A magyar innovációs ökoszisztéma tőkéjének, bevételének és az itthoni tehetségeknek nagyobb esélyt kell adni arra, hogy itthon maradjanak, és a magyar ökoszisztémában és nemzetgazdaságban is kifejtsék pozitív hatásaikat.
Ez az alapvető célja a Restart Hungary platformján keresztül kidolgozott három szakpolitikai javaslatnak, amit az ernyőszervezet képviselői egy sajtóesemény keretében mutattak be.
Mint arról korábban írtunk, a Balogh Petya és Sárospataki Albert kezdeményezésként az áprilisi kormányváltás után megszületett Restart Hungary célja, hogy összegyűjtve a széles értelemben vett innovációs ökoszisztéma szereplőit egy olyan szószólói (advocacy) platform legyen, „ahol az alapító vállalkozók, startupok, angyal- és kockázati tőkebefektetők, vállalkozásfejlesztők, valamint az oktatási és kutatási intézmények közösen vitathatják meg a szektor legfontosabb kihívásait és ötleteit. Fő küldetésünk, hogy a legérettebb iparági elképzeléseket strukturált szakpolitikai javaslatokká alakítsuk, majd azokat átlátható és hiteles módon képviseljük a döntéshozók, a sajtó, illetve a széles nyilvánosság felé a magyar vállalkozói környezet sikeres újraindítása érdekében.”
Így született meg a most bemutatott három javaslat is.
Növelni kell a startup-nagyvállalati együttműködéseket
A Restart szakmai közössége által javasolt, átfogó pilot- és open innovation csomagot Gulyás Gergő, az iScale Group társalapítója és ügyvezető partnere mutatta be.
Ez abból indul ki, hogy a magyar innovációs ökoszisztéma egyik alapvető problémája, hogy hiába születnek innovatív technológiai fejlesztések Magyarországon, ezek jelentős része nem vagy nem itthon jut el a tényleges piaci hasznosításig.
Ennek oka, hogy különösen nehéz megszerezni az első nagyvállalati ügyfeleket, majd biztosítani a megrendelések skálázását – hála annak, hogy a nagyvállalatoknak pénzügyi, működési és jogi kockázatot jelentenek a fiatal startupok.
Éppen ezért a javaslat a potenciális vállalati ügyfeleket ösztönözné arra, hogy innovatív megoldásokat próbáljanak ki és vásároljanak meg.
Ennek érdekében hat, egymással összefüggő lépést irányoz elő a javaslat.
Egyrészt Nemzeti Pilot Keretrendszer létrehozását vetíti előre, amely megkönnyítené a startupok, egyetemek és nagyvállalatok közös fejlesztéseit és technológiai pilotok elindítását.
Ennek részeként egységes szerződésmintákat, eljárásokat és szakmai útmutatókat vezetnének be, létrehoznának egy országos pilotnyilvántartást, valamint egy olyan előminősítési rendszert, amely csökkentené az ismétlődő jogi, pénzügyi és átvilágítási terheket.
Másrészt a javaslat pénzügyi ösztönzőkkel csökkentené annak költségeit és kockázatait, hogy a nagyvállalatok startupok által fejlesztett technológiákat próbáljanak ki. Így például vissza nem térítendő támogatásokat, pilotvouchereket, garanciakonstrukciókat és adókedvezményeket vezetne be. Ezek nemcsak a startupok fejlesztési költségeit, hanem a technológiákat kipróbáló vállalatoknál felmerülő kiadásokat is mérsékelhetnék.
Harmadrészt a javaslat aktívan bevonná a hazai innovációk kipróbálásába és megvásárlásába az állami és önkormányzati szereplőket, például állami nagyvállalatokat és önkormányzatokat.
Ennek érdekében gyorsulnának a pilotprojektek beszerzési eljárásai, valamint az állami megrendelő konkrét működési problémára kereshetne innovatív megoldásokat. A cél, hogy az állam a már rendelkezésre álló beszerzési forrásainak egy részét innovatív megoldásokra fordítsa, és ezzel első fizető ügyfelekhez, illetve piaci referenciákhoz segítse a startupokat – miközben az innovációval ő maga is jól jár.
Negyedrészt a javaslat ösztönözné az egyetemi kutatások piaci hasznosítását azzal, hogy egységesen mérnék és jobban elismernék a kutatási eredmények gazdasági hasznosulását, egyszerűsítenék a szellemi tulajdon kezelését, erősítenék az egyetemek közötti technológiatranszfer-együttműködéseket, és adózási ösztönzőkkel támogatnák az egyetemi fejlesztések vállalati kipróbálását.
Ötödrészt segítené a javaslat a startupok potenciális vállalati ügyfélkörének bővítését azáltal, hogy kihasználatlan vállalati csoportokat vonnának be intenzívebben az innovációs együttműködésekbe. A cél, hogy a nagyvállalatok magyarországi telephelyei ne pusztán költséghatékony szolgáltatóközpontként működjenek, hanem nagyobb önállóságot és magasabb hozzáadott értékű feladatokat kapjanak a nemzetközi vállalatcsoportokon belül. Emellett a hazai középvállalatokat is támogatná a javaslat abban, hogy startupokkal közös fejlesztési és pilotprogramokat indítsanak.
Hatodrészt végül a javaslat azt akadályozná meg, hogy az adott startup fejlődése a sikeresen lezárt hazai tesztprojekt után finanszírozási vagy üzletfejlesztési nehézségek miatt megakadjon.
Ennek eszköze a célzott, sikeres tesztekhez és konkrét üzleti mérföldkövekhez kapcsolt, áthidaló finanszírozás biztosítása a következő nagyobb befektetési körig – elsősorban meglévő állami finanszírozási konstrukciók felhasználásával.
Az iScale Group egyébként a Startup Campus-szal közösen nemrég elindított egy ilyen irányú programot – erről ebben a cikkben írtunk részletesen. A fenti javaslatcsomag kapcsán készített interjúnkat Gulyás Gergővel pedig később lehet majd olvasni a Startup Online-on. A javaslatot rövidítve és nagyobb terjedelemben a Restart Hungary oldalán lehet böngészni.
Reformra szorul a hatályos ESOP-szabályozás
A másik bemutatott javaslat a 2024-ben hazánkban is bevezetett munkavállalói részesedési program, azaz az ESOP reformját irányozza elő. Ahogyan dr. Vámosi Róbert, a PV Partners Ügyvédi Iroda partnere rávilágított, a magyar startupok nemzetközi versenyképességét nehezíti, hogy sok esetben nem képesek olyan magas fizetéseket kínálni a legjobb szakembereknek, mint a nagyvállalatok. Egy gyorsan növekvő, de még nem nyereséges startupnak ugyanakkor pont ezekre a tapasztalt fejlesztőkre, mérnökökre, termékmenedzserekre és vezetőkre lenne szüksége a skálázódáshoz.
Erre jelent megoldást az ESOP, ami az alacsonyabb fizetéseket a munkáltató cégben kapott tulajdonszerzési lehetőséggel kompenzálja. Így a dolgozók nemcsak alkalmazottként, hanem tulajdonosként is érdekeltté válnak a vállalkozás sikerében:
ha a cég értéke jelentősen növekszik, a megszerzett részesedésük is sokkal értékesebbé válhat, amit egy ponton készpénzzé tehetnek.
A javaslat ugyanakkor azt állítja, hogy a 2024-ben bevezetett ESOP-szabályozás túl szűkre szabta a jogosultsági feltételeket: azok legfeljebb 5 éves cégkort és 50 fő alatti foglalkoztatotti létszámot állapítanak meg.
Ez azonban azt eredményezheti, hogy egy startup éppen akkor veszíti el a kedvezmény alkalmazásának lehetőségét, amikor sikeresen növekedni kezd, és egyre több tapasztalt szakembert kellene felvennie.
Ennek érdekében a javaslat 5-ről 10 évre, valamint 50-ről 100 foglalkoztatottra emelné ezeket a küszöböket. Továbbá külön jogosultsági kategóriát hozna létre a gyorsan növekvő scaleup vállalkozások számára is.
Emellett a javaslat másik fő célja, hogy – lekövetve a magyar piaci valóságot –
lehetővé váljon ESOP-ozni akkor is, ha a munkavállaló nem a magyar leánycégben, hanem a külföldi anyavállalatban akar részesedést szerezni.
Ez különösen a nemzetközi befektetőkkel rendelkező vállalatcsoportok esetében fontos.
Ezeken túl több kisebb jelentőségű ponton is belenyúlna a javaslat a jelenlegi ESOP-szabályozásba: például lerövidítené a munkavállalói részesedések kötelező, jelenleg 3 éves tartási idejét, biztosítaná, hogy csak a valóságban realizált pénzbevétel után keletkezzen adófizetési kötelezettség, egyszerűsítené a részesedési programok adminisztrációját és adózási szabályait, egységesítené a cégeladásokhoz kapcsolódó utólagos vételárak adózását, valamint könnyítené a saját részvények és üzletrészek megszerzését, hogy a tulajdonosok ne kizárólag a saját részesedéseik átadásával tudjanak ESOP-programot működtetni.
Végsősoron a javaslat egészén átívelő cél, hogy többen, kiszámíthatóbban, jogértelmezési bizonytalanságok és adóhatósági hercehurcák nélkül tudják működtetni a saját ESOP-programjaikat.
A javaslatot rövidítve és nagyobb terjedelemben a Restart Hungary oldalán lehet böngészni.
Lehetővé kell tenni a SAFE-konstrukciót Magyarországon
A harmadik, egyelőre a Restart Hungary oldalán még nem publikált javaslat a SAFE-konstrukció hazai bevezetéséről szól. Ahogyan dr. Csővári István, a Csővári Legal partnere rávilágított, a magyar ökoszisztéma egyik legnagyobb hátránya a korai szakaszokban a gyorsaság hiánya: sok-sok hónapos tárgyalási folyamat is megelőzheti azt, hogy egy korai szakaszban lévő startup nyélbe tudjon ütni egy finanszírozási kört.
Erre jelent megoldást az úgynevezett SAFE (Simple Agreement for Future Equity), amely lényegében megkerüli a cégérték és a vállalkozási struktúra körüli hosszas egyeztetéseket, és így tesz lehetővé tőketranszfert a cég és a befektető között.
Ennek értelmében a befektető nem azonnal, hanem egy későbbi esemény, jellemzően egy újabb befektetési kör során szerez tulajdonrészt a vállalkozásban – a kockázatvállalását a SAFE pedig azzal honorálja, hogy ennek a jövőbeni eseménynek a bekövetkeztekor jobb felételekkel konvertálhatja a vagyonát részesedéssé. A startup számára a SAFE azért előnyös, mert különösebb hercehurca nélkül, gyorsan hozzájuthat ahhoz az összeghez, amire a vállalkozás kezdeti szakaszában kifejezetten nagy szüksége van.
A javaslat szerint a jelenlegi magyar jogrend nem tudná kezelni a SAFE-t, hiszen az nem kölcsön (nincsen lejárati ideje vagy visszafizetési kötelezettség, csak egy jövőbeni esemény, ami vagy bekövetkezik, vagy nem), de nem is befektetés (hiszen a tulajdonosi struktúra nem változik a tranzakcióval).
Éppen ezért egy SAFE-típusú megállapodás megkötése jogilag, számvitelelig és felügyeleti szempontból is bizonytalanságra adna okot a feleknek.
A javaslat ennek megszüntetésére
a kkv-szabályozásáról szóló törvényt egészítené ki egy új paragrafussal, amely lényegében létrehozná a SAFE jogi feltételeit, azt önálló befektetési megállapodásként ismerve el innovációalapú startup cégek számára.
A reform továbbá bevezetné az automatikus átváltást (vagyis hogy nem akadályozható meg a vállalt tőkeemelés végrehajtása), egyszerűsítené a SAFE adózási és számviteli kezelését (akkor keletkezne adókötelezettség, amikor a befektető ténylegesen értékesíti a megszerzett részesedését), valamint rendezné az idő előtt megszűnő kedvezményezetti esetet (a befektető a hitelezők után, a tulajdonosokkal azonos kielégítési sorrendben juthatna hozzá a fennmaradó vagyonból rá eső összeghez).
Mikor lehet jogszabály a javaslatokból?
Mint azt Balogh Petya, a Restart Hungary egyik kezdeményezője elmondta, a magyar kormány tagjai több eseményen is találkoztak már a platform képviselőivel – legutóbb például Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter fejezte ki támogatását a Restart Hungary berkeiben megszülető, magyar edtech startupok által készített kiáltványról, amely az AI-eszközök oktatásban való használatával foglalkozik – erről bővebben itt olvashatsz.
Arról azonban, hogy a fenti javaslatokat mikor veheti ténylegesen górcső alá a Tisza-kormány (például mikor tárgyalhatják azokat egy kormányülésen), a sajtóeseményen nem hangzott el információ.
Balogh Petya továbbá azt is megemlítette, hogy a Restart Hungary másik kezdeményezője, a Billingo Technologies Zrt. alapító vezérigazgató Sárospataki Albert – a céges elfoglaltságai miatt – már nem aktív résztvevője a Restart munkájának.
NYITÓKÉP: Balogh Petya, a Restart Hungary egyik kezdeményezője, továbbá a STRT Holding társalapítója és vezetője a 0100 Emerging Europe konferencián a STRT által szervezett Day Zero eseményen. Forrás: STRT Holding / LinkedIn
