Hirdetés

Már hazánkban is egyre több a digitális tanár

Öt év alatt 350 tanár és több mint 5000 diák állt át az internet és a digitális eszközök használatára Magyarországon a HiperSuli program keretében. A pedagógusok közül közel százan vannak már idehaza, akik elmondhatják: hivatalosan is digitális tanárnak számítanak, miután elvégezték a HiperSuli – EMMI által – akkreditált képzését. A program most újra megnyitja kapuit, és várja a padsorokba az érdeklődő pedagógusokat.

Öt évvel ezelőtt indult a Telenor HiperSuli kezdeményezése. Eleinte az volt a cél, hogy javítsanak az iskolák digitális eszközökkel való ellátottságán, de a visszajelzések alapján gyorsan megváltozott a célkitűzés. Kiderült ugyanis, hogy a tanárok közül sokan érdeklődnek az iránt, hogyan tudják az internetet és a digitális eszközöket bevonni az oktatásba – nem beszélve a diákokról, akik szintén örömmel fogadták, hogy a krétaporos táblák helyett tableteken kell megoldani a feladatokat. A HiperSuli padjaiba így csakhamar pedagógusok ültek be diáknak: 2015-ben öt iskolával indult, négy évvel később már 30 intézmény csaknem 300 tanára és több mint 5600 diákja vett részt a programban. 2019-től vált az Emberi Erőforrások Minisztériuma által akkreditálttá a képzés, miután az Oktatási Hivatal is jóváhagyta azt.

„Az új iránynak köszönhetően a kezdeti néhány iskola után most már több mint 30 intézmény vesz részt a kezdeményezésben”

– mondta Koren Balázs, a Telenor Hipersuli szakmai vezetője, aki azt is elárulta: a folytatásban nem csak új iskolákat és még több tanárt szeretnének bevonni, de a szülők képzése is a célok között szerepel.

„A digitális tanárok nem 21. századi tabletnindzsák, akik kizárólag online kommunikálnak a diákjaikkal. Ők azok, akik figyelembe veszik, hogy a gyerekek életének természetes része az internet, és arra törekszenek, hogy a digitális lét az oktatási célokkal összhangban tegyen hozzá a mindennapjaikhoz. Meg tudják ítélni, hogy hol és hogyan van helyük az újdonságoknak, eszközöknek, alkalmazásoknak a tanórákon és azokon túl, miközben a tollakat, füzeteket és tankönyveket vagy éppen azt a bizonyos krétaporos táblát is használják a mindennapokban” – tette hozzá Koren Balázs.

„Ahogy egy évszázaddal ezelőtt az írástudás előnyt jelentett, majd elvárássá vált a munkaerőpiacon, úgy napjainkban a digitális írástudás és az informatikai folyamatok alapvető ismerete biztosíthat előnyt, és válik elvárássá a mai fiatal generáció felé, amikor a munkaerőpiacra lépnek majd. Fontos tehát, hogy a pedagógusok is olyan módszerekkel legyenek képesek oktatni a fiatalokat, amelyekre a közeljövőben az élet szinte minden területén építhetnek. Az bizonyos, hogy a digitalizáció alaposan megváltoztatja a világot, és az tud jobban érvényesülni, aki lépést tart a fejlődéssel és alkalmazza az elérhető új lehetőségeket.” – mondta el a program eredményeire kapcsolódva dr. Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium helyettes államtitkáraKiemelte, hogy a kormány programjában is évek óta fontos helyen szerepel a digitális írástudás fejlesztése, azaz, hogy minden magyar ember képes legyen élni a digitális világ adta előnyökkel, alkalmazza azokat a mindennapjaiban. Ezért kormány számos programmal segíti a digitális felzárkózást, külön hangsúlyt fektetve a hátrányos helyzetű vagy kevés digitális ismerettel rendelkező lakosság képzésére, egyúttal üdvözli a közös célt támogató kezdeményezések, így a Hipersuli sikereit is.

A HiperSuli tanárképzése most újra megnyitja kapuit. Az oktatás részben azoknak a pedagógusoknak szól, akik már részt vettek a képzésen, de azokat is várják, akik még kezdők a digitális oktatás világában. A program továbbra is azokra a témákra koncentrál, mint hogy miért jó, vagy éppen miért nem jó bevonni a digitális eszközöket az oktatásba, hol kaphatnak ezek helyet a tanórákon, és hol nem érdemes őket használni, vagy éppen hogyan lehet integrálni akár a diákok saját eszközeit, a tableteket, vagy a mobiltelefonokat. Mindezek mellett a képzés nem eszközökről vagy alkalmazásokról szól. Az oktatáson résztvevő pedagógusok módszereket tanulnak, hogyan tudják a 21. századi eszközöket a saját tanóráikba integrálni úgy, hogy ők még hatékonyabb tanárokká, a gyerekek pedig még jobban fejlődő diákokká váljanak.

„A digitális oktatás olyan, mint a matektanár kezében a táblai körző. Kiváló eszköz, ha kört szeretne rajzolni vele. De a négyzet rajzolását nem lehet vele bemutatni. A tabletek, okostelefonok használatának is csak akkor van értelme, ha megvan a helyük, a kontextusuk, ha hozzátesznek a tudáshoz, például interaktívvá teszik az órát vagy megtanítják a gyerekeket, hogyan gyűjtsenek információt egy témában”

– világít rá Koren Balázs.

A szervezők az alábbi linken várják további pedagógusok jelentkezését az akkreditált „HiperSuli digitális oktatási módszertani program”-ra:
https://hipersuli.hu/hipersuli-kepzes-megnyitja-kapuit

Harsányi Dániel: Web- és szoftverfejlesztőként rengeteg inspirációt tudok nyerni a mesterséges intelligenciától

A BLACKDEVS ügyvezető igazgatója szerint az AI nemcsak a kreatív iparágakban dolgozókra van hatással: a ChatGPT-vel beszélgetni az egész társadalom tudni fog. Ahhoz viszont, hogy ez felelősségteljes használathoz vezessen, jól átgondolt korlátozó- és szabályozórendszerekre van szükség. Interjúnk a SMART Konferenciáról.

Bővebben

Mennyire tartják hasznosnak a vezetői képzéseket a magyar cégvezetők?

A STRT összesen 142 cégvezetőt kérdezett meg arról, hogy az őket a vezetői kihívásokra felkészítő tanfolyamokra miért járnak, mik a legfontosabb szempontok egy-egy képzés kiválasztásánál, és mennyit fizetnek értük évente. A kutatás nem volt reprezentatív, így a magyar cégvezetőkre nézve általános következtetéseket nem lehet levonni.

Bővebben

Sok mindent meg kell még értenünk a mesterséges intelligenciáról, és ebben nem segít az, ha a rémhírekből tájékozódunk

A Fenntartható Városok alapítója, dr. Bartuszek Lilla szerint előbb vagy utóbb minden társadalom el fog jutni oda, hogy a megfelelő funkciókra használja az AI-t. Azonban ennek a folyamatnak még csak az elején vagyunk, és nem lesz holnaptól Kánaán az új technológiának köszönhetően. Interjúnk a SMART Konferenciáról.

Bővebben

Nem női megoldásokkal kell orvosolni a nők problémáit a startupvilágban

Ha az ökoszisztéma és a társadalom állít gátakat a női startupperek elé, nem az a megoldás, hogy a nőkhöz szólunk a kifejzetten rájuk koncentráló kezdeményezésekkel: a gátmászás helyett a gátak lebontását lenne érdemes támogatni.

Bővebben

Huszák Loretta: Ha egyetemi oktatóként félnék a mesterséges intelligenciától, már évekkel ezelőtt fel kellett volna mondanom

A Budapesti Corvinus Egyetem Kisvállalkozás-fejlesztési Központjának adjunktusa, Huszák Loretta szerint félreértés, hogy az egyetemek korlátoznák a mesterséges intelligencia használatát, de őszinteséget várnak a hallgatóktól arról, ha AI segítségét veszik igénybe. Erre azért is szükség van, mert a Z generációs diákok még nem elég érettek arra, hogy felelősségteljesen használják a mesterséges intelligenciát. Interjúnk a SMART Konferenciáról.

Bővebben

Fektess be gyerekmesékbe: hamarosan startol a Meskete kampánya a Tőkeportálon

A közösségi gyermekmeseplatform, a Meskete grandiózus tervei közt szerepel mesterséges intelligencia integráció a nemzetközi terjeszkedéshez, gyerekbarát applikáció és rendezvényszervezés is. Akik a Tőkeportálon induló közösségi finanszírozási kampányba beszállnak, összesen 18-21 százalékos üzletrészt szerezhetnek. Emellett a cég meseíró pályázatot is hirdet.

Bővebben

A mesterséges intelligencia skálázhatóvá teheti még az időt is a startup-ökoszisztémában

Ha eseményekre az ember az AI avatárját tudná elküldeni, skálázhatóvá válna egy nem skálázható tényező, az idő – mondja Tarczali Patrícia, a Future Proof Consulting társalapítója. Fetter István, a CIB Bank Kisvállalkozások Szegmens Menedzsment vezetője szerint viszont lehet, hogy közel sem lesz olyan robbanásszerű az AI fejlődése, mint gondoljuk. Páros interjúnk a SMART Konferenciáról.

Bővebben

Sokkal inkább megéri a barátokra támaszkodni startupperként, mint a családtagokra

Szinte régiótól függetlenül a családjukra támaszkodnak a korai szakaszban lévő startupperek, ha pénzügyi támogatásról van szó. Pedig egy barát sokkal többet segíthet, főleg ha a startup-ökoszisztémában is jártas: hatékonyabban tud értékalapon tőkedonációt és tanácsot adni, vagy éppen bemutatni befektetőknek. Összefoglaltuk a Startup Genome elemzését.

Bővebben

Kiszáradt a magyar startuppiac – de valóban probléma ez?

Nincs Magyarországon elég jó és ambíciózus startup, ami most, hogy drasztikusan lecsökkent a startupokba befektethető tőke mennyisége, mutatkozik meg. Mi akkor a megoldás? A kevés, de jó minőségű startupok felemelésén dolgozni, vagy a különböző szinten lévő projektek edukálása és a most induló csapatok finanszírozása, hogy sok év múlva legyen lehetőségük sikersztorivá válni? Biás Csongor, Györkő

Bővebben
Ez a weboldal is sütiket használ!
Sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. Ezen kívül média-, hirdető- és elemző partnereinkkel megosztjuk a weboldal használatodra vonatkozó adatokat, akik kombinálhatják más olyan adatokkal, amelyeket más, általuk használt szolgáltatásokkal együtt adtál meg. A weboldalon megtekintheted a sütik használatának részletes leírását.
Rendben
Szükséges
Beállítások
Statisztika
Marketing
Később módosíthatod a beállításaidat
Cookie beállítások