Amikor a világpolitika nagyot fordul, az alól a globális startup-ökoszisztéma sem vonhatja ki magát – erre világítottak rá az elmúlt hónapok tőzsdei bezuhanásai és a fájó IPO-elhalasztások, mióta Donald Trump amerikai elnök új vámpolitikát hirdetett meg.
A lényeg röviden: április elején állt a nyilvánosság elé Trump azzal, hogy a világ összes országának importjára minimum 10 százalékos vámot akar előírni az Egyesült Államokkal való kereskedésben – országonként és egyes termékenként eltérő mértékű vámokkal. Az EU-ból érkező importra eredetileg 20 százalékos vám lett volna érvényes.
A vámok bevezetését a jelentős kereskedelmi partnerek esetében felfüggesztetette az USA egészen július 9-ig, és bár biztató hírek érkeznek az egyes tárgyalásokról, formális bilaterális megállapodást azonban mindezidág egyedül az Egyesült Királysággal sikerült aláírni.
Ami az EU-USA tárgyalásokat illeti, a felek kifejezetten nehezen értik meg egymást, és időnként kölcsönösen fenyegetik a másikat a vámok egyoldalú bevezetésével, vagy éppen megtorlással egy egyenlőtlen deal esetén.
Donald Trump: korának brilliáns stratégája...
Mindez azonban csak a poltikai helyezkedés része, és nem kell attól félni, hogy az USA faképnél hagyja az EU-t – legalábbis ezt gondolja Dennis A. Ross amerikai ügyvéd, aki a HungarianHub által szervezett eseményen, a Hungarian Summit-on fejtette ki véleményét az USA és az EU kereskedelmi kapcsolatairól. A globális gazdasági kilátásokról szóló panelbeszélgetés résztvevője volt még Neil Pickett, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének kereskedelmi tanácsadója, Kutasi Gábor, az NKE Versenyképességi és Gazdasági Kutatóintézetének vezetője, illetve – moderátorként – Csizmazia Gábor, a John Lukacs Intézet Amerikai Kutatási Programjának vezetője.
Dennis A. Ross – aki republikánus politikusként az USA Képviselőházában viselt kétszer is tisztséget, és Trump egyik támogatójaként tartható számon – arra hívta fel a figyelmet, hogy most minden idők egyik legszokatlanabb embere vezeti az USA-t Trump személyében, akit viszont az egyik legbrilliánsabb tárgyalófélnek tart, akit valaha látott.
„Trump leül a tárgyalóasztalhoz, fel is borítja azt, de nem hagyja ott. Az a célja, hogy megállapodást érjen el”
– fejtette ki, hozzátéve: ezzel egyúttal az amerikai törvényhozást, a Kongresszust is fel akarja rázni: most kell cselekedni és újradefiniálni az USA kereskedelmi kapcsolatait, nem 50 év múlva. Ross szerint a nap végén valami jó fog kisülni a jelenleg is folyó tárgyalásokból, és egyes országokkal nemcsak szorosabb kereskedelmi, hanem ezen keresztül szorosabb katonai kapcsolata is kialakulhat az Egyesült Államoknak. Azt azonban elismerte, hogy a tárgyalási folyamat, az új status qou megtalálása egyes területeken (például az ellátási láncokban) zavarokat okoz és fog is még okozni.
Neil Pickett – aki 2022 óta lát el az USA és Magyarország között kereskedelmi tisztviselői feladatokat – arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a politika szintjén bilaterális törések alakulnak ki, azt ugyan az üzleti világ megsínyli, ugyanakkor képes nyomást gyakorolni a poltikai szereplőkre, hogy folytassák egymással a beszélgetést, és ne álljanak fel az asztaltól. Szerinte praktikus – és nem politikai – szemszögből bizakodásra ad okot, amit tapasztal:
Trump hivatalba lépése óta sokkal több és intenzív beszélgetést tud folytatni befolyásos magyar kormányzati szereplőkkel, mint korábban bármikor.
Történhet tehát sok minden az USA és az EU között, ő a saját szintjén azt tapasztalja, hogy a két ország viszonya pozitívan változik az elmúlt hónapokban. Ahogyan fogalmazott: a magyar kormányzati szereplőkkel most sikerült lebontani pár nem kereskedelmi akadályt, és ideálisabbá tenni az amerikai cégeknek a környezetet a magyar piaci belépésre – „ugyanez két évvel ezelőtt sokkal nehezebben lett volna elérhető”.
A másik oldalról Pickett azt látja, hogy a magyar cégekben is erősödik az az elhatározás, hogy az USA-ban terjeszkedjenek, ami köszönhető az erősödő kereskedelmi kapcsolatoknak is a két ország között.
... vagy egy rövidlátó vezető, aki csak egy hangszeren játszik?
Velük szemben Kutasi Gábor szkeptikusabb volt. Az NKE kutatója úgy látja, hogy a trumpi politika a nemzetközi kereskedelem egyetlen hangszerén játszik, és minden kérdésre a vámpolitika alakításával válaszol. Így el lehet persze érni gyors eredményeket, és láthatóan Trump ezekre a gyors eredményekre is optimalizálta a stratégiáját.
Ezzel viszont Trump ignorálja azokat az eszközöket, amikkel a hosszútávú eredményeket lehetne biztosítani – például a nem kereskedelmi akadályok (mint a jogi szabályozásból és az eltérő technológiai standardokból származó nehézségek) lebontását.
Mint arra az NKE Versenyképességi és Gazdasági Kutatóintézetének vezetője rávilágított: a magyar ökoszisztéma látszólag jól párosítható az amerikaival, például a gyógyszeriparban. Ebben a magyarok erősek, az amerikai népesség pedig – mint azt Ross hozzátette – már csak a számossága okán is szomjazza az egészségügyi innovációkat. Csakhogy – az eltérő európai és amerikai szabályozás miatt, mint azt Kutasi kifejtette – újra végig kell esni az engedélyeztetési folyamaton annak, aki Magyarországról akarja bevezetni a gyógyszerét az amerikai piacra. Ez pedig sok millió dollár plusz költséget eredményezhet.
Számíthatunk-e egy amerikai-európai szabadkereskedelmi megállapodásra?
Abban a beszélgetés résztvevői egyetértettek, hogy jelenleg minimális vagy semmi esély nincs arra, hogy egy Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerséghez (TTIP) hasonló megállapodás jöjjön létre az EU és az USA között. Ugye ez volt az a 2016-ban parkolópályára tett és azóta sem leporolt szabadkereskedelmi megállapodás-tervezet, ami a vámok és a kereskedelmet akadályozó szabályozási különbségek csökkentését vagy megszüntetését irányozta elő a szereplők között.
Kutasi Gábor arra hívta fel a figyelmet, hogy pont az orosz-ukrán háború mutatta meg, hogy
az EU mennyire függő helyzetben van az USA-tól nem gazdasági tényezők mentén, és már csak emiatt sem érdeke az Egyesült Államoknak átfogó szabadkereskedelmi megállapodásban gondolkodnia.
Dennis A. Ross egy belső akadályra hívta fel a figyelmet: az amerikai törvényhozás fragmentáltságára, ami rengeteg, egymástól eltérő irányzatot eredményez még az egyes pártokon belül is. Szerinte egy ilyen, sok törésvonal által szabdalt amerikai környezetben rendkívül nehéz lenne megteremteni egy ilyen tervezet mögött a kellő politikai egységet.
Erre azonban nincs is feltétlenül szükség, mert a piac még egy átfogó egyezmény hiányában is afelé löki a politikai szereplőket, amire ő vágyik: a dereguláció és a behozatali vámok kiegyenlítése felé – tette hozzá Neil Pickett
Mekkora csapás a valóságban a magyar-amerikai kettős adóztatási tilalom felmondása?
Külön kitértek a résztvevők a Joe Biden-adminisztráció által, 2022-ben egyoldalúan hatályon kívül helyezett magyar-amerikai kettős adóztatást kizáró egyezményre, amelyet a felek még 1979-ben kötöttek meg. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy 2024. január 1-jétől duplán kell adózniuk azoknak a cégeknek és magánszemélyeknek, akik mindkét piacon jelen vannak, például magyar központtal az USA-ban is értékesítenek, vagy magyarországi lakóhellyel rendelkezve az USA-ban is szereznek jövedelmet. Az egyezmény pont azt tette lehetővé, hogy az egyik oldalon megjelenő adóterhek beszámíthatóak legyenek a másik oldalon is, így véve elejét a kétfelé adózásnak.
Neil Pickett biztosította arról a hallgatóságot, hogy kormányzati szinten a felek tisztában vannak és foglalkoznak az egyezmény hiányában fellépő problémákkal, mégha az új megállapodás tető alá hozása nem is lesz gyors folyamat.
Kutasi Gábor szerint nem érdemes túlértékelni a nehézségeket. Mint elmondta: diplomáciai szinten az egyezmény felmondása valóban komoly jelzése volt annak, hogy a Biden-adminisztráció és az Orbán-kormány között valami nagyon nincs rendben. (Mint ismert, az egyezmény felmondása arra válaszul érkezett az amerikai részről, hogy az Orbán-kormány megvétózta a 15 százalékos, globális minimumadó bevezetéséről szóló EU-s direktíva elfogadását.)
A gazdasági szereplők szintjén viszont a lépés nem okozott akkora problémát:
egyrészt a magyar kormány is hozott a negatív hatásokat csökkentő adópolitikai intézkedéseket, másrészt megvannak arra a módszerek, hogy hogyan lehet megvédeni a profitot, és átmenekíteni azt olyan országokba, ahol érvényben van a kettős adóztatás elkerülése az USA-val.
Ettől függetlenül persze sokkal tisztább helyzetet teremtene az üzleti világban, ha a politika megtalálná az utat a kettős adóztatás lehetőségének újbóli kizárására.
Dennis A. Ross pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a lokális kapcsolatépítés és a testvérvárosi rendszer erősítése jelenthet kiutat a cégeknek a kettős adóztatás alól, hiszen a helyi szereplők meg tudják oldani ezt egymásnak. Ahogy rávilágított:
„Nehéz nemet mondani annak, akit személyesen ismersz egy másik nemzetből, és jó kapcsolatot alakítottál ki vele.”
NYITÓKÉP: A 2025. évi Hungarian Summit panelbeszélgetésének résztvevői, balról jobbra: Csizmazia Gábor, Dennis A. Ross, Neil Pickett és Kutasi Gábor. Forrás: Hungarian Summit
