Tizedik születésnapját ünnepli a Startup Safari. Mit jelent számotokra a jubileum?
Oszkó-Jakab Natália: A jubileum arra jó, hogy az ember kicsit megálljon, és visszatekintsen az elmúlt tíz évre, hogy a Startup Safari 2015-ös indulásához képest most hol állunk, és mekkorát fordult az ökoszisztéma. Ami elsőre feltűnik:
a Startup Safari megtartotta az eredeti szellemét, hogy több helyszínen betekintést nyújtson az ökoszisztémába. Az idei Safarin (hasonlóan a tavalyihoz) ezt két napon fogjuk megtenni: április 8-9-én.
Csetri Orsolya: Az elmúlt tíz évben nemcsak Magyarországon, hanem globális léptékben óriásit változott – nem függetlenül a covid világjárványtól és a gazdasági környezet alakulásától – a startupvilág és a startupokhoz való hozzáállás. Sokkal szűkebbek lettek a forráslehetőségek, ami tudatosabb, tájékozottabb, tapasztaltabb vállalkozókat hozott az ökoszisztémának.
Valóban tapasztaltabbak lettek az alapítók, vagy inkább csak jobban látszanak a korábban is jó vállalkozók egy olyan befektetési környezetben, ami erősebben szelektál, és nem ad forrást a nem megfelelő minőségű projekteknek?
CsO: Szerintem mind a két állítás igaz: kevesebben kapnak forrást, és egyúttal tudatosabbá és tapasztaltabbá is válik a vállalkozói közeg.
Tíz évvel ezelőtthöz képest sokkal könnyebbé vált átadni azt a célorientált, üzleti fókuszú gondolkodásmódot, amit várnak a befektetők a startupoktól. Sokkal könnyebben megy át az információ, hogy nemcsak az ötlet számít, hanem az is, hogy tudatosan, az elejétől kezdve próbáljuk elérni az ügyfeleket. Hogy nemcsak önmagában a vállalkozás öröméért építünk vállalkozást, hanem tudatos üzleti stratégiát is kell építeni hozzá.
OJN: Változás van abban is, hogy hol vannak ezek a vállalkozások. A Safari indulásakor a startupokat még a saját, bérelt kis irodáikban kellett keresnie a Safarinak – ma már egyre népszerűbbek az olyan coworking irodák, mint a Create26, a KAPTÁR, vagy a Puzl CowOrking Budapest. A Safari hajnalán még sok nagyvállalat próbálkozott saját inkubációs és startupprogramokkal, amik azóta jószerivel megszűntek.
A Startup Safari Budapestnek pedig, mint ami mindig az ökoszisztéma bemutatkozási felületeként működött, is változnia kellett az ökoszisztémával párhuzamosan.
Ma már nem egyéni irodák és nagyvállalatok nyitják meg a kapuikat, hanem coworking irodák, egyetemek, mint a MOME és a Corvinus. Illetve befektetőként a STRT-hoz is szabadon be lehet majd menni az idei Startup Safarin. A másik oldalról a Startup Safari az ökoszisztéma információforrása is kíván lenni, és konkrét, gyakorlati tudást adni a résztvevőknek.
Rengeteg ilyen programot raktunk be ebbe a két napba. A teljesség igénye nélkül: lesz reverse pitch, ahol a startupok ismerhetik meg a befektetők ajánlatát. Lehet kommunikációs stratégiáról tanulni Belayane Nazsi PR és kommunikációs vezetőtől, vagy vállalkozásépítésről a Munchtól. Lehet tájékozódni az aktuális pályázati és forrásszerzési lehetőségekről az EIT-től, a Magyar Fejlesztésösztönző Irodától (MFOI), a Kreatív Európa munkatársaitól. Megtudhatod Langmár Pétertől, a STRT befektetési igazgatójától, hogy mire érdemes figyelned egy tőkebevonás előtt.
Balogh Petya, a STRT Holding vezérigazgatójának, illetve Györkő Zoltán, a Startup Hungary felügyelőbizottsági tagjának és a Balabit egykori vezérigazgatójának vitája a tavalyi Startup Safarin. A velük készült interjúnkért kattints ide.
Igyekszünk tehát a partnereink segítségével minden tudást átadni ahhoz, hogy a résztvevők azt alkalmazni tudják akár már az esemény másnapján.
CsO: A Safari továbbá egy kapcsolatépítő esemény is, ahol bőven lesz lehetőség networkingre és szervezett 1-on-1 beszélgetésekre is. Össze tudunk kapcsolni olyan szereplőket, akik egyébként nem biztos, hogy megtalálnák egymást.
Ellentétben a nagy, egyhelyszínes konferenciákkal mi a lazább, érdeklődőbb, egymás felé nyitottabb kapcsolatépítést igyekszünk elősegíteni.
Milyen koncepció mentén szerveztétek meg az idei Startup Safari programját?
CsO:
Mivel a vállalkozói szcéna mindig leköveti az aktuális piaci és politikai történéseket, trendeket, ezért a programok is aktuális és fontos témákat járnak körbe.
Akkor, amikor háborúk és bizonytalanság van, amikor a NATO saját inkubátort indít, előtérbe kerülnek és jól finanszírozhatóvá válnak a dual-use (a katonai és civil célokra is felhasználható – a szerk.) technológiák.
Külön hangsúlyt fektetünk idén a medtechre. Azt láthatjuk, hogy big pharma egyre inkább rájön, hogy megéri neki kis összeggel beszállni gyógyszeripari fejlesztéseken dolgozó startupokba és belőlük portfóliót építeni, mert ők hatékonyabban és kisebb költséggel képesek fejleszteni azt az innovatív technológiát, amire a big pharmának szüksége van.
A célunk tehát az idei programmal is az volt, hogy az ilyen fontos területek felé fordítsuk a résztvevők figyelmét, és meghallgassuk, hogy mit mondanak ezekről az előadók.
OJN: És egyúttal célunk a beszélgetésekkel az is, hogy hulljanak is ki a csontvázak a szekrényekből, ha vannak. A teljes programlista egyébként megtalálható a Startup Safari honlapján.
Viszont mivel nem szeretnénk egy 500 fős termet bérlő, egyhelyszínes konferencia lenni, ezért az egy programra beférő emberek száma korlátozott. Ezt a hagyományt már csak azért is meg akarjuk tartani, mert az előadóink is sokkal felszabadultabbak lehetnek egy kisebb, intimebb környezetben. Lehet, Csillag Péter, a HunBAN elnöke nem mesélne olyan szabadosan az általa alapított adattechnológiai tanácsadó cég, a Starschemat sikeres exitjéről, ha 40 helyett 500 fő előtt kellene beszélnie.
Ezért fontos hangsúlyozni: a jegyvétel az eseményre csak az első lépés, utána sok programunkra helyet is kell foglalni. Ezt a lehetőséget pont a mai naptól, péntektől nyitjuk meg: a Startup Safari oldalának alján találhatóak a létszámkorlátos programjaink, és a megvásárolt jegy kódjával lehet rájuk regisztrálni.
Tavaly a Safari első napját az Impact Hubban, 2025. április 8-án pedig a Puzl CowOrking Budapest irodájában tartjátok. Miért őket választottátok idén?
OJN: A Startup Safari mindig is törekedett arra, hogy megtalálja a legújabb helyszíneket és szereplőket. A Puzl egy friss szereplője a budapesti ökoszisztémának, ami a tavalyi Safari idején még nem volt jelen.
Szeretnénk megmutatni fizikai valójában az embereknek, hogy a Puzl milyen közösségi irodát hozott létre Budán, és hogy ezt is jelenti ma a startup-ökoszisztéma.
A Puzl CowOrKing budapesti irodája. Forrás: @Puzl CowOrKing Budapest
A végére egy-egy mondatot kérek mindenkitől, hogy miért éri meg szerintetek elmenni április 8-9-én a Startup Safarira.
CsO: Mert itt nagyon jól lehet inspirálódni, és felcsipegetni azokat a morzsákat, amikkel előrébb lehet jutni.
Lévai Anna: Mert – ellentétben más konferenciákkal – megvan a valódi közvetlenség és a közösségteremtés az emberek között. Nyugodtabb környezetben tudsz megszólítani egy befektetőt vagy egy másik startuppert.
OJN: Mert nem kell feltétlenül a startup-ökoszisztéma mindenttudójának lenned ahhoz, hogy részt vehess.
A nullpontról is be tudsz kapcsolódni, és a két nap alatt végigvezetünk téged egy olyan úton, aminek a végén nemcsak inspirációval, hanem skillekkel és használható tudással is gazdagodni fogsz.
KÉPEK: A 2024. évi Startup Safari Budapest fotói. Forrás: Startup Safari / Facebook
