Hirdetés

Hét tipp arról, hogy hogyan beszélj a bukásaidról a vállalatodban

Az emberek hibáznak, de ahelyett, hogy emiatt szégyenkeznénk, inkább tanulnunk kéne a kudarcainkból. Hogyan lehet ezt megtenni vállalati környezetben? A londoni Google Campus egykori vezetője, Sarah Drinkwater ad tippeket arról, hogy hogyan érdemes úgynevezett failcon-okat szervezni.

Elbukni akár vállalkozóként, akár befektetőként nem könnyű dolog, ahogy erről beszélni sem az. Pedig az üzleti életben és a startup-ökoszisztémában sokat fejlődhetünk, ha merünk a kudarcainkról megnyílni – ezt vallja Sarah Drinkwater, a londoni Google Campus egykori és a Common Magic nevű VC jelenlegi vezetője. Ahogyan az üzletasszony fogalmazott:

„Londonban és egész Európában még mindig stigmatizálják azokat az ötleteket, amik nem működnek. Nem kell dicsőítenünk a szenvedést, de intenzív élmény meghallgatni a sebezhetőségükről megnyíló társainkat. Ezekben a történetekben megtalálhatod a humort, ha közösségileg élitek meg. Reflektálhatsz rájuk, tanulhatsz belőlük, majd elengedheted őket ahelyett, hogy a szégyenbe merülnél.”

Azonban nem mindegy, hogy a kudarcokról szóló sztorikat hogyan osztják meg egymással az emberek, és nem árt, ha ennek megvannak a maga keretei. Sarah Drinkwater épp ezért szervez ilyen eseményeket – például a Google-nál vagy az Omidyar Network befektetőcégnél. A Sifted riportere a médium hírlevelében szedte össze az úgynevezett failcon-ok szervezőjének tippjeit arról, hogy hogyan érdemes vállalati környezetben a kudarcokról beszélni.

1. Alulról szerveződjön a kudarcok megosztása!

Biztos sokak élménye volt, hogy a cég felsővezetése kezdeményezett egy ismerkedős reggelit, egy lazább programot, ami végül erőltetettnek, kínosnak hatott, és nem oldódtak fel a résztvevők. Ez nem azt jelenti, hogy a cégvezetők ne vethetnék fel a kudarcok megosztását mint ötletet, de a szervezést és az előadók kiválasztását érdemes ráhagyni a ranglétra alsóbb fokán lévő kollegákra.

2. Tisztázzuk előre, hogy miről szól a failcon!

Egy ilyen eseménynek támogatónak és szórakoztatónak kell lennie egyszerre. Nincs helye a „bukástörténetbe” csomagolt hencegésnek, ahol az előadó csak azért is azt hozza ki, hogy mennyire sikeres a munkájában. Ahogy az öncélú kesergésnek sem szabad teret engedni. Egy failcon legyen az őszinteség fóruma, ahol a kudarctörténetekben is megtalálják az emberek a jó kedvet és a humort.

3. Az előadóknak adjunk egy struktúrát a prezentációjuk elkészítéséhez!

Egy jó failcon-on nincsen freestyle: a kiválasztott előadóknak 5-7 perces időkeretben egy limitált számú diából álló prezentációt kell készíteniük, amiben a következőkre térnek ki:

  • Mit akartak elérni?
  • Mi ment rosszul?
  • Mi volt a bukás folyamata?
  • Mi volt a bukás hatása?
  • Milyen tanulságokat lehet levonni?
Sarah Drinkwater, a failcon-ok szervezője a Google-nál. Forrás: Sarah Drinkwater / LinkedIn

4. Mutassanak példát a vezetők, meséljenek ők először a kudarcaikról!

A failcon-ok célja nemcsak a közös tanulás, hanem a vállalati kultúra építése is, ami nem a tapasztalatlanabb, junior munkaerőre égeti rá a bukás bélyegét. Pont hogy azt kell megmutatni, hogy a senior és vezető kollegák is hibáznak, és őszintén el tudják mondani, ha ők okoztak veszteséget a cégnek. Ez persze nem azt jelenti, hogy a junior kollegák nem szólalhatnak meg, de érdemes mindenképp a vezető pozícióban lévő embereknek először megnyílniuk.

5. Bátorítsd a bukásukról beszámoló kollegáidat!

A hibákból sokkal könnyebb tanulni, ha a környezeted is megértő veled. Ebben az értelemben érdemes ünnepelni a kísérleteket, még akkor is, ha kudarccal végződtek: biztatni az elbukókat, hogy legközelebb jobban fogják csinálni, és rámutatni arra, hogy milyen jó felismeréseik születtek a kudarc megélése során.

6. Ha még nincs bevett gyakorlat a bukások megosztására, először kicsiben kísérletezz!

Előfordulhat, hogy a failcon nem úgy sikerül, ahogyan kéne – éppen ezért érdemes először kicsiben, mondjuk csak egy részleg munkavállalóival tesztelni, hogy az adott formátum mennyire működik. Ha már egy kisebb szervezeti egységben értik, hogy mire jó ez a koncepció, és partnerek a részvételben, érdemes kiterjeszteni a failcon-okat más szervezeti egységekre, akár a cég egészére is – ez esetben viszont ügyelni kell arra, hogy a vállalat minden részéről, területéről szülessenek bukástörténetek.

7. Tedd rendszeressé a failcon-okat!

A failcon műfajának akkor van igazán értelme, ha az nem egyszeri esemény, hanem egy rendszeres időközönként – például negyedévente – megismételt eseménysorozattá alakul.

NYITÓKÉP: ChatGPT / Startup Online

Fetter István: Arra nevelnek minket, hogy ne kérdőjelezzük meg a status quo-t, és ne csináljunk új dolgokat

A CIB Bank Kisvállalkozások Szegmens Menedzsment vezetője szerint részben ebből a kulturális szemléletből vezethető le, hogy nem akarunk vállalkozni, ha meg vállalkozunk, akkor félünk a kudarctól, és a kudarcok elveszik a kedvünket a további vállalkozástól.

Bővebben

Nemzetközi akcelerátorprogramban dolgozhatsz együtt piacvezető vállalatokkal

Az MIT partnerségével létrehozott akcelerátorprogram, a StartSmart CEE célja, hogy támogassa a közép-kelet-európai régió startupjait abban, hogy ötleteiket validálják, és innovációjukkal nemzetközi piacra lépjenek. Ennek során olyan iparági kulcsszereplőkkel dolgozhatnak együtt a startupok, mint a a Warner Bros., a Rossmann vagy a CVC Capital Partners. Mutatjuk a részleteket.

Bővebben

Szakacsits Szabolcs: A finnek ugyanolyan paranoiásak, mint a magyarok, csak a finn ökoszisztémában megtanultak optimistának is lenni

A Tuxera alapítója szerint mi, magyarok azt tanultuk meg a történelmünkből, hogy bizalmatlannak és paranoiásnak kell lennünk ahhoz, hogy túléljünk, ami a startup-ökoszisztémában is kifejti a hatását. A finn és a magyar ökoszisztémát egyaránt jól ismerő angyal óvatosabb is lett, miután Magyarországra érkezett, de azt mondja, emiatt nem szomorkodik.

Bővebben

Tisztítaná az ökoszisztémát, ha tudnánk, hogy a befektetők hogyan jönnek ki a deal-ekből – de ki lehet ezt deríteni egyáltalán ?

Balogh Petya szerint nagy szükség lenne arra, hogy ne csak zárt ajtók mögött beszéljünk arról, hogy vannak jobb és rosszabb befektetők, és minőségi javulást érnénk el azzal, ha tételesen látnánk, hogy melyik befektető milyen deal-eket kötött, és azokból hogyan jöttek ki. Györkő Zoltán szerint azonban egy ilyen kimutatást nagyon nehéz lenne alátámasztott információkkal kivitelezni.

Bővebben

Mezőgazdasági és élelmiszeripari kihívásokra fiatal fejlesztők javaslatait várja a NAK TechLab

A NAK TechLab agrár startup programja a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban fellelhető kihívásokat térképezi fel, melyre fiatal fejlesztők, startupok, valamint kutatók megoldási javaslatait keresik. A programba bevont piaci szereplők garantálják, hogy piacfókuszú, a gazdálkodókat érdemben érintő szolgáltatások és termékek kerüljenek kidolgozásra.

Bővebben

Sok óvodánk van a startupoknak, de egyetemi szinten már alig tanítjuk őket

A STRT inkubációs programjának vezetője szerint a tehetségek jó része ma nem a magyar startupvilágba tartanak, és akik mégis belépnek az itthoni ökoszisztémába, azok is sokszor kóvályognak az ugyanazt az alaptudást kínáló programok között. „Egyetemi” szintű startuptudást transzferelni viszont akkor lehetne, ha ezek a programok egymásra épülve segítenék a startupokat a következő szintre jutásban.

Bővebben

Hogyan építs lokális ökoszisztémát? A Nagyváradi Tech Hub példáján keresztül bemutatjuk

A romániai Nagyvárad történelmi okokból sokáig az olyan üzleti és IT fellegvárak, mint Bukarest vagy Kolozsvár árnyékában volt kénytelen élni. Ezen a helyi gazdasági szereplők a városvezetéssel összefogva próbálnak változtatni, és feltenni Nagyváradot a térképre. Ennek érdekében a politika nem rest megfogadni azt, amit a tőlük független szakemberek mondanak, és támogatni projektjeiket. A Nagyváradi Tech

Bővebben

Amíg nem sikerül skálázni az újságírók számát, addig a média kihagyott ziccer marad a startup-ökoszisztéma számára

Nagy szükség lenne egy virágzó, plurális médiakörnyezetre a startupvilágban, ami tisztítani tudja az ökoszisztémát, és ami rendszerszinten képes betölteni az ökoszisztéma fejlesztését szolgáló funkciók sokaságát. A közéletben az újságírók képesek ilyesfajta hatást elérni – csak az ottani piac éppenséggel nem kong úgy az ürességtől, mint a startupmédia.

Bővebben