Hirdetés

Hogyan legyél sikeres intézményi befektető nélkül Magyarországon? Bemutatjuk a Screvo-t

A különböző márkák nyereményjátékait egy platformra terelő Screvo alapítóit nem vetette fel a pénz – ahelyett azonban, hogy egyből egy intézményi befektetőhöz rohantak volna az ötletükkel, inkább tudatosan felmérték, hogy meddig ér a takarójuk, a piaci igények szerint fejlesztettek prototípust, és a befektetési feltételek teljesítése helyett a sales-re koncentráltak. Az eredmény: visszatérő multi ügyfelek, dinamikus skálázódás és a külföldi piacralépés lehetősége a horizonton.

2021-ben lépett a piacra egy magyar startup, ami azt a kiaknázatlan lehetőséget látta meg, hogy a különböző kereskedelmi márkák egymástól elszeparált platformokon próbálják a maguk vásárlásösztönző és ügyfélelégedettséget mérő nyereményjátékait, valamint marketingkampányaikat futtatni.

Tóth Péter és Pataki Máté a Screvo-val ezeket a játékokat egyetlen applikációba tereli. A vásárlásösztönző nyereményjátékoknál a felhasználó az adott márkatermék megvételéről szóló blokk feltöltésével válik jogosulttá részt venni a játékban. A fogyasztói szokásokat mérő játékoknál az adott márka kérdéseire adott válasz a belépési küszöbe a részvételnek. Míg az elérés alapú játékokat arra lehet felhasználni, hogy a fogyasztó találkozzon az adott márkának fontos üzenetekkel.

Így a felhasználók egyetlen aplikáción belül vehetnek részt egyszerre több nyereményjátékban, míg a márkák a rivalizálás helyett egymást segítik: hiszen nemcsak a saját, hanem más márkák fogyasztóit is elérhetik plusz anyagi ráfordítás nélkül.

A piac pedig vissza is igazolja eddig az üzleti tervet: a startup 2024. májusra összesen 230 ezer letöltést tudhat magáénak, és már több mint 180 kampánynak biztosított helyet. A Screvo-val olyan nagy hazai cégek szerződtek le, mint a Coca Cola, a Hell, a Cerbona, a Nestlé, a Dreher vagy a Procter & Gamble – és mindegyikük több kampányt is futtatott már az applikáción.

Eddig ez egy tipikus, tucatszámra fellelhető sikersztorinak hat, egészen addig, amíg hozzá nem tesszük:

a Screvo intézményi befektető nélkül jutott el idáig.

Nem feltétlenül sül el jól, ha egy projekt korán nagy befektetést kap

Az alapítók a saját forrásokon túl két, hozzájuk baráti szálon kapcsolódó angyalbefektetőtől szereztek tőkét az induláshoz: mindennel együtt 100-150 ezer euróból (nagyságrendileg 40-60 millió forintból) gazdálkodhattak. Ez első hallásra nem tűnik soknak, de ahogy Pataki Máté a Startup Online-nak elmondta: a Screvo által termelt pénz jelentős részét visszaforgatják a projektbe, így az alkalmazás fejlesztése összességében már ennél jóval többe került.

A Screvo társalapítói a business casual-től eltérő, karácsonyi öllözetben: balra Tóth Péter, jobbra Pataki Máté. Forrás: Screvo

Mint azt a startup társalapítója kifejtette: abban, hogy meddig lehet elmenni ekkora kezdőtőkéből, hol vannak a határok, sokat segített Péter vállalkozói múltja, továbbá Máté mint korábbi projektmenedzser tapasztalata arról, hogy korai fázisban mekkora akadályt tud jelenti az intézményi befektetés a nagy adminisztrációs terhek miatt: rengeteg energiát emészthet fel ugyanis az, hogy a startup egy olyan, korai fázisban kigondolt üzleti tervnek próbál megfelelni, amihez a befektető ragaszkodik, miközben az élet felülírja azt.

„Azt láttuk, hogy egy intézményi befektetéssel összemérhető mennyiségű bevételt generál az, ha az energiáinkat a befektetési feltételek teljesítése helyett a sales-be rakjuk. Ráadásul a rendelkezésünkre álló játékteret is sikerült megtartanunk a manőverezésre.”

„Biztos, hogy erre a fejlesztésre szükség van?”

Ahhoz persze, hogy ez sikerüljön, nem megengedhető a véges erőforrásokat felesleges dolgokba ölni. Péter és Máté is érezték ezt a nyomást, akiknek rengeteget segített azt, hogy egy tőlük különálló fejlesztő céggel, a Developers in Paradise-szal bútoroztak össze közös irodában.

Ahogy Máté kifejtette: „Volt több olyan szituáció, amikor egy-egy új feature bevezetését megálmodtuk, aztán darabjaira szedtük, és elkezdtük kidobálni azokat az elemeket, amikre valójában nem volt szükségünk az induláshoz.

Abban, hogy ne pazaroljuk el a pénzt, és tényleg azt fejlesszük le, amire az ügyfeleinknek szüksége van, nagy segítsünkre volt a fejlesztő csapat. Ők tették fel újra és újra nekünk a kérdést, hogy: »Biztos, hogy erre a fejlesztésre is szükség van?«

Ezzel szemben, ha bevontunk volna egy félmillió eurós intézményi befektetést, valószínűleg sok pénzt égettünk volna el feleslegesen.”

Az első ügyfeleket megszerezni nem volt egyszerű

Hiába fejleszt le azonban egy startup okosan gazdálkodva az erőforrásaival egy szuper prototípust, ha nem tud ügyfeleket szerezni hozzá. Márpedig ez nehezebb akkor, ha híján vagy a badge-nek, hogy benned és az ötletedben egy VC már megbízott annyira, hogy X millió forint összeggel támogatta a projekted.

Pataki Máté elmondása szerint a Screvo-nak sem volt egyszerű megszereznie az első ügyfeleit:

mindenki annak bizonyítékát akarta látni, hogy ez a platform tényleg hatékonyan eléri az egyes márkák vásárlóit, és ösztönzi őket a termékek megvásárlására. A Screvo végül ingyenes próbakampányokat ajánlott fel a cégeknek, akiknek így nem volt mit veszíteniük:

első ügyfeleiként így szerezte meg a startup a Szamos Cukrászdát, a Fit Müzlit, a K2 Himalája sót, a Rio Mare-t, valamint a Regio Játékot.

Egy tipikus nyereményjáték a Screvo platformján. Az utolsó mondat ellenére az Apple termékeket használók ugyanúgy részt vehetnek a játékokban. Az csupán azért kell szerepeljen a leírás végén, hogy letölthető legyen a Screvo az App Store-ban is. Az Apple policy-ja ugyanis nem támogatja a szerencsejáték semmilyen formáját – és hiába jelezte a startup, hogy a Screvo nem erről szól, az Apple továbbra is szerencsejátékként kezeli az appot. Forrás: Startup Online

Mivel a prototípust a piaci igényekre fókuszálva fejlesztette le a csapat, így nem maradt el a siker az első ügyfelekkel – és miután már kézzelfogható eredményekkel tudtak tárgyalni, könnyebb volt a Screvo-nak behúzni további márkákat is, köztük nagy multinacionális vállalatokat.

A skálázhatóság megtartása az elsődleges cél, nem a befektetésszerzés

A Screvo jelenleg útelágazáshoz érkezett, és nekik nehéz a választás. Mint azt Máté kifejtette, sikerült felépíteniük egy olyan üzleti modellt, ami eddig intézményi befektető nélkül is dinamikus skálázhatóságot adott a cégnek: egy coviddal, egy inflációs és energiaválsággal megterhelt időszakban is képesek voltak éves szinten megduplázni a bevételüket. Szeretnék is ezt fenntartani, azonban ehhez új utakra kell lépniük: párhuzamosan több kutatást is folytatnak annak érdekében, hogy megtalálják a skálázódás fenntartását biztosító monetizációs módszertant.

Az egyik irány például a külföldi terjeszkedés lehet, amelynek során a Magyarországon felépített üzleti modellt vagy annak egyes részeit implementálná a Screvo a régiós vagy más európai országokban. A másik irány a már meglévő, közel negyedmillió felhasználót értékesítené újfajta módon az ügyfelek számára.

Máté elmondása szerint amíg nincsen meg a megoldás, ahol kijön a matek, és alapítótársával együtt hinni tudnak benne, addig biztosan nem fognak intézményi befektető után nézni továbbra sem.

„Végtelen pénzt el tudnánk költeni arra, hogy még jobb és még szebb alkalmazást csináljunk, de anélkül, hogy meglenne a skálázódás receptje, amiben mi is hiszünk, addig hazudnunk kéne a befektetőnek, aminek semmi értelme.”

Forrás: Screvo / Facebook

A Startup Online kérdésére Máté hozzátette: csak akkor fognak intézményi befektetés után nézni, ha a választott slákálózdási metódus ezt tényleg megköveteli, és másképp nem lehet előteremteni a forrást.

„Még ha szükség is lesz nagyobb tőkére, az intézményi befektetés lassúsága miatt egyáltalán nem kizárt, hogy ugyanazt a mennyiségű összeget saját erőforrásból vagy több angyalbefektető segítségével nem lehet előteremteni. Amit hallunk, hogy Magyarországon egy intézményi befektetés megszerzéséhez rá kell szánni 6, de inkább 9 hónapot.”

Egy bajtárs sokat segíthet

A Screvo társalapítójától arra is kíváncsiak voltunk, hogy mit tanácsolna azoknak, akik hozzájuk hasonló utat szeretnének bejárni, és nem feltétlenül kötnék meg a kezüket intézményi befektetéssel. Máté két dolgot emelt ki: egyrészt fontos, hogy legyen a vállalkozó mellett valaki, aki időről időre megkérdőjelezi az ötleteit, és megakadályozza, hogy az beleragadjon a saját és az általa ismert iparág gondolkodásmódjába.

„A másik, hogy ne egyedül próbálkozz vállalkozóként. Nem tudom elképzelni azt, hogy ezt egy jó társ nélkül akár Péter, akár én végig tudtuk volna csinálni az elmúlt éveket. Az egymásra utaltság elképesztően sokat tett hozzá ahhoz, hogy ott legyünk, ahol jelenleg vagyunk.”

NYITÓKÉP: Screvo / Facebook

Fetter István: Arra nevelnek minket, hogy ne kérdőjelezzük meg a status quo-t, és ne csináljunk új dolgokat

A CIB Bank Kisvállalkozások Szegmens Menedzsment vezetője szerint részben ebből a kulturális szemléletből vezethető le, hogy nem akarunk vállalkozni, ha meg vállalkozunk, akkor félünk a kudarctól, és a kudarcok elveszik a kedvünket a további vállalkozástól.

Bővebben

Nemzetközi akcelerátorprogramban dolgozhatsz együtt piacvezető vállalatokkal

Az MIT partnerségével létrehozott akcelerátorprogram, a StartSmart CEE célja, hogy támogassa a közép-kelet-európai régió startupjait abban, hogy ötleteiket validálják, és innovációjukkal nemzetközi piacra lépjenek. Ennek során olyan iparági kulcsszereplőkkel dolgozhatnak együtt a startupok, mint a a Warner Bros., a Rossmann vagy a CVC Capital Partners. Mutatjuk a részleteket.

Bővebben

Szakacsits Szabolcs: A finnek ugyanolyan paranoiásak, mint a magyarok, csak a finn ökoszisztémában megtanultak optimistának is lenni

A Tuxera alapítója szerint mi, magyarok azt tanultuk meg a történelmünkből, hogy bizalmatlannak és paranoiásnak kell lennünk ahhoz, hogy túléljünk, ami a startup-ökoszisztémában is kifejti a hatását. A finn és a magyar ökoszisztémát egyaránt jól ismerő angyal óvatosabb is lett, miután Magyarországra érkezett, de azt mondja, emiatt nem szomorkodik.

Bővebben

Tisztítaná az ökoszisztémát, ha tudnánk, hogy a befektetők hogyan jönnek ki a deal-ekből – de ki lehet ezt deríteni egyáltalán ?

Balogh Petya szerint nagy szükség lenne arra, hogy ne csak zárt ajtók mögött beszéljünk arról, hogy vannak jobb és rosszabb befektetők, és minőségi javulást érnénk el azzal, ha tételesen látnánk, hogy melyik befektető milyen deal-eket kötött, és azokból hogyan jöttek ki. Györkő Zoltán szerint azonban egy ilyen kimutatást nagyon nehéz lenne alátámasztott információkkal kivitelezni.

Bővebben

Mezőgazdasági és élelmiszeripari kihívásokra fiatal fejlesztők javaslatait várja a NAK TechLab

A NAK TechLab agrár startup programja a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban fellelhető kihívásokat térképezi fel, melyre fiatal fejlesztők, startupok, valamint kutatók megoldási javaslatait keresik. A programba bevont piaci szereplők garantálják, hogy piacfókuszú, a gazdálkodókat érdemben érintő szolgáltatások és termékek kerüljenek kidolgozásra.

Bővebben

Sok óvodánk van a startupoknak, de egyetemi szinten már alig tanítjuk őket

A STRT inkubációs programjának vezetője szerint a tehetségek jó része ma nem a magyar startupvilágba tartanak, és akik mégis belépnek az itthoni ökoszisztémába, azok is sokszor kóvályognak az ugyanazt az alaptudást kínáló programok között. „Egyetemi” szintű startuptudást transzferelni viszont akkor lehetne, ha ezek a programok egymásra épülve segítenék a startupokat a következő szintre jutásban.

Bővebben

Hogyan építs lokális ökoszisztémát? A Nagyváradi Tech Hub példáján keresztül bemutatjuk

A romániai Nagyvárad történelmi okokból sokáig az olyan üzleti és IT fellegvárak, mint Bukarest vagy Kolozsvár árnyékában volt kénytelen élni. Ezen a helyi gazdasági szereplők a városvezetéssel összefogva próbálnak változtatni, és feltenni Nagyváradot a térképre. Ennek érdekében a politika nem rest megfogadni azt, amit a tőlük független szakemberek mondanak, és támogatni projektjeiket. A Nagyváradi Tech

Bővebben

Amíg nem sikerül skálázni az újságírók számát, addig a média kihagyott ziccer marad a startup-ökoszisztéma számára

Nagy szükség lenne egy virágzó, plurális médiakörnyezetre a startupvilágban, ami tisztítani tudja az ökoszisztémát, és ami rendszerszinten képes betölteni az ökoszisztéma fejlesztését szolgáló funkciók sokaságát. A közéletben az újságírók képesek ilyesfajta hatást elérni – csak az ottani piac éppenséggel nem kong úgy az ürességtől, mint a startupmédia.

Bővebben