éppen a brit HSBC Innovation Banking. Ez utóbbi bank és befektető volt, ami 2024. december elején nyújtott be arra kérelmet, hogy a Stenn csoport alá tartozó két vállalatnak is vagyonfelügyelőket rendeljenek ki. Ilyet akkor szokás tenni, ha az adott cég pénzügyi nehézségekkel küzd, és el akarja kerülni a felszámolást.

Csak amíg általában ezt a cégek saját maguk számára kérik, jelen esetben egy külső szereplő tette meg – a startup meglepetésére. A Stenn illetékesei a lépést „egy befektető hirtelen akciójának” nevezték, és hozzátették: mindent elkövetnek saját védelmük érdekében.

Hogy pontosan mi ütötte ki a biztosítékot a HSBC-nél, valószínűleg csak az érdekelt felek tudják, amiről nem is kívántak nyilatkozni. Az mindenesetre a Sifted szerint gyanítható, hogy a lépésnek köze van a Stenn idei terjeszkedési startégiájához: ennek keretében nyitott a startup márciusban technológiai központot Barcelonában, és jelentette be első tengerentúli központjának létrehozását az Egyesült Államokban, valamint két új iroda megnyitását Kínában.

A nemzetközi terjeszkedésnek az ára azonban az volt, hogy a fintech vállalat vesztesége 2023-ról 2024-re több mint a duplájára nőtt, bevételei pedig 5 százalékkal csökkentek.

Nem tud felállni a covid után a Second Home

Rezeg a léc a brit ökoszisztéma ikonikus coworking irodaszolgáltatójánál, a Second Home-nál is, ami a covidjárvány előtt élte fénykorát. Befektetőinek hála (akik között megtalálható Robin Klein, a LocalGlobe társalapítója, Martin Lau, a Tencent elnöke, valamint az Index Ventures és az Atomico is) négy londoni, egy lisszaboni és egy Los Angeles-i telephelyet is nyitott. 2024 első felében ezekkből hármat (a Los Angelesit és két londonit) le is törölt a cég a honlapjáról, december elején pedig vagyonfelügyelő kirendelését kérték.

A Second Home közösségi irodáinak tipikus látványa. Forrás: Second Home / LinkedIn

A lépés hátterében minden bizonnyal az áll, hogy a Second Home már azelőtt is a túlburjánzó költségekkel küzdött, hogy a pandémia otthoni környezetbe kényszerítette a potenciális ügyfeleit, és ebből azóta se tudott felállni.

Tavaly augusztusban felszámolási kérelmet is nyújtottak be hitelezői oldalról a cég ellen, amit azonban később visszavontak.

NYITÓKÉP: Timur Weber / Pexels