Hirdetés

A kulturális hozzáállás miatt marad le Európa az AI-versenyben – mondja az Andreessen Horowitz partnere

Anjney Midha szerint az európai nagyvállalatok vezetői sokszor a kényelmes, már bejáratott megoldásokat választják ahelyett, hogy kockáztatnának, és kísérleteznének a mesterséges intelligenciával. De hogyan lehet ebből kitörni? A francia Mistral AI mutat egy lehetséges megoldást.

„Az európai fejlődés vagy startup-ökoszisztéma szempontjából a legnagyobb akadály nem feltétlenül a szakpolitikai döntéshozókban vagy a szabályozási környezetben áll.

Hanem – szerintem – a legnagyobb európai vállalatok vezérigazgatóinak, vezetőinek tétlenségében [az AI kapcsán], akik lassan alkalmazkodnak a mesterséges intelligencia által kiváltott termelékenységi reneszánszhoz.”

Így összegezte meglátásait Anjney Midha, az Andreessen Horowitz (A16z) általános partnere, aki egyúttal két európai AI-startupban is érdekelt: Midha tagja egyrészt az LLM alapmodell-készítés európai éllovasa, a francia Mistral AI, valamint a képgeneráló szoftvereket fejlesztő, német Black Forest Labs igazgatótanácsának.

Az A16z az előbbi cég két befektetési körében is részt vett (Series A és B, amik összesen közel 1 milliárd euró tőkét hoztak be a Mistral AI finanszírozásába), és a Black Forest Labs 30 millió eurós seed körét is ő vezette.

Az USA-ban kísérleteznek az AI-jal, Európában inkább a kényelmes megoldásokat választják

Midha a Siftednek kifejtette, hogy szerinte Európa képes lenne globális vezető szerepet betölteni a technológiai fejlődésben, és ehhez a szakértelem is meglenne. A Mistral AI-hoz és a Black Forest Labs-hez hasonló „vállalatok és csapatok (…) nem érnek kevesebbet, mint bármely más ország legjobb csapatai és tudósai.

Ezek a vállalatok a világ legnívósabb forrásaiból szereznek tőkét, és ma már olyan termékeket fejlesztenek, amiket a világ legjobb nagyvállalatai használnak.”

Anjney Midha (bal oldalon) kezet fog Emmanuel Macron francia elnökkel (jobb oldalon). Forrás: Anjney Midha / LinkedIn

Amiben az USA viszont lekörözi Európát, az a kulturális hozzáállás az AI adaptálásához, amire az A16z partnere közelről rálátott. Mint elmondta, 2021-2023 között, pont a mesterséges intelligencia felemelkedésekor volt a Discord termékért felelős alelnöke, ahol 2022 végefelé kezdtek el kísérletezni az OpenAI fejlesztette ChatGPT-vel. Midha elmondása szerint a Discord vezetősége úgy állt hozzá ehhez, hogy „nem tudjuk, mire lesz ez jó, de próbáljuk meg”.

„És amit láttunk több belső feladat, például a [felhasználói] bizalmi és a biztonsági intézkedések, valamint a tartalommoderálás esetében, az rendkívüli volt.”

Midha szerint a Discord esete nem egyedi.

Az elmúlt két évben nagyon erős partnerségek alakultak ki az amerikai nagyvállalatok és a vezető AI-szolgáltatók között annak érdekében, hogy kiderítsék: hogyan tudják a leginkább kiaknázni az AI-ban rejlő innovációs lehetőségeket. Európában azonban nem ez a kulturális minta nyert teret,

hanem a bevált megoldások követése és az ezzel járó kényelem. Európai nagyvállalati vezetőként „kényelmes lehet úgy csinálni a dolgokat, ahogyan mindig is csináltad, ugye? Egészen addig, amíg már túl késő lesz.”

AI-fejlesztők, szemetek a Mistral AI-ra vessétek!

Az A16z partnere szerint az európai AI-vállalatok számára a kiút ebből a helyzetből az lehet, ha a lehető leginkább megkönnyítik a nagyvállalatok számára a technológiájuk befogadását, és testreszabott fejlesztésekkel állnak elő. Mint kifejtette:

„El kell vonatkoztatni a modellek bonyolultságától, és inkább a vállalati problémák megoldására koncentrálni. Általánosságban arra, hogy [a megrendelő] gyorsabb, olcsóbb, megbízhatóbb és jobb adatvédelmet biztosító eszközökkel rendelkezzen.”

Midha szerint már látni néhány jó példát erre. Ilyen például a Mistral AI és az AI-alapú harci dróngyártásra specializálódott német Helsing nemrég bejelentett partnersége: ennek keretében a szereplők arra vállalkoztak, hogy közösen fejlesszenek ki új generációs AI-rendszereket Európa védelme és technológiai előnyszerzése érdekében. Erről bővebben ide kattintva olvashatsz.

A Helsing saját fejlesztésű és gyártású HX-2 drónjának hatótávja eléri a 100 kilométert, alkalmas felderítésre és csapásmérésre, illetve fejlett fedélzeti mesterséges intelligenciája ellenállóvá teszi az elektronikus harci cselekményekkel szemben is. Forrás: Helsing / LinkedIn

A francia startup egyúttal a kormányzati szereplők felé is kezet nyújt: nemrég erősítette meg az AMIAD, a védelmi képességeket az AI segítségével erősíteni hivatott francia kormányzati ügynökség, hogy ők is partnerségre lépnek a Mistrallal.

A részletekről azt tudni, hogy az együttműködés keretében a Mistral AI segíteni fogja egy jövőbeni, AI-alapú szuperszámítógép létrehozását, amihez a közszereplők és az AI-megoldásaikat biztonságosan fejleszteni kívánó vállalatok is kaphatnak majd hozzáférést.

Midha hozzátette: amit most a francia startup csinál, választ adhat arra a problémára is, hogy az európai államok hogyan építsék ki maguknak azt a sok komponensű technológiai hátteret (AI stack), ami az AI-megoldások hatékony fejlesztéséhez kell:

partnerségre lépnek olyan AI-fejlesztőkkel, akik oda tudnak adni nekik egy jó minőségű alapmodellt, és azt segítenek az adott ország egyedi igényeihez, kultúrájához igazítani.

NYITÓKÉP: ChatGPT / Startup Online

Ligát váltana a STRT: Balogh Petyáék a BÉT Standard kategóriába lépésre törekednek

A szabályozott piacra lépés érdekében a STRT már két szereplővel is együttműködik, és pénzügyi beszámolójukat is ennek megfelelően készítik el idén. Hogy mikor debütálhat a cég a BÉT Standard kategóriájában, egyelőre nem tudni – addig is elmagyarázzuk, hogy ez miért fontos.

Bővebben

Új szereplő jelent meg a közép-kelet-európai ökoszisztémában: Miben segíthet a Scale Factory a magyar scaleupoknak?

A szingapúri szolgáltató arra fókuszál, hogy minél hatékonyabban segítse ügyfelei növekedését és terjeszkedését új piacokon, a lehető legtöbb kereskedelmi hasznot hozva nekik. A Scale Factory mostantól a közép-kelet-európai régióból is várja a skálázódni kívánó vállalkozásokat.

Bővebben

Sok diáknak fogalma sincs arról, hogy milyen költségekkel jár a felnőtt élet – mondja Gyarmati Fanni, a Diverzum társalapítója

A Diverzum és a más ökoszisztéma-szereplők által készített Gen Z Reportból kiderül, hogy a fiatalok átlagos bérigénye közel sem olyan irreálisan magas, mint azt gondolnánk. A kutatási eredmények kapcsán beszélgettünk Gyarmati Fannival, a Diverzum társalapítójával.

Bővebben

Hogyan érdemeld ki a Z generáció márkahűségét?

Több ökoszisztéma-szereplő összefogásával készült átfogó kutatás az 1995-2006 között született korcsoport helyzetéről, gondolkodásáról, értékvilágáról és vásárlási szokásairól. A főbb eredményeket ismertetjük.

Bővebben