Hirdetés

Hollandiába helyezi át székhelyét az OXO Technologies Holding

A döntés oka az OXO tőkebevonási és növekedési terveinek megvalósítása. Mi változik ennek eredményeképpen, és mi nem? Mutatjuk.

Az Oszkó Péter nevével fémjelzett OXO Technologies Holding a 2024. május 18-án megtartott közgyűlésén véglegesen jóváhagyta

a Társaság székhelyének áthelyezését Budapestről a hollandiai Rotterdamba.

Mint az az erről szóló közgyűlési közleményből kiderül, az alaptőke 56,46 százalékát lefedő szavazatok egyhangúlag támogatták a döntést, ellenszavazat és tartózkodás nélkül.

Miért rakja át székhelyét az OXO?

Az erről szóló sajtóközlemény alapján a székhelyváltozatás oka az OXO tőkebevonási és növekedési terveinek megvalósítása,

melynek keretében részvényeit egy másik európai nyilvános értékpapírpiacra is be akarja vezetni, ezzel pedig egyszerre kívánja elérni befektetői köre jelentős szélesítését és részvénykereskedése likviditásának növelését is.

Mi változik, és mi nem?

A közgyűlési döntéssel és a szükséges vagyonmérleg és átalakulási tervezetek jóváhagyásával megindul a székhelyváltozatáshoz szükséges jogi eljárás. A sajtóközlemény alapján ami nem változik ennek folyományaképpen:

  • a részvényesi kör, a tulajdonosi és tőkeszerkezet,
  • illetve a Társaság részvényeinek BÉT Xtend piacon történő kereskedése, amely a székhelyáthelyezést követően is folyamatos marad, és az átalakulás lezárultával a részvényesek automatikusan rendelkezni fognak a Hollandiában bejegyzésre került társaság azonos számú és névértékű részvényével.

Ami viszont változik:

  • az OXO kikerül a magyar cégnyilvántartásból, és a hollandiai cégnyilvántartásba kerül át,
  • ennek megfelelően pedig változik az OXO neve is: az eddigi OXO Technologies Holding Nyrt. jogutódja OXO Technologies Holding NV, azaz naamloze vennootschap lesz, ami a nyilvánosan működő részvénytársaság társasági forma ottani megnevezése.

NYITÓKÉP: OXO Holdings / Facebook

Fetter István: Arra nevelnek minket, hogy ne kérdőjelezzük meg a status quo-t, és ne csináljunk új dolgokat

A CIB Bank Kisvállalkozások Szegmens Menedzsment vezetője szerint részben ebből a kulturális szemléletből vezethető le, hogy nem akarunk vállalkozni, ha meg vállalkozunk, akkor félünk a kudarctól, és a kudarcok elveszik a kedvünket a további vállalkozástól.

Bővebben

Nemzetközi akcelerátorprogramban dolgozhatsz együtt piacvezető vállalatokkal

Az MIT partnerségével létrehozott akcelerátorprogram, a StartSmart CEE célja, hogy támogassa a közép-kelet-európai régió startupjait abban, hogy ötleteiket validálják, és innovációjukkal nemzetközi piacra lépjenek. Ennek során olyan iparági kulcsszereplőkkel dolgozhatnak együtt a startupok, mint a a Warner Bros., a Rossmann vagy a CVC Capital Partners. Mutatjuk a részleteket.

Bővebben

Szakacsits Szabolcs: A finnek ugyanolyan paranoiásak, mint a magyarok, csak a finn ökoszisztémában megtanultak optimistának is lenni

A Tuxera alapítója szerint mi, magyarok azt tanultuk meg a történelmünkből, hogy bizalmatlannak és paranoiásnak kell lennünk ahhoz, hogy túléljünk, ami a startup-ökoszisztémában is kifejti a hatását. A finn és a magyar ökoszisztémát egyaránt jól ismerő angyal óvatosabb is lett, miután Magyarországra érkezett, de azt mondja, emiatt nem szomorkodik.

Bővebben

Tisztítaná az ökoszisztémát, ha tudnánk, hogy a befektetők hogyan jönnek ki a deal-ekből – de ki lehet ezt deríteni egyáltalán ?

Balogh Petya szerint nagy szükség lenne arra, hogy ne csak zárt ajtók mögött beszéljünk arról, hogy vannak jobb és rosszabb befektetők, és minőségi javulást érnénk el azzal, ha tételesen látnánk, hogy melyik befektető milyen deal-eket kötött, és azokból hogyan jöttek ki. Györkő Zoltán szerint azonban egy ilyen kimutatást nagyon nehéz lenne alátámasztott információkkal kivitelezni.

Bővebben

Mezőgazdasági és élelmiszeripari kihívásokra fiatal fejlesztők javaslatait várja a NAK TechLab

A NAK TechLab agrár startup programja a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban fellelhető kihívásokat térképezi fel, melyre fiatal fejlesztők, startupok, valamint kutatók megoldási javaslatait keresik. A programba bevont piaci szereplők garantálják, hogy piacfókuszú, a gazdálkodókat érdemben érintő szolgáltatások és termékek kerüljenek kidolgozásra.

Bővebben

Sok óvodánk van a startupoknak, de egyetemi szinten már alig tanítjuk őket

A STRT inkubációs programjának vezetője szerint a tehetségek jó része ma nem a magyar startupvilágba tartanak, és akik mégis belépnek az itthoni ökoszisztémába, azok is sokszor kóvályognak az ugyanazt az alaptudást kínáló programok között. „Egyetemi” szintű startuptudást transzferelni viszont akkor lehetne, ha ezek a programok egymásra épülve segítenék a startupokat a következő szintre jutásban.

Bővebben

Hogyan építs lokális ökoszisztémát? A Nagyváradi Tech Hub példáján keresztül bemutatjuk

A romániai Nagyvárad történelmi okokból sokáig az olyan üzleti és IT fellegvárak, mint Bukarest vagy Kolozsvár árnyékában volt kénytelen élni. Ezen a helyi gazdasági szereplők a városvezetéssel összefogva próbálnak változtatni, és feltenni Nagyváradot a térképre. Ennek érdekében a politika nem rest megfogadni azt, amit a tőlük független szakemberek mondanak, és támogatni projektjeiket. A Nagyváradi Tech

Bővebben

Amíg nem sikerül skálázni az újságírók számát, addig a média kihagyott ziccer marad a startup-ökoszisztéma számára

Nagy szükség lenne egy virágzó, plurális médiakörnyezetre a startupvilágban, ami tisztítani tudja az ökoszisztémát, és ami rendszerszinten képes betölteni az ökoszisztéma fejlesztését szolgáló funkciók sokaságát. A közéletben az újságírók képesek ilyesfajta hatást elérni – csak az ottani piac éppenséggel nem kong úgy az ürességtől, mint a startupmédia.

Bővebben