Hirdetés

Mesterséges intelligencia: Mi várható 2024-ben?

A befektetési bummról szólt 2023 az AI területén, de nem valószínű, hogy ez 2024-ben is ki fog tartani. Inkább az várható, hogy csökkenő befektetési volumen mellett lassan átrendeződik a piac: a nagyvállalatok nyernek, a startupok pedig a kisebb piaci résekbe férkőzhetnek be. A képet bonyolíthatja, ha az EU új jogszabályt hoz a témában.

2023 a mesterséges intelligencia (artificial intelligence, azaz AI) éve volt:

az AI-hoz köthető befektetések összege tavaly – a Crunchbase adatai szerint – kis híján elérte az 50 milliárd dollárt.

Úgy ráadásul, hogy egyébiránt az elmúlt esztendő arról szólt, hogy a kockázati-tőkebefektetések volumene harmadával csökkent globálisan. 2024 azonban valószínűleg már nem lesz ennyire kedvező az AI cégek számára.

Tavaly a piac realizálta, hogy már nem lesz minden ugyanolyan, mint volt

Ennek megértéséhez érdemes visszanézni az elmúlt bő egy évet: az AI felvirágzását már 2022 végefelé látni lehetett, amikor három mesterséges intelligenciában utazó startup (a művészeti vizuális startup, a Stability AI, a hang- és videószerkesztő szoftvert mesterséges intelligenciával kombináló Descript, valamint a céges világnak AI szövegíró programot fejlesztő Jasper) is jelentős tőkét húzott be a befektetőktől.

Ezt követően nem kellett sokat várni a nagy bummra:

már 2023 januárjában megérkezett a hír, hogy a Microsoft hatalmas, 10 milliárd dolláros befektetést eszközöl a mesterséges intelligencia nagyágyújának számító OpenAI-ba, aminek egyik fejlesztése a széleskörben ismertté vált AI-alkalmazás, a ChatGPT.

Innentől pedig nem volt megállás: az AI-hoz kötődő startupok sorra kapták a befektetéseket, több mint 70 olyan befektetési kört lezárva, melyek értéke egyenként elérte vagy meghaladta a 100 millió dollárt. A pénzesőből pedig bőven részesültek az OpenAI USA-n kívüli versenytársai is: ilyen volt például a francia Mistral AI, ami a generatív mesterséges intelligencia fejlesztésére hozott létre egy nyílt forráskódú platformot, vagy a hasonló AI-fejlesztő profillal rendelkező, német Aleph Alpha.

Mindez természetesen éreztette a hatását a mesterséges intelligenciában utazó cégek piaci értékelésében is.

Az olyan nagy nevektől érkező, jelentős összegű tőkedonációk, mint a Google, a Microsoft, a Sequoia Capital vagy az Andreessen Horowitz, felstrófolták sok startup értékelését.

Az abszolút vezető az OpenAI, ami a tavaly nyári, „mindössze” 30 milliárd dolláros értékelését az év végére 90 milliárd dollárra tornászta fel.

Nagyvállalatok vs. startupok: kik lesznek az AI-forradalom nyertesei?

2023-ban láthattunk tehát egy jelentős, a piaci viszonyokat alapjaiban átformáló (diszruptív) innovációs átalakulást, amire ráharaptak a szereplők mind vállalkozói, mind befektetői oldalon.

2024 (és még előreláthatólag jó pár év) kérdése az lesz, hogy a megannyi új szereplő közül kik mondhatják majd el magukról a nap végén, hogy valóban nyertek. Egyáltalán mennyi nyertest bír el a piac?

Hasonló folyamatot láthattunk pár évtizede a telekommunikációs forradalom idején – erre hívta fel a Crunchbase figyelmét Saad Siddiqui, a Telstra Ventures társtulajdonosa. Akkor annak lehettünk tanúi, hogy a nagy győztesek nem a kis startupok, hanem a beágyazott, komoly infrakstruktúrával és mozgósítható erőforrásokkal rendelkező nagyvállalatok lettek.

Ez nem volt véletlen akkor sem, és nem lenne meglepő most sem: a mesterséges intelligencia, akárcsak a telekommunikáció, költségigényes terület. Aki itt sikereket akar elérni, annak szüksége van átfogó adatbázisokra, megfelelően erős informatikai háttérre és tudásra – egyszóval csupa olyan erőforrásra, amikben a nagyvállalatok verik a startupokat.

Már 2023-ban is napvilágot láttak olyan cikkek, amelyek az AI-startupok egyre nehezebbé váló befektetésszerzéséről írtak.

Várhatóan ennek folytatását fogjuk látni 2024-ben is: a befektetők lassan visszavonulnak azon projektek támogatásától, amelyek a marketingtevékenység vagy az értékesíti platform köré csak összeeszkábálnak valamiféle mesterséges intelligenciát, és áthelyezik a hangsúlyt a pénzügyi megbízhatósági és megtérülési szempontokra

– ez a befektetési stratégiaváltás egyébként az AI-tól függetlenül, en bloc megfigyelhető a kockázati-tőkebefektetők körében.

Ez persze nem fogja azt jelenteni, hogy 2024-ben a befektetők szűk markúan fogják mérni a tőkét, ha mesterséges intelligenciáról van szó, de a befektetések mennyiségében és összegében várható némi lassulás.

De akkor hol lesz helye az AI-startupoknak?

Siddiqui szerint a startupok ahogy a telekommunikációs forradalom idején, úgy most is inkább az innovációs átalakulás nyomán létrejövő új világ applikációs lehetőségeit tudják majd kiaknázni:

a kiépülő infrastuktúrára ráépülve lesz lehetőségük az innováció továbbgondolásával és felhasználásával sikereket elérni.

Ezt tette a telekommunikációs bumm idején a kisvállalkozások kézbesítési szolgáltatásait megkönnyítő DoorDash, a személyi közlekedést megreformáló Uber, vagy az online megrendelt élelmiszerek szállításában utazó Instacart.

A Telstra Ventures társtulajdonosának állításait erősítette meg a Crunchbase-nek Navin Chaddha, a kockázati-tőkebefektető Mayfield Fund társtulajdonosa.

Szerinte a nagyvállalati szféra mára lefedte a mesterséges intelligencia olyan rétegeit, mint a félvezető technológiák vagy a felhőalapú innovációk, egyéb területeken azonban – mint az applikációk és az őket összekötő szoftveres megoldások – még teremhetnek babérok más szereplők számára is.

Az Európai Unió is közbeszólhat

Van azonban még egy nyuszi, amit egyelőre csak félig-meddig húztak ki a kalapból, és ami alapvető hatással lehet a következő években a mesterséges intelligencia piacára: a nemzeti és nemzetközi szabályozási politika.

E tekintetben térségünkben az Európai Unió lesz kulcsfontosságú szereplő, aminek malmai hagyományos lassan őrölnek: már 2018-ban megkezdődött a gondolkodás az AI uniós szintű szabályozásáról. Ennek eredménye lett végül tavaly decemberben egy jogi kötőerővel egyelőre még nem rendelkező politikai megállapodás.

A megállapodás értelmében az EU a mesterséges intelligenciát használó technológiákat különböző kategóriákba tervezi sorolni az alapján, hogy mekkora potenciális veszélyforrást jelentenek az állampolgárok számára:

  • A minimális kockázatú AI-rendszerek, mint a felhasználó fogyasztása alapján tartalmakat ajánló vagy spamszűrő alkalmazások megkötések nélkül működhetnének a jövőben is.
  • A magas kockázatú AI-rendszerek, mint a közszolgáltatásokat javító megoldások, az állami feladatok (mint a bűnüldözés, az igazságszolgáltatás vagy a határellenőrzés) ellátását segítő rendszerek, az egészségügyi vagy a biometrikus azonosítást szolgáló eszközök már komoly korlátozás alá esnének.

Az ilyen innovációt fejlesztőknek a jövőben fel kellene mutatniuk kockázatcsökkentő rendszereket, részletes naplótevékenységet, egyértelmű felhasználói tájékoztatást kellene adniuk, és biztosítaniuk kéne a rendszerük emberi felügyeletét.

  • Az elfogadhatatlan kockázatú AI-rendszereket egyáltalán nem lehetne használni. Érti ez alatt az EU az alapvető emberi jogokat sértő megoldásokat, amelyek alkalmasak az emberi szabad akarat egyértelműen ártalmas befolyásolására (például játékok helytelen használatára buzdítja a gyerekeket), a biometrikus azonosítás lehetőségét a hatóságok számára távolból, nyilvános helyeken, vagy éppen az emberi érzelmeket olvasó AI-rendszereket a munkahelyeken.
  • A specifikus átláthatósági kockázatú AI-rendszereken pedig az Unió azokat a megoldásokat érti, amelyeknél fontos körülménynek számít a mesterséges intelligenciával való interakció.

Így a jövőben valamilyen formában fel kell hívni rá a felhasználó figyelmét, ha például egy chatbot-tal beszélget, ha AI által generált képet lát, ha biometrikus kategorizálást vagy az érzelmek felismerését szolgáló rendszerrel kerül kapcsolatba.

Azok a cégek, akik a fenti szabályozást megsértik, bírsággal számolhatnak. Ez lehet:

  • tiltott AI-rendszer alkalmazása esetén a cég globális éves forgalmának 7 százalékával megegyező összeg, vagy 35 millió euró,
  • egyéb kötelezettségek megsértése esetén az éves forgalom 3 százaléka vagy 15 millió euró,
  • helytelen információszolgáltatás esetén az éves forgalom 1,5 százaléka vagy 7,5 millió euró.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az eddig ismert részletek nemcsak hogy nem bírnak jogi kötőerővel, a részletszabályokat sem tartalmazzák: így például egyelőre nem tudni, hogy a leendő uniós AI-törvény hatálya meddig fog terjedni, vagy hogy a megfogalmazott elveket hogyan lehetne átültetni a gyakorlatba.

A Reuters forrásai szerint

a részletszabályokat tartalmazó dokumentum idén februárban kerülhet az uniós tagállamok minisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsának illetékes szerve elé, amit ha az, illetve utána az Európai Parlement is elfogad, a politikai megállapodás AI Act néven uniós jogszabállyá válhat.

Azonban ha ez megtörténik, még az sem jelenti azt, hogy minden egyből megváltozik: a jogszabály kihirdetését követően a tagállamok kormányainak 2 év fog rendelkezésre állni, hogy harmonizálják jogrendszerüket az új szabályozáshoz.

NYITÓKÉP: Kharsohtun / Wikimedia Commons

Új szereplő jelent meg a startup-ökoszisztémában: Bemutatkozik a NexGen Innovation Labs

A NexGen Innovations Labs Zrt. célja, hogy a startup-ökoszisztémának személyre szabott szolgáltatáscsomagokat kínáljon, együttműködéseket ösztönözzön és összekösse az adott célhoz leginkább passzoló szereplőket. Végezni fog így például inkubációt, venture buildinget, nemzetközi piaci bevezetést, sőt, még befektetni is tervez ígéretes projektekbe.

Bővebben

Stratégiai megállapodást kötött a Microsoft a Mistral AI-jal

Az amerikai OpenAI európai versenytársa azzal nyerhette meg magának a techóriást, hogy több nyelven is folyékonyan tudó mesterségesintelligencia-modellt épített, ami már elérhető a Microsoft kereskedelmi felhőszolgáltatásán, az Azure-on keresztül.

Bővebben

Ukrajnával karöltve erősítik a régiós ökoszisztémát a V4-ek: elindult a V4-Ukraine Talent Fusion Program

A program célja, hogy komplex eszközökkel segítse a térség ígéretes innovátorait, enyhítve ezzel a régió innovációs problémáin: a tőke- és diverzitáshiányon, illetve a tehetségek kivándorlásán. Mit kínál a program, és kik jelentkezhetnek? Mutatjuk!

Bővebben

Egyetemista vállalkozó vagy? Mutatunk egy jó kiugrási lehetőséget!

A Global Student Entrepreneur Awards (GSEA) hazai fordulóját február 15-én rendezik a Youth & University Entrepreneurship Day keretében. A versenyzők értékes partneri felajánlásokat szerezhetnek, a győztes pedig a nemzetközi pitch verseny regionális fordulójába is továbbjut.

Bővebben

Hulladékhő-hasznosítás, közösségi szerszámkölcsönzés, felvilágosítást segítő app – ilyen projektek mutatkoztak be az SZTE HSUP Ötletversenyén

A Szegedi Tudományegyetem hagyományosan egy verseny keretében dönti el, hogy a Hungarian Startup University Program második félévében milyen hallgatói projekteken fognak dolgozni a résztvevők. Fényképes beszámolóban hozzuk a részleteket!

Bővebben
Ez a weboldal is sütiket használ!
Sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, a weboldal forgalmunk elemzéséhez és reklámozás céljából. Ezen kívül média-, hirdető- és elemző partnereinkkel megosztjuk a weboldal használatodra vonatkozó adatokat, akik kombinálhatják más olyan adatokkal, amelyeket más, általuk használt szolgáltatásokkal együtt adtál meg. A weboldalon megtekintheted a sütik használatának részletes leírását.
Rendben
Szükséges
Beállítások
Statisztika
Marketing
Később módosíthatod a beállításaidat
Cookie beállítások