Júniusban jött a hír, hogy az Oszkó Péter nevével fémjelzett OXO Holdings Hollandiába helyezi át székhelyét. Tervez-e hasonló lépést a STRT mint úgyszint a tőzsdén lévő cég?
A STRT Holding részvényei a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) középvállalati platformján, az Xtenden érhetőek el. Ez a platform nagyon jó lehetőség arra, hogy elinduljon egy cég a tőzsdei jelenléttel. A célunk az, hogy a cégünk ne csak magyar, hanem régiós szinten is működjön.
Amikor ez megvalósul, a STRT már sokkal érdekesebb lehet a nemzetközi tőzsdén, nemzetközi befektetők előtt – emiatt pedig az OXO Holdingshoz hasonló váltást is valószínűleg meg kell majd lépnünk.
De ez még a jövő kihívása.
Reálisan ezek a tervek mikorra valósulhatnak meg?
Kevesebb, mint egy évvel az indulásunk után már tőzsdén jegyzett cég voltunk. Úgyhogy nálunk az a filozófia, hogy ha valamit elhatározunk, azt igyekszünk gyorsan megvalósítani.
Langmár Péter, a STRT befektetési igazgatójának (balra), illetve Balogh Petya, a STRT CEO-jának (jobbra) előadása a 2024. évi Startup Safarin. Forrás: Németh Anita / InnoMaker Partners
Európai szinten azt látjuk, hogy sorra jelentik be az újabb és újabb, akár milliárd eurós nagyságrendű alapokat a VC-k: például az Index Ventures, a Balderton Capital vagy az Atomico. Visszatért a kockázati tőke Európába?
A kockázatitőke-piac elmúlt két évben tapasztalható lehűlése után most azt látjuk, hogy visszarendeződik a makrogazdasági és a kamatkörnyezet, ami új tőkealapokhoz vezet. Mindazonáltal arra számítok, hogy amerikai szinten, de még inkább európai szinten óvatosan fog csak visszatérni a kockázati tőke a befektetési piacra.
Hazai szinten azonban a kockázatitőke-piac még romokban hever, és csak időnként jelentenek be egy-egy dealt.
Az Európai Unióban viszont most először emelik önálló szakpolitikai szintre az innovációt és a startupokat azzal, hogy az új Európai Bizottságban létre fognak hozni egy startupokért, kutatásért és innovációért felelős biztosi pozíciót.
Ennek én nagyon örülök. Arra számítok, hogy több figyelmet fog kapni uniós szinten a startupszektor.
Ha átmegy az Európai Parlament novemberi meghallgatásán, a bolgár Ekaterina Zaharieva viheti majd ezt a biztosi portfóliót. Jó helyen lenne Bulgáriánál ez a pozíció?
Bulgária pár éve még jelentős lemaradásban volt a magyar startup-ökoszisztémához képest is. Az utóbbi időben – más régiós országokhoz hasonlóan – kezdett el Bulgária is sokat fejlődni. Engem inkább az aggaszt, hogy mindeközben Magyarországnak és főleg a magyar piaci tőkének nem sikerül jelentősen előre mennie.
Az viszont, hogy egy ilyen posztot egy kelet-közép-európai ország kaphat meg, azért is örvendetes, mert erősebben megjelenhetnek a régióra és így Magyarországra is érvényes szempontok a startup politikában. Több szó eshet a jövőben arról, hogy mi működik másképp itt, mint a fejlettebb régiókban.
Játsszunk akkor el ezzel a gondolattal! Tegyük fel, hogy van egy fél órás slotod, amikor az új európai startupbiztossal beszélgethetsz. Mikre hívnád fel a figyelmét?
10 percet biztosan szánnék arra, hogy beszéljünk a vezetési és vezetői oktatás fontosságáról. Nem állunk jól a régióban e tekintetben, főleg a cégvezetők oktatásában, és nagy a lemaradásunk Nyugat-Európához képest.
Beszélnénk 10 percet arról, hogy mennyire fontos lenne a startupokat érintő jogszabályok egységesítése annak érdekében, hogy egy átláthatóbb, átjárható, határokon átnyúló környezetet hozzunk létre a startupok, és az őket érintő befektetések számára.
A harmadik 10 percet pedig arra a témára fordítanám, hogy mi az Európai Unió szerepe a kockázatitőke-piacon. Legendásan rosszul sikerült Magyarországon az első JEREMIE-program, ahol kevés jó befektető és jó csapat jutott tőkéhez. Ez persze finomodott idővel, de nem biztos, hogy ezt a kockázatitőke-struktúrát kell fenntartani. A korai fázisú befektetések más struktúrában megvalósított társbefektetéseit zászlóra lehetne tűzni EU-s szinten.
Október elején a STRT annak érdekében, hogy erősítse és kiegészítse eddigi oktatási tevékenységét, megvásárolta a vállalatfejlesztési tanácsadásban és képzésben évtizedes tapasztalattal rendelkező KÜRT Akadémiát – erről itt írtunk bővebben. A kép bal oldalán Balogh Petya, a STRT CEO-ja, jobb oldalán Kürti Tamás, a KÜRT Akadémia korábbi tulajdonosa látható. Forrás: STRT Holding Nyrt. / LinkedIn
A magyar ökoszisztémában a különböző típusú befektetői körök szerinted mennyire kommunikálnak egymással?
Az utóbbi években jelentősen javul a helyzet e téren. Ehhez nagyban hozzájárulnak az olyan események, mint a Startup Safari, a Nemzeti Innovációs Ügynökség (NIÜ) által szervezett belső kerekasztal-beszélgetések, a HVCA, a HunBAN vagy a Startup Hungary által szervezett startupos rendezvények.
A STRT Holding az angyal és az intézményi befektetők határán helyezhető el: angyal módszertant követünk abban, hogy hogyan fektetünk be, a folyamataink viszont közelebb állnak az intézményi befektetői oldalhoz. Ezért is igyekszünk mindkét oldalát jobban megérteni a piacnak, és mindenkivel kapcsolatot kialakítani. Tudás, módszertan, sikerreceptek, kudarc és tanulságok dolgában ugyanis rengeteg megbeszélnivalónk van.
Elképzelhetőnek tartod-e, hogy a STRT befektessen egy ígéretes, de tabusított piacon működő projektbe?
Nem. Csak olyan területbe, témába fektetünk be, ami egyrészt egyértelmű társadalmi hasznossággal bír, és azt szeretnénk, hogy több legyen belőle a világon. Másrészt arra is figyelnünk kell, hogy tőzsdei cégként csak olyan dologba fektessünk be, amit büszkén kitehetünk az ablakba, és ami a befektetőink számára is vállalható. Éppen ezért nem fektetünk be olyan megosztó témákba, mint a fegyver, a szerencsejáték, az alkohol vagy a pornográfia.
Érkeznek egyébként ezekről a területekről megkeresések a STRT-hoz?
Érkeznek. A Cápák között műsorban is vannak például olyan alkoholiparban működő cégek, akiknek lehet izgalmas és finom a termékük, de meg kell mondanom nekik, hogy a területükbe nem fektetünk be.
Júniusban hoztunk le egy interjút az ÓUVC vezetőjével, Hild Imrével, ahol az innovációs politika állami szereplőiről ő úgy nyilatkozott: „Mi, a piaci képviselők – akiknek egyike vagyok én is – vagyunk az állandóak, és ők a változók. Ezt be kéne egyszer látni.” Te is egy ilyen állandónak tartod magad?
Az utóbbi évtizedem javarészt a startup-ökoszisztémáról szólt, és úgy tervezem, hogy a következő pár évtizedem is erről fog szólni. Remélem, hogy stabil és értékrendileg is konzisztens szereplője vagyok és leszek a szektornak.
Az fontos persze, hogy a mindenkori állam jól fogja meg a szerepét, felelősségét a startup-ökoszisztémában. Az államnak nem feladata versenyezni a piaccal, hanem ahol kell, ahol lemaradás van, ott támogatni kell a piacot. Ez ideiglenes, célzott és kooperatív beavatkozásokat feltételez az állam részéről.
A mostani állami innovációs ügynökségnél (NIÜ) sokkal piacbarátabb gondolkodást vélek felfedezni, mint korábban az állami oldalon, és remélem, hogy ez megmarad a jövőben is.
A mindenkori államnak fontos feladata és felelőssége van egy jól működő startup-ökoszisztéma kiépítésében és támogatásában.
Vállalnál-e tanácsadói, akár innovációs szakpolitikai szerepet a jövőben?
Tanácsadóként szívesen lennék jelen: egy iparági szereplőnek szerintem felelőssége is, hogy ha az állam kíváncsi a szakmai véleményére, akkor azt megmondja. Politikai döntéshozói szerepben nem tudom egyelőre elképzelni magam, már csak azért sem, mert éppen egy tőzsdei céget építek.
Akkor azért ha sikerre vittétek a STRT-ot, és kiszállsz, van rá esély, hogy interjúzzak Balogh Péter innovációért felelős államtitkárral?
Nem tartom hosszú távon kizártnak, hogy másfajta felelősséget is vállaljak az ökoszisztémában, de nincsenek ilyen irányú ambícióim, és a következő évekre bőven van előttem feladat.
De ha egyszer mégis így alakulna, akkor szívesen adok majd interjút neked.
NYITÓKÉP: A STRT képviseletében Balogh Petya vezérigazgató 2024. áprilisban, a SMART Konferencia keretén belül a külön a startup-ökoszisztémának szóló SMARTup! konferencián. Forrás: Stiller Ákos / IVSZ
