Hirdetés

Egész Európát el akarja látni AI harci drónokkal a német Helsing

A pár hónapja pivotált startup megnyitotta az első olyan gyárát, ahol tömegesen tudja gyártani a saját fejlesztésű harci drónjait – most éppen Ukrajnának. A Helsing víziója, hogy Európa-szerte hozzon létre még ilyen gyárakat, ahol akár tízezrével gurulhatnak le a gyártószalagról a drónok.

Ha biztonság- és védelempolitika, akkor az egyik legfontosabb fórum biztosan a Müncheni Biztonsági Konferencia, melynek célja összeterelni az európai, transzatlanti és globális szereplőket egyeztetni az aktuális biztonságpolitikai kérdésekről.

Az idén február 14-16. között megrendezett esemény előestéjére időzítette a 2021-ben alapított, de már most 2-3 milliárd dollárra értékelt müncheni AI-startup, a Helsing a bejelentést:

megnyitotta az első, úgynevezett „ellenállási gyárát” Dél-Németországban, ahol lehetségessé válik felderítő-csapásmérő drónjaik tömeggyártása.

Külön érdekessége ennek, hogy az unikornis tevékenysége nem is olyan régen csupán a harctéri eszközök AI-szoftverfejlesztésére irányult. A pivotálást, aminek értelmében a Helsing elkezdett saját AI-drónokat gyártani, tavaly decemberben jelentették be a németek.

Tömeggyártott drónok az ukrán frontra…

Az új gyár most mindenek előtt az ukrajnai harctérre szánt HX-2 típusú drónok gyártását fogja végezni, ami nem az első megrendelés az ukrán-orosz frontra. Mint azt a német startup írja:

jelenleg is szállítják le azt a 4 ezer darab, korábbi HF-1 típusú drónt az ukrán partnernek, amit korábban kért, és ez fog kiegészülni a legújabb, HX-2 modellből rendelt 6 ezer egységgel.

A Helsing 2024 végén mutatta be a HX-2 típusú, elektromos meghajtású, X-szárnyakkal felszerelt harci drónját, amelynek hatótávja eléri a 100 kilométert, egyaránt alkalmas felderítésre és csapásmérésre, illetve fejlett fedélzeti mesterséges intelligenciája ellenállóvá teszi az elektronikus harci cselekményekkel szemben.

A Helsing saját fejlesztésű és gyártású HX-2 drónja egy állványon. Forrás: Helsing / LinkedIn

Mint azt a startup ismerteti: a HX-2 drónok egyetlen ember irányításával is képesek rajokba rendeződni, továbbá a modell a tömeggyártásra is alkalmas, a megszokottnál jóval alacsonyabb egységköltséggel.

… és Európa bármely államába

A Helsingnek azonban jóval ambíciózusabb tervei vannak annál, minthogy csak Ukrajnát lássa el harci drónokkal. Mint azt Gundbert Scherf, a Helsing társalapítója elmondta: „A HX-2 gyártását az Ukrajnából érkező további megrendelésekre reagálva növeljük (…). Egyértelmű, hogy a NATO-nak ebből fontos tanulságokat kell levonnia, mégpedig gyorsan.

Az ellenállási gyárainkkal megosztott megközelítést alkalmazunk a drónrendszerek tömeges gyártására Európa-szerte, lehetővé téve az egyes nemzetállamok számára a helyi gyártást, és biztosítva a termelés és az ellátási lánc szuverenitását.”

A Helsing ígérete tehát, hogy Európa-szerte létrehozza a harci dróngyártásra alkalmas telephelyeit, amelyek összességében – igény és katonai konfliktus esetén – tízezrével képesek ellátni az európai országokat korszerű drónokkal. A most megnyitott, első ilyen gyár a startup elmondása szerint jelenleg havi több mint 1000 darab HX-2 drón gyártási kapacitással rendelkezik.

Gundbert Scherf, a Helsing társalapítójának tavalyi előadása egy, az Egyesült Királyságban a szárazföldi hadviseléssel kapcsolatban tartott konferencián. Forrás: Helsing / LinkedIn

Ahogy Niklas Köhler, a Helsing másik társalapítója kifejtette:

„Ellenállási gyáraink ötvözik a szoftverközpontú tervezést a skálázható gyártási technikákkal. A nehéz problémákat szoftveresen, nem az elektronikában oldjuk meg.

Ez megfizethető precíziós tömegtermelést hoz magával, ami elriasztja az ellenfeleket, és megvédi demokráciáinkat. A HX-2 csak az első modellje egy egész sor terméknek, amelyek erre a feltevésre épülnek.”

Mit lép Európa Trump visszatérésére?

A Helsing szolgáltatására pedig Európának potenciálisan nagy szüksége is lehet. Mint azt a védemi technológia 2025-ös évének alakulását körüljáró cikkünkben kifejtettük, a régi-új amerikai elnök, Donald Trump visszatérése és az ő protekcionista politikája afelé nyomhatja az európai állam- és kormányfőket, hogy tovább emeljék a védelmi kiadásokat: vagy azért, hogy ne kockáztassák az USA kivonulását a NATO-ból, vagy azért, hogy felkészülten nézhessenek szembe azzal, ha ez mégis megtörténik.

Első elnöki ciklusának kezdetén Donald Trump még azt kritizálta, hogy a NATO-ból mindössze öt tagállam fordítja a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott összeget védelmi kiadásokra, és ez méltánytalan helyzetbe hozza a szövetség motorját jelentő Egyesült Államokat. 2024 végére ez a szám 23 tagállamra emelkedett – igaz, ez leginkább a 2022-ben kirobbant orosz-ukrán háborúnak köszönhető. Forrás: A NATO hivatalos statisztikája

A francia elnök, Emmanuel Macron idén januárban már utalt is arra, hogy Franciaország jelenlegi, 2,06 százalékos védelmi kiadása nem elegendő ahhoz, hogy megvédje magát egy jelentősebb konfliktusban. Ahogyan fogalmazott:

„Mit fogunk csinálni Európában holnap, ha az amerikai szövetségesünk kivonja a hadihajóit a Földközi-tengerről? Mi lesz, ha [az USA] áttelepíti a vadászgépeit az Atlanti-óceánról a Csendes-óceánra? Ezek mind olyan forgatókönyvek, amelyekre fel kell készülnünk.”

Helsing feat. Mistral AI

A Helsing – ami már most Európa egyik legjobban finanszírozott startupja – felemelkedése a védelem- és biztonságtechnológiai piacon több következménnyel is járhat. Egyrészt tisztíthatja a – főként az orosz-ukrán háború miatt felpörgött és már így is túlzsúfolt – európai drónpiacot. Történhet ez a nem eléggé versenyképes szolgáltatók elhasalásával, vagy éppen a Helsinggel való kooperációk kialakításával, például a gyártási kapacitások terén.

Másrészt szektorokon átívelő együttműködésekhez is vezethet, ha egy szereplő kiemelkedik a többi közül. Pont erre láthatunk példát a Helsing és a francia AI-bajnok, a nagy nyelvi alapmodelleket fejlesztő Mistral AI között, akik február 10-én jelentették be: stratégiai partnerségre lépnek egymással.

Az együttműködés célja, hogy a Helsing és a Mistral AI közösen fejlesszenek ki új generációs AI-rendszereket Európa védelme és technológiai előnyszerzése érdekében.

Ahogyan a Helsing erről szóló közleménye részletezi: olyan AI-rendszereken fognak dolgozni, amelyekkel a védelmi eszközök és platformok képesek lesznek „megérteni a környezetüket, természetes módon kommunikálni a kezelőikkel, és gyorsabb, megbízhatóbb döntéseket hozni komplex szituációkban”.

NYITÓKÉP: A Helsing 2024 HX-2 harci drónjainak látványrajza. Forrás: A Helsing sajtóközleménye

Örülhetünk-e egyáltalán a Klarna tőzsdére lépésének?

A svéd BNPL-bajnok jobb időket is látott, mint most, a tőzsdére vezetés megkezdésekor. Ezt tükrözi a visszafogott értékelési célja, ami mögött az európai piacok rossz megítélése húzódhat, valamint az is, hogy a tervezett értékelés meg sem közelíti az unikornis pár évvel korábbi értékelését.

Bővebben

Összefogott az európai ökoszisztéma a következő európai sikersztorik megszületéséért

A Europe Project névre keresztelt kezdeményezés célja, hogy komplex segítséget nyújtson a tehetséges fiatal vállalkozóknak, és megmutassa a világnak: Európa még mindig képes globálisan meghatározó startupokat építeni.

Bővebben

Ligát váltana a STRT: Balogh Petyáék a BÉT Standard kategóriába lépésre törekednek

A szabályozott piacra lépés érdekében a STRT már két szereplővel is együttműködik, és pénzügyi beszámolójukat is ennek megfelelően készítik el idén. Hogy mikor debütálhat a cég a BÉT Standard kategóriájában, egyelőre nem tudni – addig is elmagyarázzuk, hogy ez miért fontos.

Bővebben

Új szereplő jelent meg a közép-kelet-európai ökoszisztémában: Miben segíthet a Scale Factory a magyar scaleupoknak?

A szingapúri szolgáltató arra fókuszál, hogy minél hatékonyabban segítse ügyfelei növekedését és terjeszkedését új piacokon, a lehető legtöbb kereskedelmi hasznot hozva nekik. A Scale Factory mostantól a közép-kelet-európai régióból is várja a skálázódni kívánó vállalkozásokat.

Bővebben

Sok diáknak fogalma sincs arról, hogy milyen költségekkel jár a felnőtt élet – mondja Gyarmati Fanni, a Diverzum társalapítója

A Diverzum és a más ökoszisztéma-szereplők által készített Gen Z Reportból kiderül, hogy a fiatalok átlagos bérigénye közel sem olyan irreálisan magas, mint azt gondolnánk. A kutatási eredmények kapcsán beszélgettünk Gyarmati Fannival, a Diverzum társalapítójával.

Bővebben

Hogyan érdemeld ki a Z generáció márkahűségét?

Több ökoszisztéma-szereplő összefogásával készült átfogó kutatás az 1995-2006 között született korcsoport helyzetéről, gondolkodásáról, értékvilágáról és vásárlási szokásairól. A főbb eredményeket ismertetjük.

Bővebben