A befektetési bummról szólt 2023 az AI területén, de nem valószínű, hogy ez 2024-ben is ki fog tartani. Inkább az várható, hogy csökkenő befektetési volumen mellett lassan átrendeződik a piac: a nagyvállalatok nyernek, a startupok pedig a kisebb piaci résekbe férkőzhetnek be. A képet bonyolíthatja, ha az EU új jogszabályt hoz a témában.
2023 a mesterséges intelligencia (artificial intelligence, azaz AI) éve volt:
az AI-hoz köthető befektetések összege tavaly – a Crunchbase adatai szerint – kis híján elérte az 50 milliárd dollárt.
Úgy ráadásul, hogy egyébiránt az elmúlt esztendő arról szólt, hogy a kockázati-tőkebefektetések volumene harmadával csökkent globálisan. 2024 azonban valószínűleg már nem lesz ennyire kedvező az AI cégek számára.
Tavaly a piac realizálta, hogy már nem lesz minden ugyanolyan, mint volt
Ennek megértéséhez érdemes visszanézni az elmúlt bő egy évet: az AI felvirágzását már 2022 végefelé látni lehetett, amikor három mesterséges intelligenciában utazó startup (a művészeti vizuális startup, a Stability AI, a hang- és videószerkesztő szoftvert mesterséges intelligenciával kombináló Descript, valamint a céges világnak AI szövegíró programot fejlesztő Jasper) is jelentős tőkét húzott be a befektetőktől.
Ezt követően nem kellett sokat várni a nagy bummra:
már 2023 januárjában megérkezett a hír, hogy a Microsoft hatalmas, 10 milliárd dolláros befektetést eszközöl a mesterséges intelligencia nagyágyújának számító OpenAI-ba, aminek egyik fejlesztése a széleskörben ismertté vált AI-alkalmazás, a ChatGPT.
Innentől pedig nem volt megállás: az AI-hoz kötődő startupok sorra kapták a befektetéseket, több mint 70 olyan befektetési kört lezárva, melyek értéke egyenként elérte vagy meghaladta a 100 millió dollárt. A pénzesőből pedig bőven részesültek az OpenAI USA-n kívüli versenytársai is: ilyen volt például a francia Mistral AI, ami a generatív mesterséges intelligencia fejlesztésére hozott létre egy nyílt forráskódú platformot, vagy a hasonló AI-fejlesztő profillal rendelkező, német Aleph Alpha.
Mindez természetesen éreztette a hatását a mesterséges intelligenciában utazó cégek piaci értékelésében is.
Az olyan nagy nevektől érkező, jelentős összegű tőkedonációk, mint a Google, a Microsoft, a Sequoia Capital vagy az Andreessen Horowitz, felstrófolták sok startup értékelését.
Az abszolút vezető az OpenAI, ami a tavaly nyári, „mindössze” 30 milliárd dolláros értékelését az év végére 90 milliárd dollárra tornászta fel.
Nagyvállalatok vs. startupok: kik lesznek az AI-forradalom nyertesei?
2023-ban láthattunk tehát egy jelentős, a piaci viszonyokat alapjaiban átformáló (diszruptív) innovációs átalakulást, amire ráharaptak a szereplők mind vállalkozói, mind befektetői oldalon.
2024 (és még előreláthatólag jó pár év) kérdése az lesz, hogy a megannyi új szereplő közül kik mondhatják majd el magukról a nap végén, hogy valóban nyertek. Egyáltalán mennyi nyertest bír el a piac?
Hasonló folyamatot láthattunk pár évtizede a telekommunikációs forradalom idején – erre hívta fel a Crunchbase figyelmét Saad Siddiqui, a Telstra Ventures társtulajdonosa. Akkor annak lehettünk tanúi, hogy a nagy győztesek nem a kis startupok, hanem a beágyazott, komoly infrakstruktúrával és mozgósítható erőforrásokkal rendelkező nagyvállalatok lettek.
Ez nem volt véletlen akkor sem, és nem lenne meglepő most sem: a mesterséges intelligencia, akárcsak a telekommunikáció, költségigényes terület. Aki itt sikereket akar elérni, annak szüksége van átfogó adatbázisokra, megfelelően erős informatikai háttérre és tudásra – egyszóval csupa olyan erőforrásra, amikben a nagyvállalatok verik a startupokat.
Már 2023-ban is napvilágot láttak olyan cikkek, amelyek az AI-startupok egyre nehezebbé váló befektetésszerzéséről írtak.
Várhatóan ennek folytatását fogjuk látni 2024-ben is: a befektetők lassan visszavonulnak azon projektek támogatásától, amelyek a marketingtevékenység vagy az értékesíti platform köré csak összeeszkábálnak valamiféle mesterséges intelligenciát, és áthelyezik a hangsúlyt a pénzügyi megbízhatósági és megtérülési szempontokra
– ez a befektetési stratégiaváltás egyébként az AI-tól függetlenül, en bloc megfigyelhető a kockázati-tőkebefektetők körében.
Ez persze nem fogja azt jelenteni, hogy 2024-ben a befektetők szűk markúan fogják mérni a tőkét, ha mesterséges intelligenciáról van szó, de a befektetések mennyiségében és összegében várható némi lassulás.
De akkor hol lesz helye az AI-startupoknak?
Siddiqui szerint a startupok ahogy a telekommunikációs forradalom idején, úgy most is inkább az innovációs átalakulás nyomán létrejövő új világ applikációs lehetőségeit tudják majd kiaknázni:
a kiépülő infrastuktúrára ráépülve lesz lehetőségük az innováció továbbgondolásával és felhasználásával sikereket elérni.
Ezt tette a telekommunikációs bumm idején a kisvállalkozások kézbesítési szolgáltatásait megkönnyítő DoorDash, a személyi közlekedést megreformáló Uber, vagy az online megrendelt élelmiszerek szállításában utazó Instacart.
A Telstra Ventures társtulajdonosának állításait erősítette meg a Crunchbase-nek Navin Chaddha, a kockázati-tőkebefektető Mayfield Fund társtulajdonosa.
Szerinte a nagyvállalati szféra mára lefedte a mesterséges intelligencia olyan rétegeit, mint a félvezető technológiák vagy a felhőalapú innovációk, egyéb területeken azonban – mint az applikációk és az őket összekötő szoftveres megoldások – még teremhetnek babérok más szereplők számára is.
Az Európai Unió is közbeszólhat
Van azonban még egy nyuszi, amit egyelőre csak félig-meddig húztak ki a kalapból, és ami alapvető hatással lehet a következő években a mesterséges intelligencia piacára: a nemzeti és nemzetközi szabályozási politika.
E tekintetben térségünkben az Európai Unió lesz kulcsfontosságú szereplő, aminek malmai hagyományos lassan őrölnek: már 2018-ban megkezdődött a gondolkodás az AI uniós szintű szabályozásáról. Ennek eredménye lett végül tavaly decemberben egy jogi kötőerővel egyelőre még nem rendelkező politikai megállapodás.
A megállapodás értelmében az EU a mesterséges intelligenciát használó technológiákat különböző kategóriákba tervezi sorolni az alapján, hogy mekkora potenciális veszélyforrást jelentenek az állampolgárok számára:
- A minimális kockázatú AI-rendszerek, mint a felhasználó fogyasztása alapján tartalmakat ajánló vagy spamszűrő alkalmazások megkötések nélkül működhetnének a jövőben is.
- A magas kockázatú AI-rendszerek, mint a közszolgáltatásokat javító megoldások, az állami feladatok (mint a bűnüldözés, az igazságszolgáltatás vagy a határellenőrzés) ellátását segítő rendszerek, az egészségügyi vagy a biometrikus azonosítást szolgáló eszközök már komoly korlátozás alá esnének.
Az ilyen innovációt fejlesztőknek a jövőben fel kellene mutatniuk kockázatcsökkentő rendszereket, részletes naplótevékenységet, egyértelmű felhasználói tájékoztatást kellene adniuk, és biztosítaniuk kéne a rendszerük emberi felügyeletét.
- Az elfogadhatatlan kockázatú AI-rendszereket egyáltalán nem lehetne használni. Érti ez alatt az EU az alapvető emberi jogokat sértő megoldásokat, amelyek alkalmasak az emberi szabad akarat egyértelműen ártalmas befolyásolására (például játékok helytelen használatára buzdítja a gyerekeket), a biometrikus azonosítás lehetőségét a hatóságok számára távolból, nyilvános helyeken, vagy éppen az emberi érzelmeket olvasó AI-rendszereket a munkahelyeken.
- A specifikus átláthatósági kockázatú AI-rendszereken pedig az Unió azokat a megoldásokat érti, amelyeknél fontos körülménynek számít a mesterséges intelligenciával való interakció.
Így a jövőben valamilyen formában fel kell hívni rá a felhasználó figyelmét, ha például egy chatbot-tal beszélget, ha AI által generált képet lát, ha biometrikus kategorizálást vagy az érzelmek felismerését szolgáló rendszerrel kerül kapcsolatba.
Azok a cégek, akik a fenti szabályozást megsértik, bírsággal számolhatnak. Ez lehet:
- tiltott AI-rendszer alkalmazása esetén a cég globális éves forgalmának 7 százalékával megegyező összeg, vagy 35 millió euró,
- egyéb kötelezettségek megsértése esetén az éves forgalom 3 százaléka vagy 15 millió euró,
- helytelen információszolgáltatás esetén az éves forgalom 1,5 százaléka vagy 7,5 millió euró.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az eddig ismert részletek nemcsak hogy nem bírnak jogi kötőerővel, a részletszabályokat sem tartalmazzák: így például egyelőre nem tudni, hogy a leendő uniós AI-törvény hatálya meddig fog terjedni, vagy hogy a megfogalmazott elveket hogyan lehetne átültetni a gyakorlatba.
A Reuters forrásai szerint
a részletszabályokat tartalmazó dokumentum idén februárban kerülhet az uniós tagállamok minisztereit tömörítő Európai Unió Tanácsának illetékes szerve elé, amit ha az, illetve utána az Európai Parlement és a Tanács formálisan is elfogad, a politikai megállapodás AI Act néven uniós jogszabállyá válhat.
Azonban ha ez megtörténik, még az sem jelenti azt, hogy minden egyből megváltozik: a jogszabály kihirdetését követően a tagállamok kormányainak 2 év fog rendelkezésre állni, hogy harmonizálják jogrendszerüket az új szabályozáshoz.
FRISSíTÉS, MÁRCIUS 13.: Az Európai Parlament plenáris ülésén több mint 84 százalékos többséggel elfogadta az AI Act-et.
NYITÓKÉP: Kharsohtun / Wikimedia Commons
