Hirdetés

Ki nevet a végén?

A bankszektor, mint az egyik legkonzervatívabb iparág, sokáig ellenállt a felforgató fintech cégek újításaival szemben, ma azonban egyre többen választják az együttműködést. Az biztos, hogy óriási átalakulás előtt áll a pénzügyi szektor, de messze még a vége, továbbra sem lehet tudni, ki nevet a végén.

A globális bankok, biztosítok és pénzügyi alapkezelők 88 százaléka immár valódi fenyegetésként éli meg a fintech cégek előretörését. A PwC 2017-es globális felmérése alapján, amelyet 1300 interjúalany válaszai alapján állítottak össze, a megkérdezettek úgy vélték, bevételük közel negyede lehet veszélyben az új szereplők miatt. Ezt jól mutatja az az óriási összegű befektetés, amely a piacra áramlott: az elmúlt öt évben tízszeresére nőtt a fintech cégekbe fektetett magántőke.

Ennek következtében egyre nagyobb nyomás alá kerül a pénzügyi szektor. Természetesen az új jövevények a legjövedelmezőbb üzleteket próbálják meg elhappolni, nem véletlen, hogy sokan már azt vizionálják, hogy ha a pénzügyi cégek nem veszik fel a kesztyűt, az egész üzleti modelljük veszélybe kerülhet. Ma már nemcsak a szakértők, hanem maguk az érintettek is belátták, alapvető változásra van szükség.

Új barátok?
A PwC felmérése alapján a megkérdezettek 82 százaléka szándékozik növelni fintechpartnerségeit, 77 százaléka fogja adaptálni a blockchain technológiát 2020-ig és kiemelkedően magas, 20 százalékos ROI-mutatót becsülnek a fintechhel összefüggő projektjeiknél. De persze ahhoz, hogy mára a pénzügyi szektor hozzáállása együttműködővé vált, kellett az is, hogy jó néhány csatát veszítsen. Elég csak a Transferwise történetét megnézni. Az észt alapítású startup a nemzetközi utalások területén csinált forradalmat.

Lényegében összegyűjti, párosítja a különböző devizákban leadott megbízásokat, így a pénz nem lépi át a határokat, emiatt a felhasználók sokkal olcsóbban tudnak más devizában pénzt küldeni, mint a banki rendszerekben. A példa azt is jól mutatja, hogy a fintech cégek egyik nagy fegyvere, hogy attraktív részpiacokra tudnak fókuszálni a hagyományos bankokkal szemben. A bankszektor régi, patinás szereplői pedig a tradicionális, sokszor elavult nagy rendszereikkel olyanok, mint egy kamion, amely a technológiai szektorból érkező motorokkal akar versenyezni.

A helyzet azonban közel sem ennyire kilátástalan a bankok és biztosítók számára. A fintech képviselői ugyan mind olyan technológiák és szoftverek fejlesztésével foglalkoznak, amelyek a pénzügyi szolgáltatásokat teszik hatékonyabbá, többségük „enabler” típusú, azaz a hagyományos pénzügyi rendszer képviselőivel együttműködve tudják és akarják céljaikat megvalósítani.

A felforgatók, a „disruptorok”, akik komplex banki szolgáltatásaikkal a teljes banki bevételek elhódítására törekednek, a legtöbb felmérés alapján kevesebb mint 20 százalékos súlyt képviselnek a piacon. Sokak szerint ugyanakkor napjaink fintechláza csupán a jéghegy csúcsa, és a bankok akkor lesznek igazán nagy veszélyben, ha a nagy technológiai cégek agresszívabban kezdenek el terjeszkedni a pénzügyi szolgáltatások terén.

Ha nem is a világ élvonalában vagyunk, de a fintech cégek számát szakértők ma már közel százra becsülik Magyarországon. Bár a szabályozói korlátok nálunk azért erősebbek, és a kis piacméret miatt a nagy nemzetközi cégek egyelőre inkább más, sokkal nagyobb piacokat céloznak meg, de azért a felkészülés már nálunk is elkezdődött.

A nagy lehetőség
A bankok és az outsiderek mellett legalább olyan fontos kitérni egy harmadik szereplő kapcsolatára az új típusú innovációval kapcsolatban. A banki piac az egyik legszigorúbban szabályozott iparág a fejlett országokban, így az egyes államok pénzügyi felügyeleti szerveinek reakciója nagyban befolyásolhatja a fintechek előtt álló akadályokat és a technológia elterjedését. A szabályozó ugyanis megszabja azt a keretet, amelyben a banki piac és így a fintech szereplői is mozoghatnak.

A változásokat és a fogyasztók érdekeit szem előtt tartva, az Európai Unió 2015 végén döntött: az új pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló irányelvvel, a PSD2-vel lényegében kötelezik a bankokat arra, hogy együttműködjenek a fintechekkel. Ennek keretében a bankoknak elsősorban adatokat és az infrastruktúrájukat kell megosztaniuk a fintechekkel, amennyiben erre az ügyfél engedélyt ad. Az irányelv lényege, hogy egyszerűbbé tegyék a nem banki szereplőknek, hogy pénzügyi szolgáltatásokat nyújthassanak.

Ezzel a lépéssel megnyitják az utat az új, innovatív digitális pénzügyi szolgáltatások előtt, beindítva a versenyt. A bankoknak a harmadik feles szolgáltatók (Third Party Provider, azaz TPP) számára hozzáférést kell adniuk a számlavezető rendszerükhöz, amelyen keresztül a TPP-k tranzakciós adatokat kérhetnek le, vagy fizetési tranzakciókat kezdeményezhetnek.

2018. január 13-tól az EU minden tagállamában alkalmazni kell az új irányelvet. A megvalósítással kapcsolatban ugyanakkor rengeteg a kérdés és egyre inkább biztossá válik, hogy sok szereplő nem tudja tartani az eredetileg kijelölt határidőket.

A TPP-knek, nevezzük őket fintecheknek, alapvetően két típusát különítjük el. Az AISP típusú cégek számlainformációkat összesítenek, és ezekre építve nyújtanak szolgáltatásokat például kiadáskövetés, olcsóbb számlák vagy egyéb pénzügyi termékek ajánlása a kiadásaink alapján. A másik nagy csoport a PISP típusú szolgáltatók, amelyek már fizetési szolgáltatásokat is kezdeményeznek az ügyfél banki számlájáról a kötelező meghatalmazást követően.

A Koin nevű hazai fejlesztésű kiadáskövető app a legelterjedtebb AISP-típusú alkalmazás itthon. Az appot rengetegen használják, annak ellenére, hogy jelenleg a felhasználóknak manuálisan kell bepötyögniük a költéseiket a rendszerbe. A PSD2 ezt fogja megváltoztatni, és a jövőben már nem lesz szükség az adatok manuális bepötyögésére, hanem a bank köteles lesz kiadni a tranzakciókról felhalmozott adatot a Koin típusú alkalmazásoknak. Persze mindezt csak akkor, ha az ügyfél jelzi a hitelintézet felé ezt az igényét.

Van már ugyanakkor egy bank hazánkban, amely a PSD2 bevezetése előtt, kérésünkre már akár ma is ki tudja adni ezeket az adatokat a Koinnak. A MagNet Bank és a Koin partnerséget kötött, és elkészült az az infrastruktúra, amely lehetővé teszi a két rendszer összehangolását.

Úttörő szerepben
Egy év sem telt el az első fintech-együttműködés óta, és a MagNet Bank ismét bizonyítja: értékalapú bankként nemcsak tevékenysége társadalmi és környezeti hatásaira fordít kiemelt figyelmet, de a digitalizációban is élen jár. A kiépített API-n keresztül csatlakozási lehetőséget biztosít mindazoknak, akik a MagNet Bank ügyfélköre számára innovatív addicionális szolgáltatást képesek biztosítani – mondta Csákay Mátyás, a MagNet Bank IT-vezetője.

„A Koin az egyik legsikeresebb hazai kiadáskövető alkalmazás, amely segít a felhasználóknak abban, hogy pénzügyeiket átláthatóbbá tegyék saját maguk számára. Az alkalmazás ingyenesen elérhető androidos és iPhone készülékekre. A MagNet ügyfelei, amennyiben úgy döntenek, hogy összekötik az online banki felületüket a Koin-fiókjukkal, ez utóbbiban minden manuális rögzítés nélkül, automatikusan láthatják kiadásaikat. Ezzel egyszerűbbé válik a költségek követése, kategorizálása, és jobb pénzügyi tervezésre nyílik lehetőség a felhasználók számára” – tette hozzá.

Pereczes János, az MKB Fintechlab vezetője banki oldalon mindenképpen több megkeresésre számít, de nem csak fintech cégektől: „A PSD2 nagy lehetőséget teremt minden olyan típusú szereplőnek, amelyek banki tranzakciós adatokkal vagy fizetési folyamatokkal bővítenék szolgáltatási palettájukat, például online kereskedők vagy számlázó cégek. Mi azon területeken keressük aktívan a partnerséget, ahol kielégítetlen ügyféligényt látunk és értéket tudunk teremni egy együttműködéssel. Kihívás lesz minden – akár a bank, akár a másik fél által kezdeményezett – együttműködésnél a biztonság és felelősség kérdésköre.”

Pereczes szerint a bankoknak proaktívaknak kell lenniük, ha a lehetőségeket szeretnék megtalálni az új szabályozásban: „A kulcsszó a proaktivitás. Proaktívan fejlesztjük belső folyamatainkat és külső csatornáinkat, valamint proaktívan építjük a kapcsolatot a lehetséges együttműködő partnerekkel. Abban hiszünk, hogy aki elsőként épít az ügyfelek eddig kielégítetlen igényeit kiszolgáló partnerségeket, az növelni tudja ügyfélelérését.”

Versenyre hívnak
A Fundamenta Lakáskassza a külső szereplőkkel való együttműködés egy másik lehetséges módját választotta, ami máig unikum a hazai piacon. „A kényelmes digitális, egy kattintásra működő megoldások ma már az ügyfeleink számára alapelvárásnak számítanak. Ezt felismerve hirdettük meg a Fundamenta Digiverzum innovációs versenyt, amelyre az ügyfélélményt növelő digitális megközelítésekkel, megoldásokkal, alkalmazásokkal neveztek startupok” – mondta Tátrai Bernadett, a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. elnök-vezérigazgatója.

„Óriási az érdeklődés a terület iránt, a statisztikák alapján egyre többet vásárolunk, bankolunk online, és persze alapelvárás, hogy minden intézhető legyen mobiltelefonról is. Nincs ez másképpen a lakáshoz kapcsolódó pénzügyeinknél sem, legyen szó lakáscélú megtakarításról vagy hitelfelvételről. Ezeknek az igényeknek a kielégítése érdekében a vállalatoknak olyan új üzleti intelligencia megoldásokra is szükségük van, amelyeket külsős startupoktól, fejlesztőktől, digitális pénzügyi megoldásokat szállító cégektől kaphatnak meg.”

Ezt felismerve hirdette meg a cég a Fundamenta Digiverzum névre hallgató innovációs versenyét, amelyre az ügyfélélményt növelő digitális megközelítésekkel, megoldásokkal, alkalmazásokkal neveztek startupok, fejlesztők és egyéb, digitális megoldásokat szállító vállalatok.
A verseny győzteseivel akár hosszú távú együttműködést is tervez a cég: segítenek a megoldások közös hazai piaci bevezetésében, illetve abban, hogy a Fundamenta külföldi anya- és testvérvállalatai számára is bemutathassák a terméket.

Ijesztő szerepek
Összességében elmondható, hogy a hazai pénzügyi piacon napjainkban is akadnak olyan inkumbens szereplők, amelyek aktívan keresik az együttműködést az újító startupokkal, ugyanakkor ezeknek az együttműködéseknek a száma továbbra is alacsony. A PSD2 talán megmozgatja a szereplőket, és a következő hónapokban egyre több partnerséget láthatunk a szereplők között.

Arra is fény derül majd, hogy bekövetkezik-e a bankok nagy félelme, a közműszolgáltatóvá válásuk. Azaz hogy a hitelintézetek már csak az infrastrukturális hátterét adják a bankolás világnak, és minden client facing, valamint trendi dolgot a fintechek csinálnak. Egy ilyen modell már közel állna Bill Gates kilencvenes években elhangzott híres mondásához, amely így szól: „A bankolásra szükség van, de a bankokra nem”. A PSD2 bevezetésével kiderül, hogy realitás-e egy ilyen világ, és hogy milyen szerepe lesz a külső szolgáltatóknak a PSD2 által kialakított piacon.

Együttműködés a startupokkal

Az MKB az első magyarországi bank, amely külön inkubációs programot indított a digitális pénzügyi technológiák fejlesztésével foglalkozó startupok felkarolására. Pereczes Jánost, az MKB Fintechlab vezetőjét kérdeztük az úttörő kezdeményezésről.

– Egy év alatt hová sikerült eljutni?
– Megteremtettük az „innovációban élen járás” alapjait a bankok belül – konzervatív nagyvállalati kultúránkat egy agilis, innovatív szervezeti kultúrává fejlesztjük, és rendszereinket felkészítjük a rugalmas, piaci igényekre gyorsan reagáló fejlesztésekre. Ezenkívül a piacon egyedüliként mindennapos párbeszédet folytatunk a startupvilággal és kapcsolatban vagyunk nemzetközi legjobb gyakorlatok megvalósítóival.

– Milyen tapasztalatokkal gazdagodott a bank a Fintechlab kapcsán, különös tekintettel a külső szereplőkkel való együttműködésre. Milyen nehézségek, különbözőségek merülnek fel a hétköznapok során?
– A legfontosabb az, hogy megtanultuk, hogyan lehet nagyvállalatként együttműködni induló startupokkal. Mi magunk is startup módjára, folyamatosan alakítottuk az együttműködési és inkubációs folyamatainkat a startupokkal való munka során, az igényeik és válaszaik alapján. A legtöbb kihívást a bankszektor szabályozottsága jelenti – nekik is figyelembe kell venniük ezeket a szabályokat, és ezen keretek között kell működniük. Épp a szigorú szabályozottság miatt tartjuk üdvözítőnek a Magyar Nemzeti Bank szabályozási sandbox kezdeményezését, amelynek segítségével a fintechpartnereinkkel reményeink szerint gyorsabban tudunk majd megoldásokat piacra vinni.

Nyomárkay Benedek

Mi a lehívható tőke a kockázati tőkében és miért lesz fontos a startupoknak a közeljövőben?

“A kockázati alapkezelőkben az általános vélemény ellenére nem ülünk milliárdok felett és nem Scrooge Mcduck-ként ugrálunk az aranypénzek közé – ezt mondjuk egyszer kipróbálnám.” Gergely Balázs, a Vespucci Partners kockázatitőke-alap befektetőjének, a Corvinus Egyetem oktatójának lubickolása a venture capital cégek működésében.

Bővebben

Hackathon: kiberbiztonsági innovációs versenyt rendeznek magyar egyetemistáknak

A kibertér tele van időszerű kihívásokkal, amelyek rendkívüli hatással lehetnek a mindennapjainkra. Erre időszerű példa a 2022. május 7-én történt kibertámadás, amely az Egyesült Államok Colonial Pipeline rendszerét bénította meg. Egy számlázási szoftvert ért támadás, képes volt az ellátó láncra súlyos következményekkel hatni.

Bővebben

Szerezz 15 millió forintos támogatást az ötletedért és vedd fel a harcot a műanyagszennyezéssel!

Megnyílt a jelentkezés a Startup Plastic Surgery programra, amely immár harmadik alkalommal nyújt támogatást a műanyag által okozott környezeti és egészségügyi kihívásokra megoldást kereső startupoknak. Az akcelerátor programra október 10-ig várják olyan minimum két fős csapatok jelentkezését, akik innovatív ötleteikkel, termékeikkel, vagy technológiákkal járulhatnak hozzá a műanyagipar megújításához és a karbonsemleges jövőhöz.

Bővebben

A repoharak örökké aktuális dilemmáját most egy fizetési szolgáltató oldaná meg

Bér és borravaló küldése közvetlenül a személyzet kártyájára, beszállítók kifizetése, vagy akár a repoharak betétdíjának kártyára történő utalása néhány másodperc alatt – néhány példa arra, hogy a Mastercard Send hogyan teheti gyorsabbá, gördülékenyebbé és biztonságosabbá a vendéglátásban és a gasztronómiában történő fizetéseket.

Bővebben

Az hazai informatikusok pár éven belül külföldi munkaadónak fognak dolgozni?

Négyből három hazai informatikus valószínűnek tartja, hogy a következő két évtized során távmunkában külföldi munkaadónak fog dolgozni, és szinte minden szakember az IT-életpálya természetes részének tekinti a külföldre történő munkavégzést – derül ki egy friss kutatás eredményeiből. Az IVSZ értékelése szerint mindez nemcsak az egyébként is súlyos munkaerő-hiánnyal küzdő digitális munkaerőpiac szempontjából jelent újabb egyértelmű

Bővebben

Még sosem érte meg ennyire telekocsizni

Noha december 31-ig még biztosan hatósági árakon tankolhatunk, a globális infláció miatt sokan már most az autós közlekedés költséghatékonyabb alternatíváit keresik. A közúti közlekedés résztvevőinek egyre több anyagi próbatétellel kell szembenézniük, így autósként és utasként egyaránt mérlegelni kell, hogy milyen utazási forma lehet a leggazdaságosabb, különösen nagyobb távolságok esetében.

Bővebben
Ez a weboldal is sütiket használ!
Sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. Ezen kívül média-, hirdető- és elemző partnereinkkel megosztjuk a weboldal használatodra vonatkozó adatokat, akik kombinálhatják más olyan adatokkal, amelyeket más, általuk használt szolgáltatásokkal együtt adtál meg. A weboldalon megtekintheted a sütik használatának részletes leírását.
Rendben
Szükséges
Beállítások
Statisztika
Marketing
Később módosíthatod a beállításaidat
Cookie beállítások