Az angyalbefektető szerint a Hiventures egy, a nemzetközi gyakorlatban szokványos gazdaságélénkítő eszköz, ami betölti a funkcióját: megtanítja a vállalkozónak, hogy milyen az, amikor van pénze, és hozzájárul a tapasztalatot szerző vállalkozói réteg gyarapításához. Azt a szellemi munkát ugyanakkor nem spórolhatja meg az ökoszisztéma, hogy hogyan születhet minél több magyar sikersztori.
Az ökoszisztémának szóló eseményeken és a startupmédiában sok szót ejtünk a pozitív dolgokról: sikeres projektekről, a sikerhez vezető útról, lehetőségekről, tippekről. Mindezek mellett szerencsére már tudunk beszélni a fuck up sztorikról, az ökoszisztémában megjelenő egyenlőtlenségekről, a magyar startup– és médiapiac közel sem rózsás helyzetéről, valamint a felelősökről is. Vannak azonban témák, amik még 2024-ben is tabunak számítanak. Erről kérdeztük a Startup Safarin Eszter Elemér angyalbefektetőt, egyben az Impact Ventures igazgatóságának elnökét és a PBG FMC vezérigazgatóját.
+ + +
Mi a legnagyobb tabu ma a magyar ökoszisztémában, amiről nem vagy csak félve beszélünk?
Ha nem is tabu, de
jelentős kihívás, hogy mit kellene tenni ahhoz, hogy minél több jelentős magyar sikersztori szülessen, amik szabad szemmel is láthatóak az európai, de akár még a világpiacon is. Jó példa az aiMotive – ilyenből kéne sok.
Ökoszisztéma szintjén a legjobb példa az észt, ahol Skype-alapítók kezdtek el újabb vállalkozásokat felépíteni, ami nagyon meglökte az észt ökoszisztémát.
Az viszont lehet tabu, hogy miért nincsen sokkal több aiMotive a magyar ökoszisztémában. Kinek van ebben felelőssége?
A felelősség közös, mindenkié: az enyém is, a tied is. Nem szeretem ezt az ujjal mutogatós megközelítést. Mi magyarok nagyon jók vagyunk abban, hogy egymást ekézzük. De mit teszünk hozzá a sikerhez azzal, ha egymást leszóljuk? Semmit. Inkább azt kell vizsgálnunk, hogy mit kell tennünk ahhoz, hogy a kitűzött cél elérhetőbb legyen.
És mit kell tennünk?
Például igyekeznünk kell megtalálni és építeni azokat a platformokat, ahol a sikeres alapítók megoszthatják a sikerüket másokkal, és közvetíthetik azt, hogy mennyire jól érzik magukat a bőrükben. Ami nem azt jelenti, hogy ne lennének nagy kihívások a pályájukon. Ha ezt az életérzést minél hitelesebben és minél többször el tudják mondani, akkor azt több fiatal fogja meghallani, és akar majd belekezdeni egy vállalkozásba.
Vagy megoldás lehet még, ha a sorozatvállalkozók elmennek rotációs programok keretében egyetemi és gimnáziumi közegbe hírt adni arról, hogy mit csinálnak, illetve ha ilyen programok keretében a fiatalok is minél tödd kis és közepes vállalkozást látnak.
Minél többször találkoznak a fiatalok startupokkal, minél több időt töltenek a közelükben, minél inkább szembesülnek a vállalkozók mindennapi valóságával, annál reálisabb képük lenne erről a világról, és kezdenének el orientálódni efelé.
Most csak mondtam két megoldást, de vagy egy tucat ilyenre lenne még szükség.
Ahhoz viszont, hogy ezeknek a megoldásán ötleteljünk, és a közös felelősséget tudjuk vállalni, mindenekelőtt megfelelő mennyiségű és minőségű közös terekre, kommunikációs csatornákra van szükség az ökoszisztémában. Ezek szerinted megvannak?
Sok olyan rendezvényre kapok meghívást, ahol erre lehetőség van. Nyitottnak kell lenni, beszélgetni, és valós emberi kapcsolatokat építeni. Persze, lehetne még több ilyen rendezvényt szervezni. Közös felelősség az is, hogy a gazdaság szereplői időt és energiát szenteljenek arra, hogy a saját közegük tapasztalatait megosszák másokkal.
Ez miért közös felelősség?
Mert nem magától értetődő, hogy kilépjünk a saját komfortzónánkból, megmutassuk másoknak is a saját világunkat, és hogy miért szeretünk ott lenni.
Mi magyarok sokszor befelé fordulunk, a mi közegünkkel érezzük csak jól magunkat. Az, hogy biztassuk egymást arra, hogy nyissunk mások felé is, közös felelősség.
Volt egy vita a Forbes-on Biás Csongor és Balogh Petya-Langmár Péter között arról, hogy tulajdonképpen kiket érdemes akár pénzzel, akár tudással, tapasztalattal, edukációval támogatni: a piramis csúcsán lévő, jó minőségű, de mennyiségben kevesebb startupokat, vagy a piramis egészét, köztük a rosszabb minőségű projekteket is? Te hol állsz ebben a kérdésben?
Ez egy jó vita, kell erről beszélni, és olyan emberek kezdtek el erről beszélni, akik rendkívül sokat tettek már le az asztalra. Szerintem senkinél nincsen a bölcsek köve.
Te hol állsz ebben a vitában? Melyik szereplővel értesz inkább egyet?
Egyik utat sem lehet megspórolni. Kell a támogatás a bajnokoknak a piramis csúcsán, ahogy a piramis aljára beöntött pénz is. Kell az, hogy meg tudjuk adni a bajnoknak azt, ami kell neki ahhoz, hogy igazán nagyot lépjen előre. Lehet ez akár egy speciális banki termék vagy adókedvezmény is. Lent pedig meg kell tanítani a vállalkozónak, hogy milyen az, amikor van pénze.
Jól emlékszem arra, hogy amikor a magyar akcelerátorházban, a Traction Tribe-ban befektettünk akár csak pár millió forinttal cégekbe, voltak alapítók, akik nem tudtak megbirkózni ezzel a helyzettel. Nem megúszható az, hogy sok lehetőséget biztosítsunk a piramis alján azon az áron is, hogy sokan el fognak bukni. De ez kell ahhoz, hogy a vállalkozók tapasztalatot szerezzenek, és kialakuljon az a masszív tömege a vállalkozóknak, amiről már beszéltünk.
És éppen ezért nagyon utálom, amikor valaki a Hiventures-t piszkálja: végtelen demagóg, leegyszerűsítő és hazug, hogy leszóljuk azt a pénzpumpáló mechanizmust, ami Izraeltől kezdve, Németországon át, egészen az Egyesült Államokig működik.
A Hiventures tehát egy, a nemzetközi gyakorlatban szokványos gazdaságélénkítő eszköz, ami betölti a funkcióját.
Te mit teszel azért, hogy több startup legyen, és hogy a VC/PE ökoszisztéma fejlődjön?
Azt, mint a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) és a Társadalmi Hatású Befektetők Egyesülete (THBE) aktív tagjai:
szakmai munkát végzünk, alakítjuk a szabályozási környezetet, és külső-belső kommunikációt folytatunk – ezek az eszközeink.
Szigorú szakmai munkát végzünk az Impact Ventures csapatával, ami lehetővé teszi, hogy elindíthatjuk a harmadik alapunkat, többek között azokkal a befektetőkkel, akik korábban is bizalmat szavaztak nekünk.
Ezzel a két szakmai szervezettel számos projektet és kezdeményezést indítottunk már el, melyek a szabályozói környezet piacszerűségét fejlesztik, vagy olyan folyamatokat erősítenek fel, amik által több európai és távol-keleti befektető tekint a közép-európai régióban Magyarországra értékes lehetőségként.
Ezzel együtt számos olyan közösségépítő és ismertséget, elismertséget erősítő projektet is viszünk, melyek a régióban kiemelnek minket. Ide sorolom a Harsányi és a Smart Capitalism díjak indítását, a CEE4Impact Day rendezvénysorozatot és az Equity Thursday újraélesztését is.
NYITÓKÉP: Eszter Elemér a 2024. évi Startup Safarin az Adaptérben. Forrás: Adaptér / Facebook
